Üveghuta , német nevén Apadiger Klasshite, kis falucska volt Bátaapáti
(németül Apadi vagy Abstdorf, előbbi a köznyelvi utóbbi a hivatalos iratokban
szereplő változat) határában. Klasshitet az Apponyiak alapították az 1770-es
években azzal, hogy egyéb birtokaikról szegény német evangélikus zselléreket
telepítettek az erdő közepére. A kedvezőtlen adottságú vidéken nehéz volt az élet,
ezért amikor a Keleti-Mecsek üveghutái (Altklasshitte , Neuklasshite, Postehitte-
Óbánya, Kisújbánya, Pusztabánya) az erdők letarolása után sorban bezártak,
akkor áttértek itt is az üveggyártásra. Ekkor vették fel a üveghutára utaló nevet is.
A 19.század közepén azonban itt is felhagytak az üveggyártással, és áttértek a
hagyományos erdőhasznosításra épülő kézműiparra. (Faeszközök, klumpa stb.)
Evangélikus imaházuk elé 1888-ban emelték a tornyot, amin a vakolatdíszes
évszám a torony helyreállításáig látható is volt. A település már a 20.századÍ
elején sorvadni kezdett, de 1946. május 19. előtt 30 háza volt. Ekkor a
a falu lakóit a rác boltos kivételével kitelepítették. A helyükre érkező csángó
és felvidéki családok sem maradtak sokáig, így a település már az 1960-as évekre
teljesen elnéptelenedett. Ma már a településnek nyoma sincs.
Egyedül a torony hirdeti csak, hogy itt régen falu volt.
(dr. Kolta László: Bátaapáti . Paks.1995 alapján) |