Faludi Ferenc igazgató
A gimnázium történetének alapvető forrása az iskola által kiadott évkönyvek, értesítők sorozata. Ám ezekből megírni az iskola történetét körülbelül olyan vállalkozás, mintha valaki a napjaink történetét a televíziós reklámok alapján akarná megörökíteni. Alapvető tehát a forráskritika, és az eseményeket mozgató, az értesítőkben, évkönyvekben rejtve maradó tényezők keresése.
Egy másik probléma is foglalkoztatott. Az 1945 utáni a megszüntetésükig, mint valami fátum, a tankerület ott tornyosult a gimnáziumok fölött. Alapvető irányító-ellenőrző funkciója volt ennek a szervezetnek, és látszólag csak a szeszélyén múlott, hogy mikor helyez át tanárokat, igazgatókat az ország egyik feléből a másikba. Az esetek nagy részében az értesítőkből azt sem tudjuk eldönteni, hogy jutalom vagy büntetés volt-e egy áthelyezés? Amikor Haugh Bélát 1912-ben áthelyezik Jászapátiba igazgatónak, az nyilván jutalom. Amikor a 23 éve az iskolában tanító dr. Zipser Jakabot (aki a tanácsköztársaság május 1-ei felvonulást szervezte a városban) áthelyezik 1919 augusztus legvégén Szentgotthárdra, az nyilván büntetés. Az esetek nagy részében azonban nem tudjuk eldönteni, hogy milyen szándék állt a háttérben.
Erre a két kérdésekre kerestem a válaszokat. Ehhez átnéztem a szekszárdi levéltárban őrzött iskolai jegyzőkönyveket, hogy bepillantást nyerjek az iskola belső életébe is. Természetesen ezek a jegyzőkönyvek még mindig rengeteg dolgot elkendőznek, elrejtenek, de egy lépéssel mégiscsak mélyebbre látunk.
Sajnos azonban ilyen jegyzőkönyvgyűjtemény kevés maradt fenn, mindössze öt darab. További kettőt a gimnáziumunk őriz. Így csak annyira vállalkozhattam, hogy egy-két kiszemelt év esetén vetem össze a publikált eseményeket az eltitkolt, rejtve maradt történésekkel. Tettem ezt főként azzal a céllal, hogy a megállapítsam azt, hogy mennyire torzítják el az értesítők, évkönyvek a valóságot. Először az 1940-41-es tanévet használjuk ennek a kettős viszonynak a bemutatására, amely Faludi Ferenc utolsó éve volt a Garay gimnáziumban.
Faludi Ferenc a vizsgált korszakunkban a gimnázium ötödik rendes igazgatójaként, az egyetlen olyan volt, akit nem távoli ismeretlenként helyezett a tankerület a gimnázium élére. 1921-től kezdve - amikor szakvizsgás tanárjelöltként éves gyakorlatát itt végezte- minden lépcsőfokot végigjárva lett 1935-től a gimnázium igazgatója. Tanárként az ő vezetése alatt teljesedik ki a cserkészmozgalom, majd helyettes igazgatóként a Róder Pál -féle pedagógiai reformokon munkálkodott. A róderi hagyományokon továbblépve ő indítja el a diákönkormányzatiságot ("osztályautonómia") és "a négyszemközti beszélgetések" módszerét továbbfejlesztve ő dolgozza ki egy személyesebb tanár-diák viszony módszertanát. Közvetlenebbé tette az iskola és a szülők kapcsolatát. (Vitadélutánok, teadélutánok,) Végül ő indítja el a tehetségvédelmet, és falvak felé fordulás mozgalmát ( "falukutatást") is az iskolában.
 |
Madocsai Pál tanügyi tanácsos jóváhagyó pecsétje az iskolai jegyzőkönyvön. Wigand idején nem kellett még a jegyzőkönyveket jóváhagyatni a tankerülettel, a Horthy-korszakban azonban tovább erősítették a tankerületek irányító-ellenőrző szerepét.
