Mostar és jelképe az Öreg-híd. A hidat 1566-1575 közt emelte Mimar Hajrudin, a kor legnagyobb török építésze. A jobb partján álló erődítés a 17.századi Halebija-tabija(bástya) az 1652-es velencei betörés után épült, amikor a várost majdnem sikerült a keresztény hadaknak elérniük. A város jelképét 1993. november 9-én, a korábban a bosnyákokkal a szerbek ellen harcoló, majd a bosnyákok ellen forduló Slobodan Praljak vezette horvátok megsemmisítették. Praljakot 2004-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság elé idézték, és végül 2017-ben 20 év börtönre ítélték. (A hídfelrobbantásában nem találták bűnösnek.) Az ítélet kihirdetése után Praljak ártatlanságát hangoztatva megmérgezte magát. A hidat 1997-2004 közt állították helyre, nagy nemzetközi és világbanki összefogással. Ebben fontos szerepe volt a magyar békefenntartó egységek műszaki alakulatainak, akik többek között a Neretvába zuhant köveket is kiemelték. A hídon szinte mindig nagy a tömeg, a város nyaranta a közeli Adriának és Medjugorjénak köszönhetően a "túlturizmus" jeleit mutatja. Az Öreg-híd és az óváros ma a világörökség része. (Akit mélyebben érdekel a híd, annak érdemes ezt is hozzáolvasnia.) |
A Koski Mehmed pasa dzsámijának sadvránja, azaz kútja. Az 1781-ben épült kút szolgált arra, hogy a dzsámiba tartó muzulmánok a rituális mosdást elvégezzék. |
A dzsámi bejárata. |
A dzsámi kupolája életfa motívumokkal. |
A dzsámi udvarán régi muzulmán temető. Ma temetőkre egészen meglepő helyeken bukkanhatunk, mivel a délszláv háborúk idején több városi parkot is átalakítottak temetővé. |
A dzsámi udvarát szegélyező bazársor kéményei. |
Mohamed-baba sejk türbéje.A 17.századi szentéletű ember türbéje 1876-ban készült el. |
Óvárosi házak a Kujundzsiluk városrészből. |
A Kujundzsiluk volt hajdanán a rézművesek negyede. |
Vasajtó a Kujundzsiluk negyedből. |
Óvárosi házak a Kujundzsiluk városrészből. |
Az Öreg-híd a Neretva partjáról. A bosnyák-szerb oldalon álló bástya neve Tara-tabija, és ugyanúgy a velencei betörés után épült, mint a túloldali Halebija-tabija. |
Mostar a vizek városa is. Számtalan kis zubogó, kisebb patak hajtott egykoron sok-sok malmot. |
A Radobolja nevezetű kis folyócska torkolata. |
Hadzsi Kurtova dzsámijának minaretje. |
A Radobolja zubogói. |
Radobolja menti negyed. |
Nezir-agina dzsámija |
A Görbe-híd az Öreg-híd kistestvére, de még korábban épült, 1558 körül. Mellette látni annak a körítőfalnak a tornyát, amit az 1652-es velencei támadás után építettek a város köré. |
Végül egy nyugodt kutyus képével búcsúzom. (Valójában egy kóbor kutyáról van szó.) |