 |
| Majs felöl közelítve a Nagynyárádi templom feltűnése megállásra késztetett. Eleve olyan földön járunk, ahol a keresztény Európa, benne a Magyar Királyság történelmének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el. Nemcsak 10-15 ezer (?) keresztény katona, közte a magyar fegyveres erők java esett itt el, hanem az ország elitjének is nagy része: 16 főnemes, 5 püspök, egy érsek és maga a király. Valószínűleg a nyárádi domb a mohácsi csatában is jelentőséggel bírt, (bár könnyen lehet, hogy a csata néhány kilométerrel délebbre játszódott le az itt leírtaknál. ) A belgrádi Bali bég és a bosznia Khoszrev bég csapatai erről a domsorról indították támadásaikat a keresztény sereg ellen. A barokk időkben épült nagyszerű templom is a csata egyfajta mementójaként fogható fel. Erre már Dénes Gizella írónő is gondolt, amikor annak okát kereste, hogy miként kerülhetett ide egy ilyen impozáns templom. |
 |
A templom a szőlőhegyről is jól mutat, még ellenfényben is.
A 1756 és 1763 között épült. A hódoltság után a teljesen elnéptelenedett falu 1696-ban Savoyai Jenő herceg bellyei uradalmának része lett. Halála után 1736-ban a birtok visszaszállt a koronára, így a templom építésének idején azt közvetlenül Bécsből irányították. Csak halálának évében, 1780-ban adományozta azaz uradalmat Mária Terézia császárnő leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek
|
 |
| Ez a közvetlen kamarai alárendeltség magyarázhatja azt, hogy élvonalbeli bécsi mester lehetett a tervezője. Felmerült a kor legnagyobb ménökének, az ifj. Fischer von Erlachnak a neve is, annak ellenére, hogy ő az épitkezés kezdetén már több mint egy évtizede halott volt. Ez az utalás nem csak az ismeretterjesztő irodalomban fordul elő, hanem szakcikkekben is. |
 |
| Az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum szerint Mária Terézia a hagyománynak megfelelően, a hetedik gyermeke születése után elrendelte, hogy államköltségen az uradalom hét településen templomot építsenek. Nagynyárád volt közülük a legészakibb és az egyetlen, amelyik ma Magyarországn található. A bellyei uradalom több templomának képét megnézve mindenesetre meg kellett hogy állapítsam, hogy messze kiemelkedik ez a templom a több közül. |
 |
| Az egykori toronysisak ma a templom előtt a földön áll. |
 |
| Belsejében a mesteri ácsmunkákat láthatunk. |
 |
| Az épület homlokzatán a konkáv felületalakítás a jellemező. Ez a rendkívül mozgalmas hatást elérő megoldás nagy technikai felkészültséget igényelt. Ez teszi igazán különlegessé a templomot. |
 |
| A főhomlokzaton szoborfülkéjében Nepomuki Szent János szobra. |
 |
| A templom titulusa Szűz Mária szent neve. Ez is alátámasztja azt, hogy egyfajta Mohács-emlékműnek szánták ezt a templomot, hiszen az ünnepet az egész egyház számára XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Tudnunk kell azonban, hogy a 18. században nagy kultusza volt a 2. mohácsi csataként is emlegetett 1687-es nagyharsányi csatának amely innét mintegy 10 km-re, a Villányi-hegség lábainál zajlott, és a keresztény csapatok teljes győzelmével végződött. Ennek is lehet emléktemploma. |
 |