|
A tankerület
Előre kell bocsátani, hogy a tankerület titkairól a fátylat nem tudom fellibbenteni, mert ehhez a székesfehérvári levéltárban is kéne kutatni, a gimnázium ugyanis ehhez a tankerülethez tartozott. Legfeljebb csak átsejlik valami a fátylon. A tankerületek, és annak vezetői egy erősen központosított tanügyigazgatási rendszerben kulcsszerepet játszottak az iskolák életében. Ennek első közvetett bizonyítéka számomra az volt, hogy minden igazgató különösen ügyelt arra, hogy egy tankerületi vezető nyugdíjazásáról, áthelyezéséről, esetleg haláláról, méltó módon megemlékezzék az értesítőben, nem fukarkodva a pozitív jelzők sokaságával, megalapozva a mindenkori tankerületi vezetés jóindulatát. Faludinak némileg talán kevésbé kiszolgáltatott helyzete lehetett elődeinél, ő tagja volt a tankerületi tanácsnak is.
A tankerület és az iskola viszonyát valamelyest megvilágítja az 1940/41-es tanév hivatalos jegyzőkönyveinek gyűjteménye. Itt ugyanis olvashatjuk Madocsai Pál tanügyi tanácsos jelentését az iskolában tett látogatásairól. Az adott év értesítőjében csak ennyit találunk erről a látogatásról:
"Madocsai Pál tanügyi tanácsos november 26., 27. és 28. napjain, továbbá április 28—30-án végezte ellenőrző látogatását. Ugyanő elnökölt a december 12-én, május 1-én, június 10—14-én tartott magánvizsgálatokon, továbbá a június 14-től június 20-ig tartó érettségi vizsgálatokon is. "
Ennek a néhány mondatnak a háttérben egy kb. 10 oldalas jelentés húzódik, ami az épület állapotának felméréstől az iskolai dolgozatok és tanulói füzetek átnézéséig terjed, megemlítve még olyan apróságokat is, hogy nem egységes a margóhasználat, van kinél csak 1 cm, másutt 2,5 cm.
De szemezgessünk egy kicsit tovább, miket kifogásolt, és miket dicsért az alapvetően pozitív végkicsengésű jelentésében Madocsai Pál!
- Az épület hátránya a forgalmas út közelsége, nem lehet nyitva tartani az ablakokat, az északi tájolás ridegséget okoz, nincs nagyterem, tornaterem nagyon hideg télen, és nincs tussolója, WC-je sem;
- Nincs bomba- és gázbiztos óvóhely, ugyanakkor a riadóterv jó, a padlástetőre homok megfelelő mennyiségben került;
- Taneszközök kellő számban vannak, rendben vannak a szertárak is. Az igazgatói kertben botanikus kert is rendelkezésre áll (sic!);
- A sok katonai behívó miatt túlterheltség van a pedagógusok közt, nincs tudományos munka; (Meg kell jegyezni, hogy a bevonulók helyettesítése után sem ment fel az óraszám 23-24 fölé. Arra is érdemes fókuszálni, hogy ekkor még elvárták egy gimnáziumi tanártól, hoyg tudományos munkát is végezzen. )
- Az ügyvitel, anyakönyvek alapvetően rendben, de azért sok kekeckedő megállapítást tesz, a naplóknál már sok hiányosságot állapít meg;
- A tanulók katonás magatartása jó, jelentés van óra elején, tisztelgéssel üdvözlik tanáraikat, sorakoznak;
- Az általános fegyelmi helyzet már sok kívánnivalót hagy maga után, órán zajosak, felvonuláskor rendetlenkednek;
- A tanárok magaviselete megfelelő, de "kerülni kell a zsebre tett kézzel való óratartást" (sic!);
- A fiúk durvák egymáshoz, leventefoglakozások iskolai keretek közti tartása javulást hozott, a nyáron erkölcsileg kifogásoltan viselkedőket nyomon kell követni. (Erre a rejtélyes mondatra még visszatérünk!)
