 |
| Bácsbokodi Szent Erzsébet templom a Szentháromsággal. Bikityben 1770-ben csak bunyevácok és magyarok éltek, ezt követően telepít ide svábokat a Grassalkovich család. 1835-ből már részletes adatok is vannak, ekkor a falu már 3000 feletti lakosságszámmal rendelkezik, aminek 42%-a bunyevác, 33%-a magyar, 24%-a német. Ezt követően azonban itt is érvényesül a Schwäbische Türkeiban megismert népességdinamika: a németek aránya nő, a délszlávoké pedig meredeken csökken. 1909-es adatok szerint a 4224 főre duzzadt lakosságnak 41%-a német, 39%-a magyar, 19%-a bunyevác. Az ekkortájt országszerte izmosodó nemzeti büszkeség nem is bírta elviselni, hogy a községnek még mindig bunyevác neve van, ezért azt megváltoztatták. Érdekes viszont az, hogy a Trianont követő szerb megszállás elmúltával sem távoztak innen tömegesen a bunyevácok. Tolnában, Baranyában ekkor az ortodox szerbek tömegesen települtek át a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba. Nyilván itt a vallási egység- mindenki katolikus volt- egyfajta kohéziót jelentett. |
 |
| Kereszt a templom előtt német felirattal. Bácsbokodon az összes általam látott kereszt német feliratú. Ez19.század végi munka. Bácsbokod nemzetiségi viszonyai az 1. világháborút követően érdekesen alakultak. Annak ellenére, hogy a bunyevácok nem távoztak tömegesen érvényesült az a korábbi tendencia, hogy a részarányuk folyamatosan csökkent. A két világháború közt a falu lakossága stagnált, de a nemzetiségi arányok a magyarok javára tolódtak el, talán nem is tükrözve a valós helyzetet. (1944-ben a magyarok aránya 47%, németek: 38%, bunyevácok: 15%) Családi elbeszélésekből is tudom, hogy az 1944-es népszavazáson sok német már magyarnak vallotta magát, különösen azok akiket elrettentett a sváb vidékekre is agresszíven benyomuló náci ideológia. |
 |
| Tipikus bácskai módos ház a 19.század végéről. A második világháború utáni német kitelepítés, majd a szlovákiai magyarok betelepítése alaposan felrúgta az addigi nemzetiség megoszlást. 2001-ben már csak 2% vallotta magát németnek, és bunyevácok aránya még az 1%-ot sem érte el. Közben persze a lakosságszám is csökkenésbe kezdett. 1990-ben még 3277-en, 2015-ben már csak 2567-en laktak itt. |
 |
| Egy kiemelkedő művészi értékű kereszt 1817-ből. |
 |
| A Kálvária a bácskai német szokásoknak megfelelően egy Jézus az Olajfák hegyén jelenettel indít. |
 |
| A temetőben kiállított régi halottaskocsi. |
 |
| A Szt. Anna kápolna a temetőben |
 |
| A Kálvária jobb oldali latorja |
 |
| A temető szélén használaton kívüli sírkeresztekből, ledölt keresztekből példaszerű összefogással egy Kegyeleti Parkot hoztak létre, akárcsak Vaskúton. Itt egy nádasdi homokkő kereszt fekszik a központi helyen. |
 |
| Szintén nádasdi kereszt áll a Kegyeleti park közepén |
 |
| Vaskúttal ellentétben itt több - de azért elenyésző arányú- nádasdi keresztet is találtam, és természetesen ezekre koncentráltam. Nyilván ezek a homokkő keresztek olcsóbbak voltak, mint a bajai kőfaragók nemes kőből készült alkotásaik. |
 |
| Összkép. A keresztek feliratai a nemzetiségi arányokat nem tükrözik híven. Aránytalanul több a német kereszt. Valószínű a magyar és bunyevác lakosság múlékonyabb fakereszteket állított. |
 |
| Bal szélen itt is egy nádasdi. |
 |
| Kereszt a faluból kivezető út mentén. |
 |
| Végezetül egy érdekes emlékmű a falu szép főteréről. Az 1944-ben az angol légierő kötelékében a Varsói felkelés megsegítésére induló lengyel katonák emlékműve. |
