Kosljun, ferences kolostor

Kosljun-szigeten már régebben jártunk, de most lányainkat is elhoztuk erre a szép helyre

A ferencesek megjelenése óta ez a sziget a horvát nemzeti kultúra és a nyugati kultúra egyik találkozási pontja.. Az ősi horvát glagolita  írást itt nem felejtették el, hanem évszázadokon keresztül megőrizték és használták, miközben a horvát papság máshol teljesen ellatinosodott.  A monarchia idején hosszú ideig itt működhetett csak horvát gimnázium az egész Észak-Adrián. A kolostor ma is működik. A hitéleti tevékenység mellett az itteni barátok gondosan művelik kis földjeiket, és fogadják a szigetre látogató nagyszámú turistacsoportot. A kolostor bejáratánál ma is glagolita nyelven hirdetik jelszavukat: Béke és jóság.

F. Ughetto: Isten országa című képének a poklot ábrázoló részlete. A hatalmas kép a szentély falán 1653-ból származik.

A templom belseje.

A templom legértékesebb műalkotása Girolamo da S.Croce poliptichonja 1535-ből

A kolostor kerengője. Kosljun-sziget a Krk-sziget egy öblében fekszik a jachtkikötőjéről híres Punattal szemben. A dús növényzetű, idilli szigeten már a XII. században bencések éltek. 1447-ben a Frangepánok kieszközölték, hogy az általuk támogatott  ferencesek kapják meg a szigetet. A lerobbant állapotú kolostor felújítása ekkor kezdődik meg, és hamarosan Košsljun virágzásnak indul.

A Kálvária-kápolna az utolsó stációval

A sziget nagy részét magyaltölgyes, szúrós csodabogyós erdő borítja

Egy kápolna  sziget sűrűjében

A kolostor a távolból.

Zengg (Horvátul: Senj, olaszul: Segna, németül: Zengg)

Zengg városa bizonyos tekintetben a legmagyarabb város az Adrián. Az igaz, hogy régen sem volt, és ma sincs jelentős magyar lakossága, de a középkor során a Magyar Királysághoz tartozott, Velencével sem kellett viaskodni érte, szabad királyi város is lett. Ez volt a  Horvátországot is magába foglaló Magyar Királyság adriai kapuja. Szerepét akkor vesztette el végleg, amikor a vasútvonal Fiume felé épült meg. 

A Nehaj-erőd konyhája

Középkori illemhely az erődben

Az erőd arra a város feletti dombra épült, ahonnan a várost gyerekjáték lett volna ágyúkkal szétlőni. Korábban a horvát-magyar együttélésről volt benne kiállítás. Ma már ennek nyoma sincs és az uszkóknak állítanak emléket.

Az adriai léptékkel nézve szerény székesegyházának románkori részletei

Reneszánsz mellékkapu

Templombelső

Az ördög egy barokk oltáron

Egy középkori síremlék, de nem tudom kié

A székesegyház előtti tér a leghangulatosabb része az óvárosnak

A városfal egy megmaradt és átépített kapuja

A város híres szülötte Nikola Jurisic, akit mi Jurisics Miklósként ismerünk. I. Ferdinánd a
a számára politikailag megbízhatatlanan, Szapolyaihoz,- vagy ne adj Isten!- a szultánhoz húzó magyar
urak helyett gyakran inkább hűséges horvátokat tett a kulcsfontosságú várak élére, amivel elérte,
hogy a horvátok is egyre nagyobb szerepet játszottak a magyar történelemben. Így védte Jurisic
a  800 horvát katonával és felfegyverzett magyar parasztokkal a kőszegi várat 1532-ben.

A kikötőt védő erődrendszer egy megmaradt tornya

Barokk ház részlete

Középkori Krisztus faragvány egy ház homlokzatán

A város egyetlen épségben megmaradt középkori háza ma a helytörténeti múzeumnak ad
otthont.

Hegyi városok az Isztrián 7: Hrastovlje -Cristoglie

Hrastovlje kicsit kakukktojás, mert egyrészt már Szlovénia területén van, másrészt pedig nem volt város, hanem csak kisebb falu. A középkori faluból pedig nem maradt más, mint a fallal kerített kis templom

A falu felett egy középkori torony

A kis románkori templom falképeiről híres. Mivel azonban a templomban nem volt szabad fényképezni, ezért csak egy link jöjjön a falképekről, de ez legalább egy  körpanoráma.

A körítőfal a török betörések ellen védett

Igazi hegyi városok is vannak Szlovéniában. Ilyen például Crni Kal, eredeti olasz nevén San Sergio.