- Pénzügyi segélyalapok rendben működnek;
- A háború nem nevelő tényező, soka benne a romboló elem. (Ezt a mondatot Madocsai Pál után majd Faludi Ferenc is szó szerint leírja az értesítőjében.)
- Kevés magyarból a lelkesítő dolgozat, Erdély, Délvidék visszavétele dolgozatok tárgya lehetne;
- Sok gyenge tanulót is felvesznek, ezért sok a kiesés, a bukási arány 21%-os
- Kiemeli vitéz Berend Iván matematikatanár énekkarát;
- Faludi igazgató 125 (sic!) órát látogatott, amit megfelelő mennyiségűnek talált;
- A dolgozatok számát, színvonalát is átnézte, azt rendben találta.
A leventemozgalom negatív hatásai
A
Leventemozgalom a háborús éveket egyre inkább meghatározta. Az 1940/41-es értesítőben azonban alig írnak róla, csak ennyi szerepel:
"A leventeórákat hétfőn a 4. és 5., illetve 4., 5. és 6. órában tartottuk. Főoktató v. Berend Iván tanár, oktatók voltak Besenyei Gyula, Mayer Péter, Muhoray András és Patacsi József intézeti tanárok."
Valójában ennek a mondatnak nagy súlya van, különösen, ha az előző évi értesítő egyik mondatával állítjuk párhuzamba.
"Többek közt megnyilatkozott a szülőknek az az élénk kívánsága, fiaik leventefoglalkozása ne történjék az iskolán kívül álló ifjúsággal vegyesen. A szülőknek ezt a bátor felszólalását az évenként megtartott szülői vitadélutánok eredményének kell tekinteni."
Az évnyitó értekezleten Faludi már ezzel indít: „Meg kell mutatnunk, milyen a művelt , a csiszolt szellemű nemes lelkű leventetípus."A leventeórák iskolába való behozásának a fő mozgatóját azonban hiába is keressük az értesítőkben, Az a szeptember 18-25. közt lezajlott fegyelmi tárgyalások jegyzőkönyveiből derül csak ki. Olyan súlyú esemény történt a július 18. -augusztus 4. közt megtartott siófoki leventetáborban, amely az egész tanévre kihatott, sőt talán hozzájárult ahhoz is, hogy Faludi Ferencet a következő tanév előtt hirtelen áthelyezi a tankerület.
Mivel a fegyelmi vétségekben Faludi Ferenc fiai is érintett volt, ezért az egész fegyelmi ügy kivizsgálását az igazgató Mentz János igazgatóhelyettesre bízta. A vizsgálat, ami városi „közbeszéd szerint” indult el, megállapította azt, hogy a táborban valóban botrányos cselekedetek történtek. A táborvezetőség lazasága lehetővé tette azt, hogy két diák, az éppen ott dolgozó építőmunkások által odahívott prostituáltakkal nemi kapcsolatot folytathatott, más diákok, az igazgató fia is, csak szemtanúja volt ennek az eseménynek, bár kifizették a 2 pengős "díjat". A tábort nem a gimnázium szervezte, az események ilyen elfajulásában a tábort irányító hivatalos tisztek és más leventeoktatók italozó, kártyázgató, dorbézoló magatartása is hozzájárulhatott. A két fővádlott nevelőtestületi megrovást kapott, többen ennél enyhébb büntetést. (Az igazgató egyébként később, a félévi értekezleten indítványozta, hogy fia magatartásjegyét jobban rontsák le az ügy miatt. Az egyik fővádlott távozott az iskolából, a másik jövőre már számos díjat és kitüntetést kapva az iskola egyik büszkesége lesz.)
Az ügy azzal a fő tanulsággal szolgált, amit már a szülők előző évben is hangoztattak: a leventekiképzést teljesen be kell hozni a gimnázium kapuin belülre, és azt a gimnázium tanáraira kell bízni. Ezért vitéz Berend Iván kiképezte az első idézetben említett kollégáit, és így saját erőből megoldották a leventekiképzést. Erre a tankerület is áldását adta, sőt mint láttuk, Madocsai Pál tanügyi főtanácsos ennek pozitív oldalát is kidomborította már.
