 |
| Tevel volt jó darabig a Völgység második legnagyobb települése Bonyhád után. Mivel itt a lakosság 97%-a katolikus volt, Bonyhádon meg még a lakosság 40%-át sem érték el, ezért a Völgység katolikus központjának is tekinthetjük Tevelt a 18.század végén. |
 |
| A sváb falvakra jellemző módon, bármelyik irányból is érkezünk a faluba, egyházi kisemlékekbe botlunk. A hőgyészi úton van a 14 segítőszent 18.századi kápolnája. |
 |
| A kisdorogi úton pedig egy 19.század vági nádasdi kereszt. |
 |
| A falu (1841-től mezőváros) szakrális központja a templomdomb volt. Itt áll a Szentháromság, mellette a jobb oldalon Nepomuki Szent János barokk szobra. |
 |
| A másik oldalon Szent Flórián. A 19.század végi Szentháromság Szent Annát és a kis Máriát ábrázoló szobra van jobb szélen. |
 |
| 1739. május 30-tól december 23-íg tartó pestisjárvány következtében 53 ember halt meg Tevelen. Ekkor határozta el a közösség, hogy a pestisszentek tiszteletére kápolnát emelnek. |
 |
| A kápolna Szent Rozáliának szentelt, ő van a jó színvonalú, de mégis csak kissé provinciális barokk oltárképen. A kép alsó részén a másik két pestisszent, Rókus és Sebestyén. |
 |
| Szent Rókus kapott egy 19.századi végi nádasdi szobrot is. |
 |
| A kápolna másik oldalán egy nádasdi kereszt. |
 |
| Az egyik temetői kápolna nívós faszobra. |
 |
| A Rábolt-kápolna a temetőben. |
 |
| Előtte is nádasdi kereszt. |
 |
| A temető összegyűjtött keresztjei közt két 18.századi is van. Ez 1747-ből. |
 |
| Ez 176?-ból. |
 |
| A kálvária érdekesen indul. |
 |
| A stációkból jobb oldali sora még áll egy darabig, de már kép nélkül. A bal oldali hiányzik. A stációsort 1910-ben készítette a bonyhádi Ellinger János, a már álló hármaskereszt elé. |
 |
| A latrok közül már csak a jobb oldali áll. |
 |
| Jézus még áll, keresztje ferde, Mária Magdolna is megvan még, Jánosnak már nincs meg a feje. A bal oldali latort, és Máriát már a bozót takarja. Érdemes megnézni a Csendhegyek blogról, hogy néhány évvel ezelőtt az egész együttes még mennyivel jobban megközelíthető volt. Stílusa alapján ez egy nádasdi alkotás 1870-80 körül. |
 |
| Ilyen dzsuván kell átvergődni a hármaskeresztig. |
 |
| Kereszt a Petőfi utca elején. A kép 2003-ban készült. A kereszt azóta teljesen szürke festést kapott. 19.század végi nádasdi alkotás. |
 |
| A Petőfi utcában egy 18. századi Szenvedő Krisztust is találunk. |
 |
| A Jó pásztor szobra. 18.századi barokk alkotás. Talán most a Pécsi Püspökség gyűjteményében van. |
 |
| A teveli téglagyár körkemencéjének részlete. Az 1910-ben nyílt téglagyár hatására a faluban nagyon szép téglaornamentikás házak sorát találjuk. Terveim szerint következő teveli bejegyzés ezeket fogja bemutatni. |
 |
| A Szentháromság templom. Terveim szerint a 3. teveli rész a Völgység legnagyobb templomáról fog szólni. 1794-97 közt építi fel a szekszárdi Jakob Faulhammer a templomot, aminek kifestésére csaknem fél évszázaddal később kerül sor. Ekkor a szintén szekszárdi Boros Nepomuk János készíti el a monumentális hatású és rendkívül dekoratív falképeit. |
