Lengyel /Lendl

Az Apponyi-család egyik legfőbb uradalmi központja a Tolna megyei
Lengyel (német nevén Lendl) volt. Az Apponyiak és a helyi svábok
közös igyekezete virágzó településsé tette egykoron Lengyelt.
A képen az 1810 körül Vedres József tervei szerint épült tehenészet,
a "svajceráj". Lengyel-Annafürdő kapcsán már érintettem a falu
történetét a másik blogomban. A képek 2004 és 2007 közt készültek.

A kastély. Bővebben az uradalmi központról a régi honlapomról.

A kastély részlete

A parkot másik honlapomon már többször bemutattam.
Következzék itt most két tavaszi virág a park fáiról

A tulipánfa virága

A lengyeli templom barokkos külső megjelenése ellenére XIX. századi
alkotás. Apponyi József kegyurasága alatt épült a XIX. század
húszas éveiben. A későbbi lengyeli kegyurak is szívükön viselték a
templom sorsát, így például Apponyi Rudolf alatt a 1860-as
években némiképp átalakították.

Templombelő

Az Apponyi család sírboltja a templom mögül.

Szt. Flórián szobra a 19. század legelejéről

Két Mária egy 19.sz. elei kereszt tövén.

A kereszt

Kovácsoltvas kerítés

A pincészet bejárata. A pincék ásását már a 18.század végén megkezdték.

Tolna megye egyik legnagyobb pincerendszere

Lassan eltűnnek a régi sváb gazdasági épületek az udvarok végéről.

Módos 20.sz. elei parasztporta.

A kis kastély, a falu első kastélya

A kis kastély bejárata

Az egykori uradalmi dohányszáritó

A 14 segítőszent kápolnája

  

Az egykori lovarda a kastély szomszédságában.

A Kálvária keresztje

Az egyik lator

A Révai Lexikon így ír a faluról: "Lengyel, kisk. Tolna vm. völgységi j.-ban, (1910) 885 német és magyar lak., posta- és táviróhivatal. A község közelében van Apponyi Sándor gróf kastélya, rendkívül gazdag könyvtárral (sok unicum, kivált hungaricák) és múzeummal, melyben a L. vidékén eszközölt régészeti ásatások kincsei nagy mennyiségben vannak összegyűjtve.V. ö. Wosinszky Mór, A L.-i őskori teleprl."

A Katolikus Lexikon szerint:
" Lengyel, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. szekszárdi esp. ker-ében. - Kk. tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. A 18. sz. elején ném. telepesek népesítették be. Závod fíliájából 1768: alapították újra, a Szt Márton-kpnát tp-má nagyobbították, a mai Avilai Szt Teréz-tp-ot 1861: építették. Org-ját (2/16 m/r) 1862: Komornyik Nándor építette, 1880: Unger Endre, 1935: az →Angster gyár átépítette. Kegyura 1880: Apponyi Sándor gr. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiája 2000: Kisvejke. Oldallagosan ellátja 1985-től Mucsfa lelkészséget, 1993-től Závod plb-át. - Plébánosa 2002: Lenner Jenő. - Lakói 1840: 600 r.k., 6 ev., 81 egyéb vall., össz. 687; 1910: 864 r.k., 2 g.k., 4 ev., 10 ref., 5 izr., össz. 885; 1940: 835 r.k., 6 ev., 2 ref., össz. :843"
Ma (2010) 529 fő lakja.