A "K.Németh-túrák" újabb állomásaként Patlant kerestük fel Nagy László
kollégámmal. Hogy miért erre esett a választásunk annak oka a következő
idézetben rejlik, amit K.Németh András doktorijából veszek:
"2005-ben Ódor János Gáborral azonosítottuk a falut:... A D-ről É-ra folyó Patlani-víz K-i
oldalán magasodó széles dombhát teljes szélességében középkori cserepek gyűjthetők az
elsimított, száraz szántásban, a patakkal párhuzamosan kb. 600 m hosszan. A domb 150 m
magas tetején, nagyjából a lelőhely közepével egy vonalban nagy területen széthúzva,
ritkán látható intenzitásban figyelhető meg a középkori templomra utaló óriási mennyiségű
tégla- és kőtörmelék valamint a részben még eredeti antropológiai helyzetében fekvő,
kiszántott sírokhoz tartozó összetartozó embercsont, amely szemmel láthatóan több tucat
vázhoz tartozhatott. A mélyszántás hihetetlen pusztítást végzett, az építőanyag
központjának számító kb. 20 x 15 m-es helyen a törmelék szinte összefüggően
borította a felszínt."
A területet K.Németh Andrástól kapott pontos koordináták alapján sikerült csak
beazonosítani. Az elmúlt hét év során drámai változások álltak be az egykori
területen. Az egykori leletgazdagságnak nyoma sincs. Szórványosan, mondhatni
ritkán akadtunk egy-két kőre, csontot pedig csak elvétve találtunk. Először arra
gondoltam, hogy rossz helyen jártunk, de aztán K.Németh András felvételeit gondosan
átnézve megbizonyosodtam arról, hogy igenis, ó helyen voltunk. A leletszám nagyarányú
pusztulását pedig az elmúlt hét év intenzív mezőgazdálkodásának tulajdoníthatjuk, talán a
terület célirányos megtisztítását sem zárhatjuk ki.
 |
| A Patlani-víz völgye az egykori Patlan falu felől. |
 |
A Wimmpassingerek 19.századi kúriája a zombai faluvégen. A kúria
szépen felújítva a vadásztársaság vadászháza. A wimmpassingerek
a 19.század során nősültek be a Dőry-családba |
 |
A Dőryek egykori 19.század elei kastélya is szépen felújított. Zomba legszebb fái
ennek a kastélynak a mára már felszabdalt és megcsonkított parkjához köthetőek. |