Hegyi városok az Isztrián 6.: Buzet-Pinguente

 Buzet, -eredeti olasz nevén Pinguente- még viszonylag viruló városkának tekinthető. Több mint hatezres lakosságából  ezer ma is hegyen lévő óvárosban lakik. A város kútja az első képen

A városkában a szokásosnál kevesebb a középkori elem, és még historizáló épületet is láthatunk.

A város temetőkápolnája

A zárva talált kőtárnak otthont adó épület részlete

A város a távolból

A város barokk plébániatemploma és a különálló harangtorony

Az  egyik városkapu

Harangtorony

Mecseknádasd-Nadasch: A Szt.György plébániatemplom

A Klimó alatt fennálló pécsi barokk műhely egyik legszebb és legmonumentálisabb fennmaradt emléke a mecseknádasdi plébániatemplom. A templom oltárképeit Baumgartner Norbert, kapucinus festő készítette el. Szobrászati műveik pedig valószínűleg szintén Pécsről, Spéth Ferenc műhelyéből kerülhettek ki. A templom történetéről itt olvashatunk.

A Szent József halálát- a barokk Jó halál tematikát megörökítő oltárkép

Zomba-Sumba: Egyházi emlékek

Főként katolikus németek lakták Zombát (Sumba) és környékének majorságait. Zomba Bonyhád és Tevel után a Völgység harmadik legnépesebb települése volt. Ma viszont már a gyorsabban sorvadó Tevelt megelőzve, második.  Lakói 1910: 1988 r.k., 21 ev., 1 ref., 43 izr., össz. 2053; 1940: 2755 r.k., 1 g.k., 66 ev., 39 ref., 52 izr., 1 egyéb vall., össz. 2914; 1983: 2250 r.k., össz. 2631. 2010-ben 2131 fő lakta. Határában terült el Paradicsompuszta, Dőry Ádám uradalmi központja. A Dőryek katolikus buzgólkodására jellemző, hogy Zomba evangélikusait is elüldözték. A németek az Esterházyakhoz tartozó baranyai Mekényesen, a magyarok pedig Harucken gróf alföldi pusztáin, Orosháza megalapításával találnak nyugalmat maguknak. A nagyhatalmú Dőry Ádám természetesen szívén viselte a zombai templom sorsát is. A templom 1765-77 közt, Vörös Bálint plébánossága alatt épült.

A templom oltárképeit a kor egyik kiváló osztrák mestere, a kapucinus Johan Baumgartner (1717-1773) készíti el. Baumgartner dél-dunántúli működésében Klimó György pécsi püspöknek van szerepe. Klimó még pozsonyi működése alatt ismeri meg Baumgartnert, és a pécsi székesegyház díszítéseihez kéri segítségét. Két, püspöki birtokon álló templom oltárképeit is rábízza. Így fest Baumgartner három-három monumentális képet a mecseknádasdi plébániatemplomba és a mohácsi ferences templomba. Az egyházmegyéjéhez tartozó Zombára is valószínűleg Klimó közvetíti a mester képeit, amik különösen a mohácsi ferences templom képeivel tartanak rokonságot, bár azoknál méretben kisebb alkotások. A zombai főoltárkép a templom védőszentjével, Szt. Istvánnal kapcsolatos, a korona felajánlását ábrázolja Szűz Máriának. A két mellékoltárkép A levétel a keresztről és a Szt. József halála. Kár, hogy 1923-ban az egész templomot jellegtelenül kifestették, így az állítólagos barokk falképek megsemmisültek.A templom szobrai is a Klimó alatt fennálló pécsi műhellyel hozhatók kapcsolatba. Ikonográfiailag is különlegességnek számít a diadalíven elhelyezett nagyszerű Krisztus szobor. Valószínűleg a pécsi Spéth Ferenc alkotása. 

 A templom melletti  temetőben nyugszanak a Dőry család tagjai. A képen lévő fehér kápolna Dőry Ádámnak és unokájának kriptája. 

Dőry-kripták

19.századi kereszt a templom előtt

A 19.század végi szentháromságoszlop a templom előtt

Tipikus nádasdi stílusú kereszt a faluvégen

Kalaznó- Kalas (Gallas): Evangélikus tempolom

A kalaznói templom 1787-90 közt épült. Karzatképeinek mestere öt év múlva a keszőhidegkúti templom karzatképeit is elkészíti. Amíg kalaznói képei sötét tónusúak és kicsit merevek, addig a keszőhidegkúti képei már határozott előrelépést mutatnak. A könnyed, rokokós formaalkotás bizonyos elemit is sikerült elsajátítania a rendelkezésre álló néhány év alatt. Mindkét helyen újszövetségi jelenetsort és az apostolok képeit készítette el

A karzat képei.
Fogyatkozási adatok:
1903: 1014 lakosból  955 evangélikus
1949: 799-ból 90,
2001: 209-ből 4 evangélikus. Ekkor a templom már nincs használatban.
2010: 163 lakos