 |
Kisnyárád szép fekvésű baranyai falu. Szinte felette megy el az M6-os autópálya, mégis Lánycsóknak kerülve 8km-es kitérővel érhetünk vissza a zsákfaluba.
|
 |
A falu népességének változása. A kék az összlakosságot - ami 1949-ig lényegében csak svábokat jelentett- a narancs szín a magyarok számát mutatja.
| |
|
A falu története tipikus. A török hódoltság alatt is lakott falu volt, a felszabadító háborúk
alatt néptelenedett el. 1713—14-ben rácok népesítették be. 1724
után a falu ismét teljesen néptelen, majd 1726—27-től Rajna-vidéki
németek telepedtek itt le. Két klasszikust idézünk régről a falu jellemzésére:
"Kis Nyárad. Német falu Baranya Vármegyében a’ Pécs Váradi Urasághoz
tartozik, lakosaik katolikusok, fekszik Mohácstól 1 1/2 órányira, boraik
jók, földgyeik valamennyire hegyesek, erdeje kevés, lovaji igen jók."
(Vályi András: Magyar országnak leírása 1799)
"Kis-Nyárad, német falu, Baranya vámegyében, 471 kath., 9 zsidó lak., kath. fiók
templommal, jó bortermesztéssel. Lakosai szép lovakat nevelnek. Földesura a
pesti egyetem. Utolsó posta Pécsvárad."(Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851.)
 |
Megbocsájthatatlan a hazai műemlékvédelemnek, hogy 1986-ban veszni hagyták a Schwäbische Türkei legrégebbi ismert Fachwerkes házát, ami 1757-ből származott. Az épületet ma csak L. Imre Mária és Lantos Miklós felméréséből ismerjük. (A kép forrása)
|
 |
Némi Fachwerk-romantika ma is van egy Petőfi utcai házon, de ez nem az igazi, és főként nem pótolja az 1757-es ház elvesztése miatti szomorúságomat.
|
 |
| A falu rendkívül jóarányú templomának a tetőzete nemrégiben megújult. Nem is gondolná az ember, hogy életveszély miatt lezárták a templomot. |
 |
| A falu felett a kálvária emelkedik. Nagy tölgyét a legenda szerint még a német óhazából származó makkból ültették. |
 |
| Kilátás a kálváriáról. |
A stációk nagy részében még megvannak a zsolnays pirogránit domborművek. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet.
 |
| Jézust megfosztják ruháitól. |
 |
| A Szent Sír- kápolna oltárképén Szent Vendel. |
 |
| A kápolna mögött a hármaskeresztből már csak Jézus van meg. |
 |
| Ádám csontjai a kereszt talapzatán. |
 |
| A megfeszített Krisztus. 19.század végi nádasdi stílusú alkotás. |
 |
| A templomkapu kilincse. |
 |
| Egy Szent Flóriánt ábrázoló képoszlop a Petőfi utcából. |
 |
| Egy igen szép 19.század végi kereszt talapzata. |
 |
| A kereszt... |
 |
| ...és részlete. |
 |
| A pincesor és a szőlők is megfogyatkoztak már. Lovat meg egyetlen egyet sem láttam. |
 |
| Két öreg... |
 |
| ...pinceajtó. |
 |
A Liptód felé vezető úton látjuk a Keresztelő Szt. János kápolnát a Szentkúttal, amit nemrégiben a Mecsek Egyesület Biki Endre Gábor kezdeményezésére szépen felújított.
|
A kápolnáról L. Imre Mária így ír:
"A Kisnyárád határában álló csodaforrás és kápolna eredettörténete szétválaszthatatlanul összekapcsolódott. A forrás vize egykor egy darazsakkal összecsípett embert vagy embereket gyógyított meg. Más variánsok szerint itt egy vak nyerte vissza látását ill. villámsújtotta ember a beszédkészségét. Kápolnáját fogadalomból építették. Története szerint egyszer egy gróf vadászott a környező erdőben, és kocsijával a patak ingoványos árterébe jutott. Megfogadta, ha szerencsésen megmenekül, kápolnát emeltet a forrás mellé. ígéretét beváltva, fakápolnát építtetett Keresztelő Szt. János tiszteletére. A 19. század elejére a fakápolna tönkrement. Helyén 1830-50 között a falu lakossága fogadalomból, egy mohácsi kőművesmester segítségével, kőből emelt új kápolnát. Ettől kezdve indul meg a kápolna búcsúnapján, június 24-én, már nemcsak Kisnyárádról, hanem a vele házassági kapcsolatban álló falvakból: Babarcról, Liptódról és Marokról a hívők sokadalma. Aznap együtt hallgattak misét, és együtt maradtak az ünnep délutánján is. Az 1940-es évekig, a kitelepítésig Kisnyárádról a keresztjáró napokon és az esztendő Mária ünnepein is rendszeresen kijártak adorálni, főleg a vasárnap délutáni litániát követően. "
