 |
| Johannes Aquila életművének egyik fontos láncszeme a fürstenfeldi templomban található.Az életmű egészével itt már foglalkoztam. |
 |
| Fürstenfeld fontos határváros volt Stájerországban a Magyar Királyság felé. Radkersburg (Regede) mellett a másik olyan stájer város, aminek magyar neve is van, Fölöstöm. Míg Radkersburg a Frangepánok révén olyan joghelyzetbe is került, hogy akár a Magyar Királysághoz is tartozónak vélhető, addig Fölöstöm mindvégig Stájerországhoz tartozott, leszámítva néhány évet Mátyás alatt. Neve is utal arra, hogy a stájer hercegek tulajdona volt. A város 1178-ban tart vásártartási jogot. Az ágostonos remeték kolostorát IV. Rudolf stájer herceg alapította 1362-ben, a templom 1365-68-ban épült. A várost és a kolostort először 1418-ban fosztották ki a magyarok. Erről mindössze annyit tudtam kideríteni, hogy 1418 tavaszán, még Zsigmond király Konstanzi zsinatról történő hazaérkezése előtt a magyar hadak rajtaütöttek Stájerországon, és 18 települést dúltak fel és fosztottak ki, ezek közé tartozott Fürstenfeld is. 1480-ben Mátyás király hadai foglalták el a várost, aminek következtében a kolostor leégett, és kb. 500 polgárát és az ágostonos remetéket is Budára deportálták.Aztán a hajdúk és a kurucok is rajtaütöttek a városon, sőt még 1920-ban is nyugat-magyarországi felkelés egyik nyitányaként Francia Kiss Mihály gerillaakció keretében kifosztotta a városban lévő fegyverraktárat, amivel aztán a Rongyos Gárdát fegyverezték fel. |
 |
| A templomnak a középkorban nem volt tornya. Déli oldalán egyszerű gótikus résablakok voltak, amiket a barokk átalakítás során befalaztak. Ekkor megváltoztatták az épület jellegét, az északi oldalra a toronyhoz kapcsolódóan új homlokzatot kapott, ide kerül a templom főkapuja is, ami így egy kis térre néz. |
 |
| A mai templom hajója barokk hatású, a hosszú szentély őrzi középkori hangulatát. |
 |
| A rendi hagyományoknak megfelelő hosszú szentély és kórus. |
 |
| A szentély első és második ablaka közt maradtak fenn legjobb állapotban a falképek. Itt 1968-ban kerültek elő a mész alól Johannes Aquila falképei, a szentélyben lévő boltozati gyámkövekhez kapcsolódóan. Itt rendkívül érdekes megoldásként a boltozati gyámkő volt egykor a négy nagypróféta feje, a testüket festette meg Johannes. Sajnos a gyámköveket a barokk időkben visszafaragták, a falképeket lemeszelték. Jeremiás alatt igen jó állapotban fennmaradt egy Veronika kendője ábrázolás is. Mellette Dániel az oroszlánbarlangban. Veronika lábai mellett látjuk azt a címerpajzsot, ami Lővei Pál szerint Johannes címere lehet, Mártonhelyen is feltűnik. Itt viszont a szignós mondatszalagok nem kapcsolódnak a címerhez, hanem az északi falon látjuk a rendkívül töredékes ...orare deum per animam johanne aquila picture feliratot. (Imádkozzatok Istenhez Johannes Aquila lelkéért.) |
 |
| A falképek megdöbbentően nem egyeznek a veleméri falképek stílusával. A veleméri falképeken szereplő női fejek meglehetősen egységes stílusúak (ezek vannak a két szélen) lényegében Johannes egy sablont használt a női fejekre, kettőt a férfifejekre. Nem találunk még nála egyéni ábrázolásmódot, még saját magát is ilyen sablonnal festette meg. A fürstenfeldi Veronika feje azonban nagyon eltér ettől a sablontól. Ennek lehet az a magyarázata, hogy időben nagyon távol vagyunk a veleméri képektől, de inkább az a valószínűbb, hogy Johannes egy népesebb műhely vezetője volt már, és műhelyében más stílusú alkotók is feltűnnek.A képek keletkezési idejét 1400 körülire teszik. |
 |
| Dániel az oroszlánbarlangban. Ilyen kis alakos mozgalmas kompozíció feltűnik Radkersburgaban, bizonyos szempontból még Mártonhelyen is, de ismeretlen Velemérben. |
 |
| Egy másik nagypróféta. |
 |
| A harmadik. |
 |
| A negyedik. |
 |
| A szentély falán alul az apostolok és a kis próféták folytatódnak félalakban medalionokban. |
 |
| A szakma általam ismert forrásai -talán a rendkívüli töredékesség miatt- nem foglalkozik ezekkel, vagy nem sorolja ezeket Johannes Aquila alkotásai közé. |
 |
| Pedig ezek töredékességük ellenére, legalább annyira sorolhatók az életműhöz, mint a Veronika kendője. |
 |
| Középen egy felszentelési kereszt. |
 |
| Mindenfelé mondatfoszlányokat is találunk, ezek egyikében sikerült felismerni a szignót. |
 |
| A boltozaton sokkal jobb állapotú reneszánsz díszítőfestés. A zárókő motívuma itt az Agnus Dei. |
 |
| A zárókő talán itt Szt. Ágoston. |
 |
| Végül egy Veronika kendője itt is, de ez későbbinek tűnik. |
 |
| Több, igen töredékes értelmezhetetlen freskótöredék mellett, az északi falon maradt fenn egy nagyobb, szintén töredékes együttes. |
 |
| Egy szent, lábánál egy ágostonos remeték szerzetesi ruhájában térdeplő alak, mondatszalaggal. Tipikus donátorábrázolás. |
 |
| Ez a kép sok hasonlóságot mutat Mártonhely hasonló képével, kár hogy az alsó része rendkívül töredékes. |
 |
| A templom középkori berendezése közül figyelemre méltó ez a barokk oltárba foglalt későgótikus Pietà. |
 |
| Végül az északi kapu reneszánsz angyalfejével zárjuk a fürstenfeldi ágostonos templom középkori részeinek bemutatását. |