Látszólag tehát az ügy sikeresen lezárult, mégis, minden nevelési értekezleten előkerült a későbbiekben, és tüske maradt a köröm alatt.
 |
Az Észak-Erdély megszállásából visszatérő szekszárdi katonák (köztük Létay Menyhért) köszöntése. Az ünnepélyre felvont lobogók közt ott találjuk a III. Birodalom zászlaját is.
Kép forrása: Nagy J.T.-Szabó G.: Körülöttünk élő múlt
|
A német gimnázium ügye
A magyar kormány azon német anyanyelvű tanulók részére, akik középiskolai tanulmányaikat német nyelven óhajtják végezni, Szekszárdon német tanításnyelvű gimnáziumot állított fel. Az intézet 1939. október hó 1-én nyílt volna meg az első osztállyal, és elsőként a Garay János gimnázium épületében nyert volna elhelyezést azzal, hogy amíg a két gimnázium szétválasztása meg nem történik, a német tanításnyelvű gimnázium igazgatását is a Garay gimnázium igazgatója látja el. Az egyes tantárgyak tanítása a magyar nyelv és irodalom, továbbá a testnevelés kivételével németül történt volna.
A német nyelvű tantárgyak tanítására kicserélték két tanárral a tantestületet: vitéz Berend Iván tanárt Sümegről, Mayer Pétert Nagykállóról helyezték át a Garayba. Az iskola 500 Pengő költséggel kialakította a német iskola tantermét, a hozzá kapcsolódó előtérrel. A német gimnáziumnak az 1944/45-os megszűnéséig egyetlen egy beiratkozó tanulója sem volt. Zentai András iskolatörténetében egyfajta csendes szabotálást sejtett az ügy hátterében. A jegyzőkönyvektől vártam további adatokat.
Ezekből kiderült, hogy a nyári szünetben a maga a tankerületi igazgató, Dr. Koch Nándor tekintette meg a német gimnázium számára fenntartott termet, és azt rendben találta. Ezt Faludi a nyitó értekezleten ismertette. A többi 18 tanácskozáson azonban csak egyszer jön szóba a német gimnázium, ott is csak úgy, hogy mire használják továbbiakban a felszabaduló termet. Az ügyet Madocsai Pál tanügyi tanácsos sem firtatta jegyzőkönyvében, ő is csak rögzítette a tényt, hogy nem volt jelentkező. Úgy látszik a német politikai nyomásra megszületett döntést a legfelső szinteken is "kihűlni" hagyták, máskülönben egy tantestület közönye kevés lett volna. A következő évben már meg sem említik az ügyet értekezleteken.
Nehéz megítélni, hogy az ügy "kihűlése" mögött a mennyiben húzódik a tantestület németellenessége. A konkrét németellenességnek semmi nyoma, sőt a következő év egyik nevelési értekezletén, amikor a hazafias nevelés a téma, többen pozitív, követendő példaként említik a német módszereket. Ebben a hangulatban tartja meg vitaindítóját Létay Menyhért, ebben a szellemben szól hozzá vitéz Berend, Lázár és Patacsi is. Ugyanakkor a környék német lakosságánál a Volksbund sikere kétségtelenül elindított egy németek és svábok elleni ellenszenvhullámot.
Feljelentések
Az értesítőkben természetesen semmit nem olvashatunk azokról a névtelen feljelentésekről, amik a gimnáziumot érintették.
Február 15-ei értekezleten ismerteti Faludi igazgató a bejáró leány magántanulóknak a katonatisztek összejövetelén tanúsított "dőzsölésükkel" kapcsolatos feljelentést. Az ügy hamar lezárult, Wallacher László és Létay Menyhért egybehangzóan kijelentették, hogy ők is ott voltak, semmi probléma nem volt a lányok viselkedésével. A két nagy tekintélyű kolléga vallomása megnyugtatta Faludi igazgatót.
