 | ||||
| Vasárnap ismét "K.Németh-túrára" mentem, egy újabb helyet felkeresni Tolna megye középkori templomai közül. |
 |
| A széplaki templomromot a 18.századtól Máriaszéplaknak, vagy egyszerűen csak Ótemplomnak nevezték. A környékbeli németek, mint például nagyszüleim is, csak Zigeraltkirich-nek (cikói ótemplom)nevezték. |
 |
| A templomról korábban már összegyűjtöttem dolgokat, amit a bejegyzés végén mellékelek. K.Németh András könyvében azonban nagyon fontos kiegészítést tesz, mert közben megdőlt Kozák Károly kísérlete a johannita eredeztetésre. Az általa ismertetett Széplak ugyanis Esztergom mellett feküdt. Úgyhogy továbbra sem tudjuk a falusi/mezővárosi templomok szintjét messze meghaladó templom kihez, vagy melyik rendhez köthető. Egyesek (pl.Patton Gábor) a stefanita eredeztetés mellett foglaltak állást, ezt azonban K.Németh meg sem említi. Az általam korábban ismeretlen helyűnek ismertetett faragványok továbbra is lappanganak, de a közeli Berekalja egyetlen lakójának, Pap Évának a jóvoltából ma már a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum is rendelkezik egy faragvánnyal . K.Német könyvéből érdemes még azt kiemelni, hogy az alaprajz alapján Buzás Gergely az északi falhoz kapcsolódó gótikus kápolnának írja le az alaprajzon szereplő falakat. |
 |
| A templom keleti oldalán elterülő szántásban nagy területen szétszórva emberi csontok maradványai feküdtek, ami a templom körüli temetőből származhatott. Déli irányba, Berekalja felé húzódó völgyben pedig mintegy 4-500m.en keresztül szétszórva kő- és téglatörmelékek utaltak a középkori mezőváros feltételezhető helyére. A mezővárosról annyit tudunk, hogy 1498-ban említik először oppidiumnak. K.Németh András kiszámolta a centralitási pontjait is. Erre 6-ot kapott, ami alapján a nem túl jelentős mezővárosok közé tartozott. |
Széplak román kori templomának romjai Cikó határában találhatók. Ez megyénk legjelentősebb fennmaradt román kori emléke. Békefi Remig, aki a cikádori apátság helyét akarta tisztázni, az 1890-es években hevenyészett ásatásokat folytatott a helyszínen. Az eredményei szerint két homlokzati tornyos és talán három hajós épület volt a templom. A templomhoz kapcsolódó kolostorépület nyomait nem találta. Békefi faragvány- és oszlop töredékeket ásott ki, ezeknek rajzát is közölte a cikádori apátság történetét bemutató művében. A faragványokat már Békefi is, és újabban Tóth Melinda (MTA, Művészettörténeti Intézet) is a pécsi székesegyház XII. századi átépítésén dolgozó műhely köréhez kötötte. Marosi Ernő is ilyen értelemben említi, sőt ő kiemeli azt is, hogy ilyen szorosan Pécshez köthető faragványt máshonnan nem is ismerünk. A templom tehát a XII. század második feléből származik, ellentétben Genthon véleményével, aki szerint XIII. sz.-i. Szekér József László a templomhoz közeli szántásból, 1900 körül előkerült faragványokról is beszél. Jelenleg egyetlen faragvány fellelési helyéről sincs tudomásom.
Középkori templom eredetéről keveset tudunk, Csánki és Békefi adatai szerint csupán annyi bizonyos, hogy Széplak a 15.sz-ban a felhévizi prépostság birtoka, és 1498-tól mezővárosként is említik. Ekkor már biztos, hogy jelentős hely, hiszen néhány évvel később Lázár deák híres 1528-as térképén is szerepel, sőt Hans Siebmacher 1599-es, a 15-éves háború tolnai csatáját bemutató térképén is ott van.
Békefi szerint a templom Széplak plébániatemploma volt, de ez nem valószínű. Györffy György szerint a Széplak elnevezés Árpád-kori földesúri birtokközpontok elnevezése volt. Az ilyen birtokközpontokban gyakran került sor magánegyházak alapítására is. Ezek a magánegyházak gyakran lettek később alapítandó kolostorok központjai is. Feltételezhető tehát az is, hogy ilyen magánalapítású templommal van dolgunk.
Újabban többen Kozák Károly régész (1920–1989) kutatási eredményei alapján a jeruzsálemi Szent János-lovagrend (johanniták) egykori templomát látják benne. Kozák kéziratos tanulmánya megemlített egy III. Orbán pápa által 1187-ben kelt oklevelet, melyben az esztergomi johannita rendház birtokai közt említik a széplakit, megemlítve templomukat is. Mivel nincs rendháznak nyoma, ezért Kozák szerint a templom "emeletes" volt, és a lovagok a felső szinten laktak, a templomtest felett. Ilyen jellegű templomuk Európában valóban több helyről ismert.
Középkori templom eredetéről keveset tudunk, Csánki és Békefi adatai szerint csupán annyi bizonyos, hogy Széplak a 15.sz-ban a felhévizi prépostság birtoka, és 1498-tól mezővárosként is említik. Ekkor már biztos, hogy jelentős hely, hiszen néhány évvel később Lázár deák híres 1528-as térképén is szerepel, sőt Hans Siebmacher 1599-es, a 15-éves háború tolnai csatáját bemutató térképén is ott van.
Békefi szerint a templom Széplak plébániatemploma volt, de ez nem valószínű. Györffy György szerint a Széplak elnevezés Árpád-kori földesúri birtokközpontok elnevezése volt. Az ilyen birtokközpontokban gyakran került sor magánegyházak alapítására is. Ezek a magánegyházak gyakran lettek később alapítandó kolostorok központjai is. Feltételezhető tehát az is, hogy ilyen magánalapítású templommal van dolgunk.
Újabban többen Kozák Károly régész (1920–1989) kutatási eredményei alapján a jeruzsálemi Szent János-lovagrend (johanniták) egykori templomát látják benne. Kozák kéziratos tanulmánya megemlített egy III. Orbán pápa által 1187-ben kelt oklevelet, melyben az esztergomi johannita rendház birtokai közt említik a széplakit, megemlítve templomukat is. Mivel nincs rendháznak nyoma, ezért Kozák szerint a templom "emeletes" volt, és a lovagok a felső szinten laktak, a templomtest felett. Ilyen jellegű templomuk Európában valóban több helyről ismert.
A templom alaprajza és Békefi rajzai a rom faragványairól
