2018. március 30., péntek

Kalaznó-Kalaß

Kalaznó -Kalaß vagy Kalas,  a Mercy-Apponyi birtoktest egy jelentős faluja volt a Tolnai-Hegyhátban. Ma arról híres, hogy (eltekintve jó pár foghíjról) szinte érintetlenül megőrizte a kitelepítés előtti gazdag "sváb" falvakra jellemző arculatát.
Népességének változása az itteni vidéknek megfelelően, tragikus.  A 19.század végén elért lakosságmaximum után az elvándorlás és az egykézés megindította a falu lassú sorvadását, amit a kitelepítés majd a falusorvasztás viharos üteművé tett. (A  szocializmus ötven évében építési tilalom volt a faluban.) Az itteni "svábok" művelt és gazdag polgárok voltak. A 19.század legvégén a faluban az írni-olvasni tudok aránya 67% volt, miközben a megyei átlag épphogy meghaladta az 50%-ot. A kitelepítésig 90% felett volt az evangélikus németek aránya. Ez 1949-re 11%-ra csökkent, tehát a kitelepítés különösen sújtotta a falut.  2001-ben már csak négy evangélikus élt a faluban. A hitélet a templomban megszűnt. 1991-ben a kitelepített egykori kalaznóiak és leszármazottaik jóvoltából a templom külső tatarozását elvégezték. Azóta újabb felújítás lenne esedékes.
A Kalaznóra települt hesseni evangélikusok kezdetben Varsád alá tartoztak. Korábbi imaházuk helyére 1787-90 közt épült fel a mai templom, amelynek bejárata felett 1789-es évszám van.
Érdemes a birodalmi sast közelebbről is megnézni. A sas hasán a magyar kis címer található, ami már az új hazához való kötődés jele lehet.
A templom szószékoltárán a képet 19.század végén "divatosabbra" cserélték, de ezt leszámítva alig változott valamit a templom. A szószékoltár felé eső karzattáblákon az apostolok és az evangélisták vannak. Krähling János megemlíti, a falut bemutató filmben is látható, hogy az oltár előtt egy nagyméretű Luther szobor áll. Én ottjártamkor ezt nem láttam.
Az eredeti barokk orgona helyett a gyülekezet egy  neobarokk példányt vett a 19.század végén, amit az Angster gyár készített. Krähling János szerint ezt az  orgonát az orosházi gyülekezet vásárolta meg az 1980-as közepén Én a 2000-es évek elején az akkori polgármestertől úgy halottam, hogy szétlopkodták. Mindenesetre hat sípja megmaradt. Az orgona két oldalán Náthán próféta  és Salamon király képe. Az orgonakarzat két oldalán Jézus életéből vett jelenetek vannak.
Az orgona bal oldalon Nathan próféta. A karzat  indító képe,   Az angyali üdvözlet is jól látszik(Die Menschwerdung Jesu wird von einem Ehgel der Maria Angekündigt. Luc. 2.v. 67)
Jézus  születése (Christi Geburt zu Bethelen Luc 2.v.67), Jézus Körülmetélése (Jesu Beschneidung Luc.2.v.21) és a Menkülés Egyiptomba (Joseph wird mit Traum von dem Engel ermahnt nach Egüpten zu fliechen Math. 2v.31)
A 12 éves Jézus a templomban ( Jesus sitzet in zwölften Jahre im Tempel zu Jerusalem Luc.2.v.26), Jesus läßt sich vom Johanne am Jordan taufen. Luc.3.v.31) és a Jézus színeváltozása (Verkärung Christi auf Thabor. Math 26.v.67) Ezt az apostolok sorozata követi. 
A szemben lévő karzaton Jézus szenvedéstörténete látható, ennek három jelenete: Krisztus a kereszten. (Christi Kreuziung Luc. 23v.33.), Krisztus a  sírban. (Christ Grab. Joh.19.v.40.42) és a Feltámadás (Christi Auferstehung Mrc.16.v.6) Karzatképeinek mestere öt év múlva a keszőhidegkúti templom karzatképeit is elkészíti. Amíg kalaznói képei sötét tónusúak és kicsit merevek, addig a keszőhidegkúti képei már határozott előrelépést mutatnak. A könnyed, rokokós formaalkotás bizonyos elemit is sikerült elsajátítania a rendelkezésre álló néhány év alatt.
A katolikusok ma ebben az épületben tartják a miséket. Ez a városi villákat megidéző ház egykoron Ochsz János háza volt. Ő a falu bírája volt, és így magyarosan írta fel nevét a ház homlokzatára. A kitelepítés után Elekes Dénes atya, a betelepített bukovinai székelyek papja kapta meg az épületet, aki ház jó részét kápolnává alakította át, és vagy 70 évig szolgálta híveit. 102 évesen halt meg.
Ahogy haladunk hátrafelé Ochsz János házában, úgy haladunk az időben is vissza.
A polgári jellegű utcafront mögött megtaláljuk a jellegzetes fatornácos régi gangot.
Majd az udvaron az istállókat, felettük hatalmas kukoricagórét, végül egy Fachwerkes pajtával a 18.századba érkezünk vissza.
Lenne még mit itt megmenteni. A rendkívül dícséretes értékmentő tevékenységet végző Kalaznóért Egyesület FB oldalán is látunk egy szép Fachwerkes pajtát, ezt én a faluban tett sétám során nem leltem meg.
A házak túlnyomó többsége a két háború közti időben kapta meg végleges homlokzatát. Ez a HL monogramú épület pl. 1942-ben.
Ez a WJ monogrmú 1930-ban.  Az itteni házakra is jellemző hangsúlyozott padlásablak a csonkolt tetővel, csakúgy, mint a Hegyhát többi evangélikus falujában. A legnagyobb házak az egykori  helyi szóhasználatban "Mittelszkásznak" nevezett  Fő utcán vannak.
Szép vakolatdíszes ház az egykori "Trivekász", azaz Hátsó utcából. (Ma Petőfi utca)
Kb. 2000-ben fényképeztem le ezt a tipikus gangos, hangsúlyozott gangajtóval ellátott szép házat.
18 év alatt kicsit átszíneződött, és nagyon hülye helyre kapott egy parabolaantennát, de újra ráférne egy helyreállítás.
Különösen szép gangajtaja van. Ezek a semmibe vezető gangajtók státusszimbólummá
váltak. Csak nagy ritkán nyitották ki őket, itt adták ki  a koporsókat.
Tipikus gang, korinthoszi oszlopfős faoszlopokkal, és az elmaradhatatlan kovácsoltvas kerítéssel. 
Tipikus.