A másik ügy már kellemetlenebb volt. Az évzáró értekezleten, június 24-én ismerteti Faludi, hogy a főispánnál három szülő feljelentette a gimnáziumot azzal, hogy kivételeznek a gazdag szülők gyermekeivel. A főispán által elrendelt -továbbikban nem részletezett- vizsgálatok a feljelentést alaptalannak találták. Faludi itt azonban nem zárta le az ügyet, és ezt az esetet is a tantestület megfélemlítésének tartotta. A szokatlan szűkszavú jegyzőkönyvből még azt tudjuk meg, hogy Faludi beszédét követően Mentz igazgatóhelyettes biztosítja az igazgatót, hogy ebben a harcban a tantestület mögötte áll. Nyilván ez a történet is utal arra, hogy valami már zajlott a háttérben.
A lányok a gimnáziumban
A 329 fős tanulóifjúságból 28 leány magántanuló van ebben az évben. A leányok gimnáziumi helyzetéről
itt írtam részletesebben. Ezt a képet a jegyzőkönyvek tovább árnyalják. Az év kezdete előtt 2 Pengős eljárási díj lefizetése után a tankerületnél kérvényezhették a bejáró magántanulói státuszt. ( A Monarchia korában erről még maga a gimnázium döntött. ) A fenti feljelentésen kívül csak egyszer hozza szóba őket Faludi, amikor kiemeli az elkülönítési szabályok pontos betartását, és felhívja a kollégák figyelmét is arra, hogy ne érintkezzenek semmilyen formában a leánytanulókkal. („A lányok bennük nem a tanárt, hanem a férfit nézik.”) Ekkor már két okleveles tanárnő dolgozik a tantestületben, mint a leányok felügyelője, de ők az értekezleteken sem vehettek részt. Ugyanakkor Faludi a nyitóértekezleten a pesti Újiskolai Egyesület leánygimnáziumát állítja példaként a Garay gimnázium elé, kiemelve a dr. Domonkos Lászlóné igazgató által kidolgozott pedagógiai rendszer hatékonyságát.
A leányok a tablókon már az 1920-as évektől szerepelnek, az 1939-től (tehát Faludi alatt) nagyszabásúvá váló ballagásokon is már együtt ballagnak a fiúkkal. A leány magántanulók tanulmányi és érettségi eredményeinek az átlaga ekkorra már jobb, mint a fiúké.
Tehetségvédelem
Faludi 1940-től egy új, átfogó mozgalmat indított tehetségvédelem címmel. Első lépésként az elemi iskolák tehetséges diákjait vették pártfogásba, részükre rendszeres foglalkozást tartottak a gimnáziumban. Ez első évben azt jelentette, hogy jelentkezőből hárommal foglalkoztak rendszeresen. Másrészt a szülői vitadélután (egy újabb Faludi "találmány") témájául is a tehetséggondozást választották. Itt Tóth Lajos református lelkész tartott vitaindítót. Teadélutáni hangulatú eseményen a szülőkön kívül az "iskolával közelebbi kapcsolatban nem levő kiemelkedő társadalmi állású urak" is hozzászóltak, jelentős összegű adományok is befizetésre kerültek. A jegyzőkönyvekből és főként a Tolnamegyei Ujság tudósításából tudjuk meg, hogy Török Kálmán tábornok ("megállapítja a magyar fajnak csodálatos kiválóságát"), Szakáts István királyi főjegyző ("meggyőződése szerint a tehetségvédelem elsősorban a közületek kötelessége") és Vendel István polgármester ("elsősorban a nevelők dolga, hogy a tehetséges magyar gyermekeket és ifjakat fejlesszék és támogassák") tartozott a "kiemelkedő társadalmi állású urak" közé. Hozzászólásuk lényegét a zárójelben közöltük is.
