A területen elszórtan kő- cserép- és csontmaradványokat találtam.
A lelőhely
nem szerepel K. Németh András monográfiájában,
tehát valószínűleg nem
középkori templomos hely.
(Bár elképzelhető, hogy K.Német katalógusában a 361. számú, a
középkori Martossal azonos terület) Talán nem is jelentős.
Ami miatt szóra
érdemes az az, hogy a lelőhelyen valaki más is járt előttem.
Egy csizmatalp
nyomai sűrűn behálózták a területet, helyenként kaparászási
nyomokkal is.
Ez feltétlenül nyugtalanító, ami miatt érdemes talán
szakembereknek
jelezni.
Március 29-én K.Németh Andrással volt alkalmam személyesen is beszélni. Elmondása szerint Czövek Attila szekszárdi régész a helyet korábban Kajmádként azonosította. Templomos hely volt, több előfordulása ismert középkori oklevelekben. A monográfiájából tényleg kimaradt.Azt nem sikerült kideríteni,hogy a kaparászásnyomok kitől eredhetnek |