Itt a "Trivekászban" találjuk ezt a nagyon szépen felújított Fachwerkes pajtát is.
Tipikus.
Ennek az épületnek a "Fotótár" felirata arra utal, hogy német tulajdonosa pajtagalériát üzemeltetett itt. 
A temetőben jellegzetesek a jólét jeleként megjelenő kovácsoltvas sírkerítések. A 19.század végétől már nem kerszteket állatottak az itteni evangélikusok, hanem obeliszkeket.

A temetőben  egy manapság már igen ritkának számító, 18.századi kereszt is fennmaradt.

Itt még egy példány.

A keresztek  mellett a 19.század derekán jelentek meg a reformátusok stílusának megfelelő sírkővek is.

Dicséretes, hogy a már hetven éve nem használt evangélikus temető szélét sem hagyják elvadulni, felbozótosodni. Azt mondanom sem kell, hogy régi keresztek itt is nádasdi stílusúak.

Búcsú ettől az egykoron szebb napokat látott, de ma is nagy élményeket nyújtó hegyháti falutól.
Felhasznált főbb irodalmak:
Krähling János: Evangélikus templomok a mai Magyarországon. Bp.2004
Jékely Berta: Az építőkultúra és a településhasználat változásai a Kalaznón.
Múltmentő blog: A kalaznói bíró egykori háza