Majd az ifjúsági körök segítségével a környező településeken (Tolna, Őcsény, Decs) tartottak tehetségdélutánokat előadásokkal egybekötve, ezeken is sok adományt sikerült gyűjteni. Az iskola támogatására levelezőlapokat árulnak, ami 1100 Pengő bevételt hoz. Ennyit az Értesítőből is megtudunk.
 |
dr.Hencze Béla kezdő tanár korában egy csoportképen
|
Csak jegyzőkönyvekből derül ki, hogy a vitadélután előadójának először Illyés Gyulát szavazták meg dr. Hencze Béla javaslatára. Az nem derül ki, hogy végül miért nem ő tartja a szülői vitadélután nyitó előadását. Illyés Gyula ekkorra már a kor elismert irodalmi nagysága volt, de közismert népi baloldalisága miatt nem volt a rendszer kegyeltje. Az alapvetően konzervatív beállítottságú dr. Hencze az irodalmi önképzőkörben már 1934 óta szavaltatja verseit. Németh Lászlóval, Móricz Zsigmonddal, Kodolányi Jánossal együtt feldolgozzák munkásságát, amit az "új népi humanizmus" jelzővel illetnek. Dr. Henczéről érdemes azt is megemlíteni, hogy a közeli rokonságban volt Szabó Dezső íróval is. Dr. Hencze ismerteti meg a gimnáziummal a Szekszárdon rendkívül mostohán kezelt Babits Mihályt is 1936-ban. Dr. Hencze Béla a tankerület által is elismert tanár volt. 1940 nyarán a ruszin tanárok átképzőtanfolyamának (ez is megérne egy külön kutatást!) egyik előadója is volt. Ebben az évben már - mint azt később látjuk- elvágyott a gimnáziumból. Pályáját végül a Pápai Református Gimnázium élén zárja.
Pedagógiai kérdések
A gimnázium értesítőinek sorában először 1938-ban használják az "elitképzés" kifejezést. Ez lesz Faludi pedagógiai hitvallásának egyik kulcsszava. A harmincas évek végétől ezt egyre gyakrabban lehetett olvasni a pedagógiai és egyéb folyóiratokban is. Faludinál azonban nem társul hozzá a másik, hozzá gyakran kötődő kifejezés, a szelekció. Az év során is többször elhangzik hármas jelszava: elitképzés, fegyelem, jómodor, amit ebben az évben egy új jelszó egészít ki: tehetségvédelem. Faludi elitképzésen az olyan minőségi oktatást értette, amely az értelmiségi pályákra készít fel. Az iskola eredményei ennek nagyjából meg is feleltek. Az érettségiken bukási arány 10%-os volt igazgatósága alatt. Ez akkoriban az országos átlag volt.
Mint utaltunk rá, Faludi kifejezetten demokratikus iskolai légkör kifejlesztésére tett erőfeszítéseket. A diákönkormányzatiságnak akkoriban nem voltak még hagyományai, illetve a korábbiak elsorvadtak. Az általa kidolgozott, és az 1937-es értesítőben meghirdetett rendszere a Róder-féle hagyományokon is túllépve a Garay Gimnázium történetének talán a legnagyobb saját belső pedagógiai innovációja volt, vagy inkább lett volna. Jelentősége megérne egy külön ismertetőt, itt most csak röviden áll módomban beszélni róla. A kortárs pedagógiai eredményekre való odafigyelés elődjére, Róder Pál idejére nyúlt vissza, Faludi ehhez a hagyományokhoz kapcsolódott. Kerschensteiner és Foerster pedagógiája alapján dolgozta ki rendszerét. Különösen Foester személye az érdekes, hiszen ebben az időszakban már a náci Németország szövetségese volt Magyarország, és a pacifista Foerster pedig nácizmus legádázabb bírálói közé tartozott. Faludi rendszere tehát nem volt konform a korszellemmel, sőt a tantestületen belül is bizonyos fenntartásokkal kezelték. Ebből a szempontból különösen érdekes a november 6-ai nevelési értekezlet, amelyben négy órán keresztül vitatkoztak nevelési kérdésekről. Itt Mayer Péter szóvá tette, hogy az "osztályautonómia" eredményeként az osztály vezetői gyakran "selejtes emberek" lettek. Ezt Faludi vitatta, és kifejtetetté, hogy a tanulmányi eredmények nem mindig mutatják egy ember értékességét. Létay Menyhért azt hozta szóba, hogy sok a hiányos neveltetésű gyerek az iskolában, Faludi őket is védelmébe vette azzal, hogy őket az iskola jó irányba fordíthatja. Végül kiderült, hogy Faludi módszerét, a négyszemközti beszélgetéseket és személyiségfejlesztő lapok töltögetését csak két osztályfőnök végezte.
