2019. augusztus 20., kedd

Fürstenfeld (Fölöstöm): Az ágostonos remeték temploma Johannes Aquila freskóival

Johannes Aquila életművének egyik fontos láncszeme a fürstenfeldi templomban található.Az életmű egészével itt már foglalkoztam.

Fürstenfeld fontos határváros volt Stájerországban a Magyar Királyság felé.  Radkersburg (Regede) mellett a másik olyan stájer város, aminek magyar neve is van, Fölöstöm. Míg Radkersburg a Frangepánok révén olyan joghelyzetbe is került, hogy akár a Magyar Királysághoz is tartozónak vélhető, addig Fölöstöm mindvégig Stájerországhoz tartozott, leszámítva néhány évet Mátyás alatt. Neve is utal arra, hogy a stájer hercegek tulajdona volt. A város 1178-ban tart vásártartási jogot. Az ágostonos remeték kolostorát IV. Rudolf stájer herceg alapította 1362-ben, a templom 1365-68-ban épült. A várost és a kolostort először 1418-ban fosztották ki a magyarok. Erről mindössze annyit tudtam kideríteni, hogy 1418 tavaszán,  még Zsigmond király Konstanzi zsinatról történő hazaérkezése előtt a magyar hadak rajtaütöttek Stájerországon, és 18 települést dúltak fel és fosztottak ki, ezek közé tartozott Fürstenfeld is. 1480-ben Mátyás király hadai foglalták el a várost, aminek következtében a kolostor leégett, és kb. 500 polgárát és az ágostonos remetéket is Budára deportálták.Aztán a hajdúk és a kurucok is rajtaütöttek a városon, sőt még 1920-ban is nyugat-magyarországi felkelés egyik nyitányaként Francia Kiss Mihály gerillaakció keretében kifosztotta a városban lévő fegyverraktárat, amivel aztán a Rongyos Gárdát fegyverezték fel.

A templomnak a középkorban nem volt tornya. Déli oldalán egyszerű gótikus résablakok voltak, amiket a barokk átalakítás során befalaztak. Ekkor megváltoztatták az épület jellegét, az északi oldalra a toronyhoz kapcsolódóan új homlokzatot kapott, ide kerül a templom főkapuja is, ami így egy kis térre néz.

A mai templom hajója barokk hatású, a hosszú szentély őrzi középkori hangulatát.

A rendi hagyományoknak megfelelő hosszú szentély és kórus.

A szentély első és második ablaka közt maradtak fenn legjobb állapotban a falképek. Itt 1968-ban kerültek elő a mész alól Johannes Aquila falképei, a szentélyben lévő boltozati gyámkövekhez  kapcsolódóan. Itt rendkívül érdekes megoldásként a boltozati gyámkő volt egykor a négy nagypróféta feje, a testüket festette meg Johannes. Sajnos a gyámköveket a barokk időkben visszafaragták, a falképeket lemeszelték. Jeremiás alatt igen jó állapotban fennmaradt  egy Veronika kendője  ábrázolás is. Mellette Dániel az oroszlánbarlangban. Veronika lábai mellett látjuk azt a címerpajzsot, ami Lővei Pál szerint Johannes címere lehet, Mártonhelyen is feltűnik. Itt viszont a szignós mondatszalagok nem kapcsolódnak a címerhez, hanem az északi falon látjuk a rendkívül töredékes ...orare deum per animam johanne aquila picture feliratot. (Imádkozzatok Istenhez Johannes Aquila lelkéért.) 

A falképek megdöbbentően nem egyeznek a veleméri falképek stílusával. A veleméri falképeken szereplő női fejek meglehetősen egységes stílusúak (ezek vannak a két szélen) lényegében Johannes egy sablont használt a női fejekre, kettőt a férfifejekre. Nem találunk még nála egyéni ábrázolásmódot, még saját magát is ilyen sablonnal festette meg. A fürstenfeldi Veronika feje azonban nagyon eltér ettől a sablontól. Ennek lehet az a magyarázata, hogy időben nagyon távol vagyunk a veleméri képektől, de inkább az  a valószínűbb, hogy Johannes egy  népesebb műhely vezetője volt már, és műhelyében más stílusú alkotók is feltűnnek.A képek keletkezési idejét 1400 körülire teszik.

Dániel az oroszlánbarlangban. Ilyen kis alakos mozgalmas kompozíció feltűnik Radkersburgaban, bizonyos szempontból még Mártonhelyen  is, de ismeretlen Velemérben.

Egy másik nagypróféta.

A harmadik.

A negyedik.

A szentély falán alul az apostolok és a kis próféták folytatódnak félalakban  medalionokban.

A szakma általam ismert forrásai -talán a rendkívüli töredékesség miatt- nem foglalkozik ezekkel, vagy nem sorolja ezeket Johannes Aquila alkotásai közé.

Pedig ezek  töredékességük ellenére, legalább annyira sorolhatók az életműhöz, mint a Veronika kendője.

Középen egy felszentelési kereszt.

Mindenfelé mondatfoszlányokat is találunk, ezek egyikében sikerült felismerni a szignót.

A boltozaton sokkal jobb állapotú reneszánsz díszítőfestés. A zárókő motívuma itt az Agnus Dei.

A zárókő talán itt Szt. Ágoston.

Végül egy Veronika kendője itt is, de ez későbbinek tűnik.

Több igen kis értelmezhetetlen freskótöredék mellett az északi falon maradt fenn egy nagyobb,  szintén töredékes együttes.

Egy szent, lábánál egy ágostonos remeték szerzetesi ruhájában térdeplő alak, mondatszalaggal. Tipikus donátorábrázolás.

Ez a kép sok hasonlóságot mutat Mártonhely hasonló képével, kár hogy az alsó része rendkívül töredékes.

A templom középkori berendezése közül figyelemre méltó ez a barokk oltárba foglalt későgótikus Pietà.

Végül az északi kapu reneszánsz angyalfejével zárjuk a fürstenfeldi ágostonos templom középkori részeinek bemutatását.