 |
| Závodon már többször jártam, és kedvenc falummá vált ez a festői kis település. Ebben a bejegyzésben a "sváb Hollókőnek neveztem". Ebben a bejegyzésben a szakrális kisemlékekkel foglalkoztam. Végül egy bejegyzésben a kiemelkedő értékű templomot is bemutattam. |
 | ||
| A závodi érdekességek azonban még nem értek véget. Mint Szász Gábortól megtudtam, a plébániáról felkerült a templomba a falu plébánosának Kelemen Tamásnak az arcképe, ami a jubileumi alkalomból, templom előterében került elhelyezésre. A későbbi feliratból megtudjuk a következőket: 1725-ben született, 27 évig plébános Závodon, gondoskodása
nyomán nagyszerű templom épült 1768-ban, apátságának 62. évében halt meg. Néhány megjegyzés ezzel kapcsolatban: 1. A szöveg nem túl jó latinsággal készült. Az utolsó sor más betűtípussal íródott. Eléggé feltűnő, hogy ebben a három szavas mondatban két szó is hibás: helyesen Obiit és Abbatis lenne. (Köszönöm kollégám,ifj. Töttös Gábor segítségét a latin szöveggel kapcsolatban.) Minden valószínűség szerint a feliratnak ezt a részét más kéz írta rá, de feltehetően ugyanazzal a festékkel. A Katolikus Lexikon szerint 1787-ben halt meg, tehát nem apátságának, hanem életének 62.évében hunyt el.Nem találtam róla adatot, hogy kapott volna apáti címet. 2. Nem teljesen szokatlan, de azért ritka, hogy egy plébános emléket állít magáról. Már én is írtam Szokoly Józsefről, aki egy elsőrangú vörösmárvány sírkövet hagyott maga után a szakcsi templomban, ami sokkal drágább lehetett, mint ez a festmény. Szakcs azonban 2500 lakosú mezőváros volt, Závod 900 fős falu, Szokoly címzetes apát, kerületi esperes, Kelemen meg csak egy falusi plébános. 3. Kelemen 35 évesen érkezett Závodra. A képen ábrázolt fiatal férfi sem lehet ennél idősebb. Az mindenképpen szokatlan, hogy egy plébános ifjú korában megfesteti magát, vagy festik le. 4. A kor nemesi galériáiban nem volt alapkövetelmény, hogy azok képek elsőrendű művészi alkotások legyenek. Megelégedtek azzal, ha a portré nagyjából hűen adja vissza a megrendelő arcvonásait. Ebből a szempontból ez a kép kifejezetten kvalitásos, sőt szerintem nívósabb, mint az Apponyi ősgaléria Mertz János-féle portréi. Persze presztízsben és árban nem versenyezhetett ez a kis kép egy Mertz-féle egész alakos, rendkívüli részletgazdagsággal megfestett képpel. 5. A kor portréin gyakran látni különféle "kellékeket", amik gazdag jelentéstartalommal bírnak. Kelemen Tamás portréját kétségtelenül ezek teszik igen érdekessé. Kelemen jobb keze egy éggömbön nyugszik. A háttérben pedig egy könyv címe olvasható el a polcon. Ez Alain [Allain] Manesson Mallet (1630-1704) francia mérnök és térképész, a korban nagyon népszerű Description de L'Universe (A világegyetem leírása) című művének ötödik kötete, ami a régi és új Európáról szól.A mű németül is megjelent 1685-ben, Kelemen ezt, vagy még inkább 1719-es átdolgozását ismerhette. Érdekes, hogy attribútumként Kelemen nem a papi hivatással, vallással kapcsolatos tárgyakat választott, hanem ilyen felvilágosodás korával összefüggő, a "táguló világ" élményét megosztó művet. Papi mivoltára csak a reverenda utal. Maga a mű elérhető az interneten is. Mindenképpen nagy bibliofil kellett, hogy legyen, aki a műveltségre is sokat ad. 6. Kelemenről nem sok mindent találtam. L.Imre Mária korábban már idézett tanulmánya a templommal kapcsolatos dolgairól szól utalásszerűen. Ezen kívül két periratban akadtam a nevére. 1782-ben Kelemen perli az iskolamestert, Schumann Mihályt az egyház megsértése miatt. Majd 1787-ben, halálának évében, perli a kisvejkei jegyzőt magyarok inzultálásáért, ellentétek szításáért és tartozása miatt.Mindkettő igen érdekes, érdemes lenne a periratokban egyszer elmélyülni. Mindenesetre, Kelemen "nehéz ember" lehetett. Különösen érdekes az is, hogy a Völgység egyetlen magyarok lakta falujában, Kisvejkén mint jelenthetett a "magyarok inzultálása"? 7. A Tolna Megyei Levéltár honlapján Maul-Link Dóra főlevéltáros jóvoltából Kelemen Tamás végrendeletét is olvashatjuk, és papi pályájának indulását is megismerhetjük. Az ott lévő életrajz szerint 1731-ben született. |
 |
| Néhány kép még Závodról: pajtaajtó. |
 |
| Itt már egészen nyilvánvaló, hogy a gangajtóknak mennyire nem volt funkciója, a kerítés egyszerűen az ajtó elé kerül. |
 |
| Egy kereszt, Tabódtól 13 km-re.Mint Szász Gábortól megtudtam, Tabódot pont ellentétes irányba jelzi, mert a tábla eredetileg az út másik oldalán volt. (Egyébként lemértem, tényleg 13 km-re van innen Tabód. |
 |
| Tornyok. Örömmel nyugtáztam, hogy a faluba magyar és német nyelvű ízléses fatáblák kerületek ki, ahol a településrészek neve magyarul és németül is megjelenik. Így megtudtam, hogy Závodon is volt " phuszte", akárcsak az én falumban. |
 |
| Faluszél. |
 |
| A kálvária. |
 |
| Gangoszlop. |
 |
| Az utolsó kép egyelőre. |