A többi értekezleten sem a támogató hozzászólások kerülnek elő. Dr. Hencze az új nevelő tényezők (mozi, rádió) negatív hatását elemezte. Vitéz Berend hiányolta a katonásság jelenlétét az iskola fegyelmi helyzetében. Mások is fegyelmi helyzet romlásáról számoltak be. Több lett a durvaság, a trágár beszéd, Faludi is többször említi a "kaszárnyamorál" negatívumait. Mint már említettük , ebben a leventemozgalmat is okolták. A panaszok eredményeként fegyelmi szigorítások kerültek napirendre. Elrendelték például a mozilátogatások tilalmát, amelynek ellenőrzését az osztályfőnökökre bízták. Elhatározták, hogy jobban megkövetelik a házirend betartását is.
Faludi többször kritizálta kollégái gyakorlatát is. Az osztályfőnöki megbeszélésen egyaránt bírálja a tantestület egyes tagjainak "pajkoskodását", bizalmaskodását a tanulókkal. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartotta, azt is, hogy egyes kollegák "katonás nevelés címén testileg is büntetnek".
December 18-án tartották a mintegy másfél órás szülöi értekezletet. (A leánytanulóknak év elején külön volt már egy másik,) Ezen a szülőknek mintegy 45%-a jelent meg. A tankerület kiadott egy központi témát is, amiből Mentz igazgatóhelyettes készült fel egy kb. 20 perces előadással. A téma mai szemmel eléggé meglepő, és tényleg azt támasztja alá, hogy 1940 végén még úgy gondolták, hogy mi kimaradunk ebből az amúgy is nyugvópontra jutott háborúból. Mentznek ugyanis a gyümölcsfogyasztás fontosságáról kellett beszélnie, ami amúgy sem volt kifejezetten aktuális decemberben. Ezt Faludi követte az aktuális, szerinte nem túl rózsás fegyelmi és tanulmányi helyzet jellemzésével. Majd egy ma már szokatlan jelenségre hívta fel a szülők figyelmét, amikor a könyvéhség árnyoldalairól beszélt. Ma már meglepő az, amikor a túlzottan sok olvasás hatására kialakuló "olvasási düh " ellenszerének a zenetanulást ajánlja.
A második félév értekezletein egyre többször hozza Faludi szóba a világpolitikai helyzetet, elhatalmasodik nevelési pesszimizmusa. Beszél a szomorú tanári sorsról, említi a tanárság alul értékelését. Látja fáradni, fásulttá válni a tantestületet, hiányolja a nevelői munkához szükséges derűt. Ehhez az is hozzájárult, hogy Szederkényi György év közben váratlanul felmondott, és otthagyja még a tanári pályát is. Szederkényi az iskola ikonikus tanárának, Schwirian Józsefnek a fia volt, immáron magyarosított névvel. Hirtelen távozása nagy csapás volt az iskolának, okát még a jegyzőkönyvek sem sejtetik. Három éve tanított már a gimnáziumban, alaposan felkészült, precíz matematika-fizika tanárnak jellemezte Faludi. Helyére egy próbaszolgálatos tanárt kapott a gimnázium, aki hamar lebetegedett, alig tanított.
Még egy dolgot ki kell emelni. Faludi idején az értekezleteken valódi viták és párbeszédek voltak. Az a demokratikus szellemiség, aminek elemeit a diákközösségben is érvényesíteni akart, a tantestületben is élt. Egy Faludi idején született jegyzőkönyv éles ellentétben van például egy Wigand -félével, ahol nem igazán voltak viták az értekezleteken.
