 |
| Kosljun-szigeten már régebben jártunk, de most lányainkat is elhoztuk erre a szép helyre |
 |
| A ferencesek megjelenése óta ez a sziget a horvát nemzeti kultúra és a nyugati kultúra egyik találkozási pontja.. Az ősi horvát glagolita írást itt nem felejtették el, hanem évszázadokon keresztül megőrizték és használták, miközben a horvát papság máshol teljesen ellatinosodott. A monarchia idején hosszú ideig itt működhetett csak horvát gimnázium az egész Észak-Adrián. A kolostor ma is működik. A hitéleti tevékenység mellett az itteni barátok gondosan művelik kis földjeiket, és fogadják a szigetre látogató nagyszámú turistacsoportot. A kolostor bejáratánál ma is glagolita nyelven hirdetik jelszavukat: Béke és jóság. |
 |
| F. Ughetto: Isten országa című képének a poklot ábrázoló részlete. A hatalmas kép a szentély falán 1653-ból származik. |
 |
| A templom belseje. |
 |
| A templom legértékesebb műalkotása Girolamo da S.Croce poliptichonja 1535-ből |
 |
| A kolostor kerengője. Kosljun-sziget a Krk-sziget egy öblében fekszik a jachtkikötőjéről híres Punattal szemben. A dús növényzetű, idilli szigeten már a XII. században bencések éltek. 1447-ben a Frangepánok kieszközölték, hogy az általuk támogatott ferencesek kapják meg a szigetet. A lerobbant állapotú kolostor felújítása ekkor kezdődik meg, és hamarosan Košsljun virágzásnak indul. |
 |
| A Kálvária-kápolna az utolsó stációval |
 |
| A sziget nagy részét magyaltölgyes, szúrós csodabogyós erdő borítja |
 |
| Egy kápolna sziget sűrűjében |
 |
| A kolostor a távolból. |
