 |
| Pécsvárad tornyai |
 |
| Pécsvárad története számos vonatkozásban emlékeztet Szekszárdéra. A mezőváros lakosságának kisebbik része itt is református magyar volt, akik a Mecsek erdőségeiben vészelték át a török uralom végnapjainak megpróbáltatásait. |
 |
| A mezőváros lakosságának nagyobb részét a 18.század során idetelepített német katolikusok alkották, akik felépítették a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk templomot. |
 |
| A középkori bencés kolostor jelentős hiteleshely volt, akárcsak a szekszárdi, bár ez korábbi alapítású, és sok középkori részlete is fennmaradt. A hódoltság után azonban ide sem tértek vissza a szerzetesek. Az apátság uradalmi intézményrendszere azonban jogfolytonosan működött egészen Mária Terézia idejéig, aki már nem engedélyezte a pécsi püspöknek további címzetes apát kinevezését, és az uradalmat-akárcsak Szekszárdot- az Egyetemi Alap alá rendelte. Az uradalomnak itt is a volt középkori kolostorvár volt a központja. Pécsvárad azonban -Szekszárddal ellentétben- nem lehetett Pécs mellett vármegyei központ, így fejlődése más pályára állt. |
 |
| A középkori mezőváros plébániatemploma volt a mai temetőben álló Mindenszentek kápolnája. A hódoltság után jó ideig mezőváros plébániatemploma is volt. A 19. század eleje óta azonban már csak temetőkápolnaként működik. |
 |
| Mária szobra a plébániatemplom előtt |
 |
| A Nagyboldogasszony plébániatemplom részlete |
 |
| Szent Vendel szobra a szokásos svábos viseletben |
 |
| Kereszt Hosszúhetény felé |
