2022. április 23., szombat

Nagynyárád/ Großnaarad: A bécsi Hochbarocktól a pincesorig

Majs felöl közelítve a Nagynyárádi templom feltűnése megállásra késztetett. Eleve olyan földön járunk, ahol a keresztény Európa, benne a Magyar Királyság történelmének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el. Nemcsak  10-15 ezer (?) keresztény  katona, közte a magyar fegyveres erők  java esett itt el, hanem az ország elitjének is nagy része:  16 főnemes, 5 püspök, egy érsek  és maga a király.  Valószínűleg a nyárádi domb a mohácsi csatában is jelentőséggel bírt, (bár könnyen lehet, hogy a csata néhány kilométerrel délebbre játszódott le az itt leírtaknál. )  A belgrádi Bali bég és a bosznia Khoszrev bég csapatai erről a domsorról indították támadásaikat a keresztény sereg ellen. A  barokk időkben épült nagyszerű templom is a csata egyfajta  mementójaként  fogható fel. Erre már Dénes Gizella írónő is gondolt, amikor annak okát kereste, hogy miként kerülhetett ide egy ilyen  impozáns templom. 

A templom a szőlőhegyről is jól mutat, még ellenfényben is.
A   1756 és 1763 között épült. A hódoltság után a teljesen elnéptelenedett falu 1696-ban  Savoyai Jenő herceg bellyei uradalmának része lett. Halála után 1736-ban a birtok visszaszállt a koronára,  így a templom építésének idején azt közvetlenül Bécsből irányították. Csak halálának évében, 1780-ban adományozta azaz uradalmat Mária Terézia császárnő leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek 

Ez a közvetlen kamarai alárendeltség magyarázhatja azt, hogy élvonalbeli bécsi mester lehetett a tervezője. Felmerült a kor legnagyobb ménökének, az ifj. Fischer von Erlachnak a neve is, annak ellenére, hogy ő az épitkezés kezdetén már több mint egy évtizede halott volt. Ez az utalás nem csak az ismeretterjesztő irodalomban fordul elő, hanem szakcikkekben  is.

Az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum szerint Mária Terézia a hagyománynak megfelelően, a  hetedik gyermeke születése után elrendelte, hogy államköltségen az uradalom hét településen templomot építsenek. Nagynyárád volt közülük a legészakibb és az egyetlen, amelyik ma Magyarországn található. A bellyei uradalom több templomának képét megnézve mindenesetre meg kellett hogy állapítsam, hogy messze kiemelkedik ez a templom a több közül. 

Az egykori toronysisak ma a templom előtt a földön áll.

Belsejében a mesteri ácsmunkákat láthatunk. 

Az épület homlokzatán a konkáv felületalakítás a jellemező. Ez a rendkívül mozgalmas hatást elérő megoldás nagy technikai felkészültséget igényelt. Ez teszi igazán különlegessé a templomot. 

A főhomlokzaton szoborfülkéjében Nepomuki Szent János szobra. 

A templom titulusa Szűz Mária szent neve. Ez is alátámasztja azt, hogy egyfajta Mohács-emlékműnek szánták ezt a templomot, hiszen az ünnepet az egész egyház számára XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Tudnunk kell azonban, hogy a 18. században nagy kultusza volt a 2. mohácsi csataként is emlegetett 1687-es  nagyharsányi csatának amely innét mintegy 10 km-re, a Villányi-hegség lábainál zajlott, és a keresztény csapatok teljes győzelmével végződött. Ennek is lehet emléktemploma. 

Egy haramdik- az előzőekhez nem mérhető- kis fegyveres összetűzés is volt itt a 2. világháború idején. Ennek eredményeként a templomot több találat érte. Ezeket a sérüléseket csak 1957-1961 közt javították ki.  A templombelső a külsőhöz képest meglepően szegényes, az csak terével, magas hajójával és szép arányaival hat.  Egy szép barokk Immaculata-szobor, egy a Szent családot ábrázoló közepes színvonalú barokk kép és egy átlagos szószék érdemes említésre. A főoltár  soha nem készült el. Két mellékoltára 19. század végi. Orgonája is későbbi, nem is beszélve freskóiról, amit Gebauer Ernő 1929-ben festett. Az egész templomot nemrégiben szépen felújították. A belsőről Csáki György készített a Google Maps számára nagyszerű panorámát, azt itt nézhetjük meg.

A templom melletti temetőben néhány 19. századi nádasdi stílusú kereszt.

Tipikus.

A temetőben sok már az új sirkő, elég modern képet mutat.

A szakrális egységet a kálvária teszi teljessé. A most látható stációkat 2015-ben adták át. 

A kálváriának egy keresztje van, egy nádasdi stílusú Krisztus. A latrokat hiába keressük. 

A templom előtti kereszt Máriája ....

...és Krisztusa. 

A falu hatátában két markáns pincesor van, de több helyen vannak elszórtan is pincék

A templom mögött egy nagy halom építésből származó gerendát találtam. Jó párról az a gyanúm támadt, hogy ezek is egykori fachwerkes építkezés emlékei. 

Jugendstil hatása alatt álló ház a falu főutcáján. Nem térek ki arra, hogy a falunak három múzeuma is van. A leghíresebb a kékfestő műhely , ami a falu legfontosabb fesztiválját is elviszi a hátán. A falumúzeumot a volt iskolából alakították ki, és van egy hadtörténeti múzeuma is, amelyben Oroszi Marton György 2. világháborús makettjai vannak kiállítva. 
A falu története egyébként tipikusnak mondható. A hadoltság után itt letelepedő rácokat a német betelepítések hullámai fokozatosan kiszorították. A fuldai németek száma a 18. század derekára elérte a 1000 fő körüli értéket, amelyen nagyjából stabilizálódott is. Az 1945-48 közti kitelepítés elvitte a német lakosság felét, helyettük felvidéki és az ország más vidékéről származó magyarok jöttek. Az ötenes évektől elinduló falusorvadás viszont mérsékeletnek tekinthető, mert még ma is 700 fő körüli a lakossága, akiknek még mindig több mint 40%-a németnek vallja magát. 

A falu északi bejáratánál áll a Szt. Vendel kápolna. Már az 1. katonai felmérés térképe jelez itt kápolnát, de a mostani nyilván későbbi.

A kápolna mögött van a falu leglátványosabb pincesora. 

Két sorban álltnak itt a pincék. 

A 2. katonai felmérés térképén jelennek meg itt a pincék, tehát a 19. század közepe óta építhetik itt ezeket. 

Tipikus ajtó. 

Kevésbé impozáns, mint a villánykövesdi vagy palkonyai, de nem sokban marad el mögöttük. Az itteni borról viszont nincs tapasztalatom.   

A környék rendezett. 

A pincék általában szépen felújítva. 


Egy különösen míves darab. 

Krisztusmonogram a gerendán. 

A szőlőhegyről a falu. 

Kerités biztonsági zárral. 

Pinceajtó. 

A falu fölé magasodó templom innét is impozáns látvány a falu tetőivel.

Míves részletek. 

Tipikus. 

A Szent Vendel-kápolna előtti kereszt képével búcsúzunk. 

 
Főbb irodalom: 
Frey György  Péter:  18. századi falusi plébániatemplomaink arányainak és szerkesztési módszereinek vizsgálata a Pécsi Egyházmegyében. 2012
Dénes Gizella: Restaurálják a mohácsi csatatér kétszázéves templomát. Új Ember 1961/33.
Bindorffer Györgyi:Németek a statisztikák tükrében és a közösségképben, 2003.