 |
| A véméndi katolikus temető távolról. |
 |
| Véménd demográfia görbéje tipikus a Schwäbische Türkei területén. A demográfia helyzet annyiban más mint Tolnában, hogy itt Baranyában nagyobb volt a szerbek szerepe. Véménd is 1690 környékén szerbekkel települ. Az első németek csak 1748-ban érkeznek a kamara birtokára, és ettől kezdve a szokásos népességdinamika érvényesül: a szerbek részaránya csökkenni kezdett. A 19. század elején a lakosságnak még negyede szerb, Az 1880-as népszámlálásnál már csak 15% a részarányuk. Mellettük magyarok és zsidók élnek kis arányban. 1920 után a szerbek szinte mind a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba települnek át, helyükre fokozatosan magyarok érkeznek egyre nagyobb arányban. A szerbek temploma gazdátlan lett, az 1970-es években lebontották. |
 |
| A Véménd határában lévő igen pici kis kápolna és a mellette lévő forrást, a Vodicát szent helyként tisztelték. |
 |
| Néhány éve az enyészettől mentették meg lelkes helyiek. |
 |
| A katolikus temetőben is szép rendben állnak a megmentett keresztek. Ugyanez a helyzet a szerb temetőben is. |
 |
| A temető középpontjában jelenleg a egy nagy hársfa, mellette egy kápolna és a kálvária hármaskeresztje áll. A mai kápolna előtt ezen a helyen állt a falu első katolikus temploma. Mai formáját 1912-ben nyerte. |
 |
| A kápolna belseje. |
 |
| A faluban még nagy számban lelhetünk fel 19.század végi-20.század elei tipikus nádasdi keresztet. Szinte kivétel nélkül gondozott állapotban. |
 |
| Temetői részlet. |
 |
| Még egy kereszt a temetőből. |
 |
| Véménd csak 1788-ban szerveződött önálló plébániává. Temploma 1796-ban lett Szent Mihály tiszteletére felszentelve, majd a 1830-ban két oldalhajóval és nagyobb szentéllyel bővítették. Előtte Szent Antal és Szent Bálint szobra közt a Szentháromság, aminek alkotója Kálmán Ede (1869-1933), pécsi szobrász. 1906-ban állították Keszler Antal költségén. Ma egy 2015-ben odahelyezett fénykép is látható az építés finanszírozó módos gazdáról. |
 |
| A Szentháromság oszlop ikonográfiailag egyedülálló, mivel Don Bosco már eleve szokatlan ábrázolása mellett a fatimai három gyermek portréját látjuk. |
 |
| Don Bosco |
 |
| Jacinta |
 |
| Francisco és Lúcia. Mivel a fatimai jelenés 1917-ben volt, és csak a az 1920-as években lett népszerű, ezért ezek az ábrázolások nyilván később kerültek az oszlopra. Három évvel később Kálmán Ede a véméndi oszlophoz megszólalásig hasonlító, ám kicsit nagyobb oszlopot készít el a Nádasdra (ma Mecseknádasd). |
 |
| A templom kifestését Graits Endre (1854-1909) pécsi művész végezte el 1894-ben. |
 |
| Herbert Gaspar háza 1923-ból. |
 |
| A ma tájháznak otthont adó épületet 1912-ben Elter Ferenc és Hock Anna építette. A házat 1945-ben az Illés család kapta meg, akik 2005-ig éltek itt. A jellegzetes oroszlános-sárkányos ornamentika több más véméndi házon is feltűnik. |
 |
| 19. századi kereszt a főutcáról. |
 |
| Szent Vendel szobra az egykori dömörkapui út mentén. |
 |
| A Jackl-kereszt 1910-ből. |
 |
| Kereszt a főutcáról 1877-ből. |
 |
| Végül egy Mária Magdolnás és egy Máriás kereszt. (János nincs már meg) |