A háború
A jegyzőkönyvekből kiderül az is, hogy mai szemmel nézve milyen naivitással tekintettek az éppen körülöttük zajló háború kilátásaira. Tíz tanár ugyan rövidebb időkre részese volt a nyári kiképzéseknek, két kolléga pedig Észak-Erdély megszállásában is részt vett, és csak októberben tért vissza, de úgy gondolták, hogy Magyarország lényegében kimarad továbbiakban a háborúból, amely talán hamarosan nyugvópontra is jut.
A tantestület 1941 nyarára már erdélyi kirándulást tervezett, sőt újra elővették a kollégium ügyét is. 1941 februárban megkezdték újra gyűjtést, hogy majd nyáron ennek is elkezdik építését.
1941 tavaszán azonban Jugoszláviában kezdődtek a gondok, Teleki öngyilkos lett. Faludi elveszítette egyik eszményképét, a főcserkészt. Szép nekrológót ír majd róla az értesítőben, de már az áprilisi nevelési értekezleten is meghatódott. Létay Menyhért az észak-erdélyi diadalmas bevonulás után a Délvidék véres megszállásában vett részt. Elvész a béke illúziója. A jegyzőkönyvek hangulata komorul, tartalmuk rövidül.
1941 áprilisban a Délvidék felé tartó katonai szerelvények miatt felfüggesztik a vasúti menetrendet. Tíz távolabbi bejáró tanuló hazajutni sem bír. A tornateremben szükségalvóhelyeket alakítanak ki. Étkezést a leventeegylet biztosít számukra több mint egy hétig.
Az év végi zárás
Az év végi zárás jegyzőkönyve is szokatlanul rövid. Faludi hálát ad az istennek, hogy a tanévet a szörnyű világégés közben is rendben befejezhették. Szavai két nappal a kassai bombázás előtt hangzanak el, június 24-én. Végigmegy röviden az év nehézségein, ekkor beszél a már említett főispáni vizsgálatról is, amely után biztosítja Mentz igazgatóhelyettes arról, hogy az említett rejtélyes harcban a tantestület mögötte áll. Faludi búcsúzik az áthelyezettektől, bízik benne, hogy vágyaik teljesülni fognak új helyükön is. Neveket nem említett. Dr. Hencze viszont köszönetet mond az itt eltöltött évekért, várta őt a főváros.
A következő évek
Szerencsére a következő két év jegyzőkönyvei is rendelkezésre állnak, így röviden értékelhetjük ennek a sorsfordító tanévnek az autóéletét. A következő, 1941-42-es tanév nyitóértekezletének jegyzőkönyvéből a következőt tudjuk meg: Augusztus 27-én Madocsai Pál felhívja telefonon Csapó Jenőt, aki magyar-francia tanárként tíz éve tanított a gimnáziumban, ez mellet a Tolna Megyei Cserkészszövetség főtitkára volt. Közölte vele, hogy Faludit Hatvanba helyezték át. Ő mint, igazgatóhelyettes fogja vezetni a gimnáziumot a kijelölt új igazgató megérkezéséig.
Az alakuló értekezleten kiderült, hogy Dr. Hencze a mátyásföldi Corvin Gimnáziumba folytatja. Molnár Józsefet Szentgotthárdra helyezték át, Mentz áthelyezését Losoncra törölték, ennek mindenki örült. Nyilvánvaló tehát, hogy ez büntetés lett volna. Viszont nem volt már helyettes. A tankerület tehát a teljes vezetőséget leváltotta. Szeptember végén megérkezik az új igazgató dr. Király Rudolf. Az osztályautonómiákról többé nem esik már szó. Annál több a háborús nehézségekről.
Faludi 1945-ig marad Hatvanban, aztán áthelyezték a kőbányai Szent László gimnáziumba, ahol a fordulat évéig maradhatott igazgató. Áthelyezésekor az kerül a neve mellé az értesítőbe: "A háborús évek ellenére is fejlesztette intézetünket : jórészt falusi tehetségekkel növelvén gimnáziumunk tanuló-létszámát. Adjon a Mindenható jó egészséget, áldást további munkájához is!"
