 |
| Az Óhegy keresztje |
Az apátságról
fennmaradt írott források:
1326: A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt apátságot először említik: Fülöp apát az Ivánnal szomszédos Vojada (Vajad) birtok felől a pécsi káptalan előtt nyilatkozik.(KL, Ph) Kegyurai a Morgai család tagjai. (KNA II)
Mivel a bencés rend a XIV. században már kevés dinamizmust mutatott, ezért feltételezhető, hogy a kolostor alapítása ennél az évszámnál korábbi. Az Árpád-kori alapítást K.Németh András is valószínűsíti (KNA II), ugyanakkor az alapítás pontos körülményeiről semmit nem tudunk.(Ph)
1326: A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt apátságot először említik: Fülöp apát az Ivánnal szomszédos Vojada (Vajad) birtok felől a pécsi káptalan előtt nyilatkozik.(KL, Ph) Kegyurai a Morgai család tagjai. (KNA II)
Mivel a bencés rend a XIV. században már kevés dinamizmust mutatott, ezért feltételezhető, hogy a kolostor alapítása ennél az évszámnál korábbi. Az Árpád-kori alapítást K.Németh András is valószínűsíti (KNA II), ugyanakkor az alapítás pontos körülményeiről semmit nem tudunk.(Ph)
1333: Pápai tizedjegyzék: Hant, Murga, Bonyhád és Kakasd
települések tartoznak hozzá (Kn). Évi jövedelme mindössze 5 márka.(KL, Ph), így
fél márka adót fizetett. Ekkor Márton az apátja. (Ph)
Csak összehasonlításul ekkor a szekszárdi apátság évi jövedelme 75 márka, tehát Iván jelentősége messze kisebb volt, mint Szekszárdnak, és a kisebb jövedelmű apátságok közé tartozott.
Csak összehasonlításul ekkor a szekszárdi apátság évi jövedelme 75 márka, tehát Iván jelentősége messze kisebb volt, mint Szekszárdnak, és a kisebb jövedelmű apátságok közé tartozott.
1360: „abbas et
monasterium Beate Virginis de Ivan” névalakban említik (Ph)
1366: Apátja, János részt vett a rendi káptalanon,
Mogyoródon. (Ph)
1402: „abbas
monasterii Sancte Marie de Iwan” névalakban említik (Ph)
1412: A szekszárdi
apátság alá tartozik (Kn)
1449: Vince nevű
apátja részt vett a szekszárdi rendi káptalanon (Ph)
1467-ben Baroci (Barócsi) Pál pécsi várnagy, mint az apátság
kegyura megjelent az apátságban, és közjegyző előtt vádolta Vince apátot, aki
egyúttal a szekszárdi apátság custosa (őre)is volt, mert ellopta a monostor javait, ingóságait, könyveit. (, KNA II, Ph) Ebben az évben az esztergomi
érsek joghatósága alá tartozott (KNA I)
1507: A Morgai (Mozsgai) család tagjai II. Ulászló új
adományaként ismét megkapták a kegyuraságot, ugyanakkor láttuk, hogy ők már
korábban voltak kegyurak.(Ph)
1515: János apát részt vesz a pannonhalmi rendi káptalanon. (Ph)
Ekkor már Pannonhalma fennhatósága alá tartozik.(Kn)
1528: Morgai Miklós kegyúr tölti be az apáti tisztet is. A
kegyúri család tagjai szemelték ki Pécsváradi István szerzetest apátnak, és
megerősítésre bemutatták a pécsi püspöknek. (Ph)
Ezt követően nem ismerjük már középkori említését.Pusztulása a hódoltság korától valószínűsíthető, majd a ezt is széthordták a környék építkezéseihez. Knábel Vilmos bonyhádi evangélikus tanító talált rá elsőként maradványaira a II.világháború előtt, aki amatőr régészkedést is folytatott itt. Alapfalakat, csontvázakat, kést, sarkantyút, edénytöredéket és egy 1526-os érmét talált a környéken. Knábel még beszélt olyan öregekkel is, akik szerint a régebben az említett helyen még magas falak is álltak, de a köveit elhordták a környéken ma is szép számmal látható pincék építéséhez.
Ezt követően nem ismerjük már középkori említését.Pusztulása a hódoltság korától valószínűsíthető, majd a ezt is széthordták a környék építkezéseihez. Knábel Vilmos bonyhádi evangélikus tanító talált rá elsőként maradványaira a II.világháború előtt, aki amatőr régészkedést is folytatott itt. Alapfalakat, csontvázakat, kést, sarkantyút, edénytöredéket és egy 1526-os érmét talált a környéken. Knábel még beszélt olyan öregekkel is, akik szerint a régebben az említett helyen még magas falak is álltak, de a köveit elhordták a környéken ma is szép számmal látható pincék építéséhez.
Rövidítések:
KNA II: K.Németh András: A középkori Tolna megye templomai, 2011.
Kn: Knábel István: Bonyhád története, 1974
 |
| Jellemző kép a romterületről. |
Az apátság helyét K.Németh András és Ódor János azonosította
be egyértelműen 2007-ben. Ekkor ők egy motocross-pálya építésének földmunkái
által segítve találták meg a kolostorra utaló kő- és csontmaradványokat. Az ő
pontos helymeghatározásuk alapján kerestem a helyszínt.
Az elmúlt öt év alatt a motocross-pálya is elenyészett.
Jelenleg a terület erdős-bozótos,
illetve magas füves-kórós. Ennek ellenére kő- és téglamaradványok
alapján a helyszínt nekem is sikerült egyértelműen beazonosítanom. Az út
legnagyobb tanulsága az apátság elhelyezkedésének szemrevételezése. A bencések
előszeretettel telepedtek magasabb dombok tetejére, vagy más kiemelkedésekre.
Itt érdekes módon azonban nem az Óhegy legmagasabb 180m-es lapos platójára
települtek, ahonnét az egész vidéket szépen belátni, hanem a Völgység-patak felőli kiszélesedő lankájára, ami mintegy megfelezte a patak menti síkság
107m-es magasságát az Óhegy 180m-es csúcsával. Az apátság kb. 30 m-rel
emelkedett a patak menti síkság fölé, keleti oldalán pedig mintegy 40m-rel
magasodtak föléje az Óhegy. A helyválasztás magyarázata nyilván az is lehet, hogy így közelebb voltak völgyben elterülő településhez. Ilyen hegy
oldalába települt apátságot persze máshonnét is ismerünk. Ilyen pl. a az
Ivánitól nem is túl messze fekvő Korom(s)zói apátság is. De ez egy másik történet
lesz majd.
Az útról készült néhány más kép itt.
