 |
| Legutóbb Tevel egyházi kisemlékeiből mutattam be jó párat, de még mindig maradt néhány. Ez a kis kápolna a Zombára menő földes út mellett áll. |
 |
| Nem messze tőle egy ledőlt kereszt csonkja két száradó vadgesztenye mellett. |
 |
| A kereszt töredékei még ott hevernek, valami traktorról leesett (?) alkatrész mellett. |
 |
| Ennek a 18-19.századi kis kápolnának mesteri az elhelyezése. Mellőle a Mecsekig is ellátni. A2. katonai felmérés térképén már szerepel. |
 |
| 20.század eleji nádasdi kereszt ("Wekler-stílusú") |
 |
| A templom a Tsz-pince felé tartva. |
 |
| A Tsz-pince egy módosabb sváb gazda tulajdona lehetett egykoron. |
 |
| Hársak közt álló kereszt a Hőgyészi utcában. |
 |
| A téglagyárat 1914-ben alapította Avar (Antlfinger) István. |
 |
| A több mint száz éves épület lassan ipari műemlék lehetne. |
 |
| Hatalmas raktárak és egyéb épületek csatlakoznak hozzá. Ha nem is nagy kapacitással, de a hagyományos "régi" téglákat gyártó üzemben ma is van termelés. |
 |
| A téglagyári "kastély" az Avar család egykori lakhelye volt. |
 |
| A teveli téglagyár beindulásával nagy építkezési hullám vette kezdetét a faluban. Sorra épültek a szép téglamíves porták, vagy azok homlokzatát alakították át az új stílusnak megfelelően. |
 |
| A környező sváb falvakban is látjuk ennek nyomát, de a legtöbb ilyen épület azért Tevelen van. |
 |
| A hatalmas pajtaajtó is jellegzetes. |
 |
| Elfalazott ablakok. |
 |
| Padlásablakok. |
 |
| Egy homlokzat 1927-ből. |
 |
| Az Erzsébet köz elején hatalmas hadlásterű, vélhetően még 18. századi épület. A háttérben az előző részben bemutatott Rozália-kápolna tűnik fel a háttérben. |
 |
| Az iparosház. |
 |
| Nemrégiben a Darányi-program keretében felújították, szépen rendezték a teret is körülötte, a jó vizű artézi kúttal. Én úgy láttam, hogy a nagy épületnek csak töredékét használják. |
 |
| Tevel mindig is a környék legjelentősebb települése volt, még a Kádár-korszakban is. Itt voltak fejlesztések a szocializmus évei alatt is. Ennek tudható be, hogy a falukép "zilált". Borzasztó ronda, "szocreál" épületek tarkítják az utcaképet. Igazából vadászni kell az értékeket, azok nem alkotnak egységes utcaképet, mint a szomszédos Závodon vagy Mucsiban. |
 |
| A kitelepítési trauma után, az ötvenes években egyenest nőtt a népessége, Kádár-korszakban sem zuhanórepülés-szerűen csökkent, mint általában a Völgység falvaiban. A Tsz sokaknak megélhetést biztosított, így a régi sváb porták helyén itt is megjelentek a "Kádár-kockaházak", a teljesen modernizált porták. (Részletes demográfia adatokat majd a "befejező" részben fogok ismertetni.) |
 |
| Egy régi, hatalmas istálló... |
 |
| ...a szokásos pajtaajtóval. A virág és gondozottság oka, hogy ez a Székelykör épülete, az utcai kerítésén hatalmas székelykapuval. Ez is a Darányi-program keretében újult meg. |
 |
| Egy pajta frízsora. |
 |
| Egy, a színekkel is játszó homlokzat a Hőgyészi utcából. |
 |
| Búcsúzóul az előző ház homlokzata. |