| Egy haramdik- az előzőekhez nem mérhető- kis fegyveres összetűzés is volt itt a 2. világháború idején. Ennek eredményeként a templomot több találat érte. Ezeket a sérüléseket csak 1957-1961 közt javították ki. A templombelső a külsőhöz képest meglepően szegényes, az csak terével, magas hajójával és szép arányaival hat. Egy szép barokk Immaculata-szobor, egy a Szent családot ábrázoló közepes színvonalú barokk kép és egy átlagos szószék érdemes említésre. A főoltár soha nem készült el. Két mellékoltára 19. század végi. Orgonája is későbbi, nem is beszélve freskóiról, amit Gebauer Ernő 1929-ben festett. Az egész templomot nemrégiben szépen felújították. A belsőről Csáki György készített a Google Maps számára nagyszerű panorámát, azt itt nézhetjük meg. |
 |
| A templom melletti temetőben néhány 19. századi nádasdi stílusú kereszt. |
 |
| Tipikus. |
 |
| A temetőben sok már az új sirkő, elég modern képet mutat. |
 |
| A szakrális egységet a kálvária teszi teljessé. A most látható stációkat 2015-ben adták át. |
 |
| A kálváriának egy keresztje van, egy nádasdi stílusú Krisztus. A latrokat hiába keressük. |
 |
| A templom előtti kereszt Máriája .... |
 |
| ...és Krisztusa. |
 |
A falu hatátában két markáns pincesor van, de több helyen vannak elszórtan is pincék
|
 |
| A templom mögött egy nagy halom építésből származó gerendát találtam. Jó párról az a gyanúm támadt, hogy ezek is egykori fachwerkes építkezés emlékei. |
 |
Jugendstil hatása alatt álló ház a falu főutcáján. Nem térek ki arra, hogy a falunak három múzeuma is van. A leghíresebb a kékfestő műhely , ami a falu legfontosabb fesztiválját is elviszi a hátán. A falumúzeumot a volt iskolából alakították ki, és van egy hadtörténeti múzeuma is, amelyben Oroszi Marton György 2. világháborús makettjai vannak kiállítva.
A falu története egyébként tipikusnak mondható. A hadoltság után itt letelepedő rácokat a német betelepítések hullámai fokozatosan kiszorították. A fuldai németek száma a 18. század derekára elérte a 1000 fő körüli értéket, amelyen nagyjából stabilizálódott is. Az 1945-48 közti kitelepítés elvitte a német lakosság felét, helyettük felvidéki és az ország más vidékéről származó magyarok jöttek. Az ötenes évektől elinduló falusorvadás viszont mérsékeletnek tekinthető, mert még ma is 700 fő körüli a lakossága, akiknek még mindig több mint 40%-a németnek vallja magát. |
 |
| A falu északi bejáratánál áll a Szt. Vendel kápolna. Már az 1. katonai felmérés térképe jelez itt kápolnát, de a mostani nyilván későbbi. |
 |
| A kápolna mögött van a falu leglátványosabb pincesora. |
 |
| Két sorban álltnak itt a pincék. |
 |
| A 2. katonai felmérés térképén jelennek meg itt a pincék, tehát a 19. század közepe óta építhetik itt ezeket. |
 |
| Tipikus ajtó. |
 |
| Kevésbé impozáns, mint a villánykövesdi vagy palkonyai, de nem sokban marad el mögöttük. Az itteni borról viszont nincs tapasztalatom. |
 |
| A környék rendezett. |
 |
| A pincék általában szépen felújítva. |
 |
| Egy különösen míves darab. |
 |
| Krisztusmonogram a gerendán. |
 |
| A szőlőhegyről a falu. |
 |
| Kerités biztonsági zárral. |
 |
| Pinceajtó. |
 |
| A falu fölé magasodó templom innét is impozáns látvány a falu tetőivel. |
 |
| Míves részletek. |
 |
| Tipikus. |
 |
| A Szent Vendel-kápolna előtti kereszt képével búcsúzunk. |
Főbb irodalom:
Frey György Péter: 18. századi falusi plébániatemplomaink arányainak és szerkesztési módszereinek vizsgálata a Pécsi Egyházmegyében. 2012
Dénes Gizella: Restaurálják a mohácsi csatatér kétszázéves templomát. Új Ember 1961/33.
Bindorffer Györgyi:Németek a statisztikák tükrében és a közösségképben, 2003.
