 |
| Zengg városa bizonyos tekintetben a legmagyarabb város az Adrián. Az igaz, hogy régen sem volt, és ma sincs jelentős magyar lakossága, de a középkor során a Magyar Királysághoz tartozott, Velencével sem kellett viaskodni érte, szabad királyi város is lett. Ez volt a Horvátországot is magába foglaló Magyar Királyság adriai kapuja. Szerepét akkor vesztette el végleg, amikor a vasútvonal Fiume felé épült meg. |
 |
| A Nehaj-erőd konyhája |
 |
| Középkori illemhely az erődben |
 |
| Az erőd arra a város feletti dombra épült, ahonnan a várost gyerekjáték lett volna ágyúkkal szétlőni. Korábban a horvát-magyar együttélésről volt benne kiállítás. Ma már ennek nyoma sincs és az uszkóknak állítanak emléket. |
 |
| Az adriai léptékkel nézve szerény székesegyházának románkori részletei |
 |
| Reneszánsz mellékkapu |
 |
| Templombelső |
 |
| Az ördög egy barokk oltáron |
 |
| Egy középkori síremlék, de nem tudom kié |
 |
| A székesegyház előtti tér a leghangulatosabb része az óvárosnak |
 |
| A városfal egy megmaradt és átépített kapuja |
 |
| A város híres szülötte Nikola Jurisic, akit mi Jurisics Miklósként ismerünk. I. Ferdinánd a a számára politikailag megbízhatatlanan, Szapolyaihoz,- vagy ne adj Isten!- a szultánhoz húzó magyar urak helyett gyakran inkább hűséges horvátokat tett a kulcsfontosságú várak élére, amivel elérte, hogy a horvátok is egyre nagyobb szerepet játszottak a magyar történelemben. Így védte Jurisic a 800 horvát katonával és felfegyverzett magyar parasztokkal a kőszegi várat 1532-ben. |
 |
| A kikötőt védő erődrendszer egy megmaradt tornya |
 |
| Barokk ház részlete |
 |
| Középkori Krisztus faragvány egy ház homlokzatán |
 |
| A város egyetlen épségben megmaradt középkori háza ma a helytörténeti múzeumnak ad otthont. |
