 |
| A nagyszebei Kleiner Ring házsora a várostoronnyal , háttérben a domonkosok (majd orsolyíták) volt templomával. Nagyszeben volt a szászok "fővárosa", még úgy is, hogy Brassó népesebb volt mindvégig. A két egymással vetélkedő város különbsége abban is megmutatkozott, hogy Brassó inkább magyarosabb, Nagyszeben románosabb volt. Míg Trianon előtt Brassó magyar többségű volt, addig itt a magyarok száma harmada volt csak a németeknek. Nagyszeben egyébként románok történetében is központi jelentőségű, elsősorban az ASTRA révén. (Erről lásd később.) Ma itt él a legtöbb német Erdélyben. (De a bánáti Temesváron még többen élnek.) Az alig ezres közösségük a város összlakosságához képest elhanyagolható, mégis szinte úgy éreztük, német városban járunk. |
 |
| A Brukenthal-palota a Großer Ringen. Samuel von Brukenthal Erdély kormányzója volt, aki Mária Terézia alatt eredményesen védte a szászok jogait, amit részint a császárnő, részint a magyar rendek akartak megnyirbálni. II.József törekvései ellen is felemelte szavát, mire a császárnál kegyvesztett lett, felmentette, és gróf Bánffy Györgyöt nevezte ki Erdély kormányzójának. |
 |
| Brukenthal bécsi hivatali évei alatt lelkes műgyűjtésbe kezdett. Mivel örökös nélkül halt meg, ezért vagyonát és gyűjteményét az evangélikus egyházra hagyta azzal, hogy palotáját a gyűjteménnyel a nyilvánosság számára nyissák meg. |
 |
| A Großer Ring egy szép reneszánsz háza. A tér egészéről nem csináltam képet. A teret egy rockfesztivál színpada és egyéb bódéi, mobil WC-i uralták, ráadásul egy német rockzenekar tartott jó hosszú ideig hangpróbát az esti koncertre készülve. |
 |
| A Huetplatz az evangélikus templommal. A tér névadója Albert Huet, a szászok grófja volt. Már a 19.században róla nevezték el az evangélikus templom előtti kis teret. Előtte Georg Daniel Teutsch szobra. |
 |
| A Teutsch szobor szokatlan nézőpontból. Szobrát 1899-ben avatták. Teutsch a szászok tudós püspöke volt. 1848-ban mint a progresszió lelkes híve kezdetben támogatta a magyar forradalom ügyét, még Erdély és Magyarország egyesülését is. (A szászok többsége azért nem támogatta az egyesülést, mert autonómiájukat féltették.) Sőt, Teutsch századosi rangban a magyar honvédség tisztje is lett, de aztán gyorsan kiábrándult a magyarok politikájából. A kiegyezést követően fáradhatatlanul küzdött a budapesti parlamentben a szászok autonómiájának megtartásáért. Ennek ellenére 1876-ban a felszámolták a szász autonómiát is. |
 |
| A Huetplatz ottjártunkkor szász vagy inkább német hagyományőrző kovácsok kalapácsolásától volt hangos. |
 |
| Krisztus az Olajfák hegyén. Későgótikus faragvány galambok elleni védőhálóval. |
 |
| A templom déli főkapujának bejárati előcsarnoka. |
 |
| Kapurészlet 1595-ös felirattal. |
 |
| Az északi kapu. |
 |
| A templom melletti egykori plébániaépület- később evangélikus lelkészi hivatal- későgót kapujának részlete 1502-ből. |
 |
| A plébánia homlokzatának falképrészlete |
 |
| A középkorban a Máriának szentelt templomot románkori előzmények után a XIV.században kezdik építeni, és 1520 körül lesz kész, ekkor fejezik be a tornyot is, amelyet 1374-ben kezdtek el. A templom 78 méteres hosszával, 73m-es tornyával is tekintélyt parancsoló épület. |
 |
| A templom orgonakarzata az 1672-ben épült orgonaházzal, ami ma már egy 1910-es években épített orgonát rejt. |
 |
| Szokatlan, hogy mennyi nagyméretű barokk epitáfium van ebben a templomban. |
 |
| 1796-ban betiltják a templomba temetkezéseket. Ezt követően csak Brukenthallal tesznek kivételt. 1853-ban nagy horderejű átépítések veszik kezdetüket. A templom nyugati előcsarnokába, a Ferulát átépítik, ide áttelepítik a templomból kiszedett sírköveket. Jobbra fenn Brukenthal epitáfiuma. |
 |
| Sírkövek és epitáfiumok tobzódása. |
 |
| Sírkövek. |
 |
| Ehhez a nem túl művészi sírkőhöz érdekes történet kapcsolódik. Ez I.(vagy Rossztévő ) Mihnea havasalföldi fejedelem (1508-09) sírköve. Mihnea a havasalföldi belviszályok elől Nagyszebenbe menekült, de bérgyilkosok itt is megtalálták és megölték. Nem véletlen egyébként, hogy Mihnea ide menekült, hiszen a városnak ekkoriban számottevő román lakosa is volt. Innen származik pl. Oláh Miklós a nagy humanista érsek is, akinek nevében az oláh származására utal. |
 |
| Egy érdekesebb sírkő a sok közül. |
 |
| A templomban hiába kerestem a későgótikus szárnyasoltár megmaradt 8 tábláját, csak a predellát találtam meg, rajta a keresztlevétel ábrázolásával. Ez1521-ben készült. Ugyanúgy nem találtam a bronz keresztelőmedencét sem. Talán kiállításra vitték őket, vagy restaurálják? |
 |
| Nagy várakozással tekintettem Johannes Rosenau 1445-ös hatalmas Keresztrefeszítés freskójára. Ezt a falképet a Kárpát-medence falképei közül szokatlan módon nem kellett mész alól kikaparni. Hatalmas méretű, 5,06 m széles 9,48 m magas. 1650-ben azonban átfestették. Gótikus jellege ugyan megmaradt, de elvesztette azt sugárzó varázsát, ami a középkori falképek sajátossága. Egy élettelen rekonstrukció lett belőle. |
 |
| A festő rövid feliratban meghagyta nevét és a festés évét: Johannes Rosenau 1445. A nevét néha Rozsnyói Jánosnak fordítják, és magyar festőnek tartják. Ma sem tudjuk, hogy honnan származott, a felvidéki Rozsnyóból, vagy a Brassó melletti Barcarozsnyóból, vagy a nagyszámú osztrák és német Rosenau település valamelyikéből? Más művét nem ismeri a művészettörténet. |
 |
| Gótikus sekrestyeajtó. |
 |
| A templom két nagyharangja. Bal oldalon az 1891-ben újraöntött Óraharang, a Stundenglocke.Eredetileg a 14.század végéről származik. Bal oldalon az Éjjeli harang, a Nachtsglocke. Ezt 1411-ben öntötte a berethalmi János mester. |
 |
| A művészettörténet könyvekben gyakran külön megemlítik a déli mellékhajó különleges boltozatát is. |
 |
| A déli mellékhajó. |
 |
| A katolikus templom tornya. Amikor a reformáció elterjedésével a plébániatemplom az evangélikusoké lett, a katolikusok templom nélkül maradtak. A jezsuiták is csak 1691-ben tudták elkezdeni mérséklet sikerű missziós tevékenységüket, amikor 1691-ben a császári csapatok nyomán megtelepedhettek a városban. A mai katolikus templom 1726 és 1733 közt épült. |
 |
| A Luxemburg ház a Kleiner Ringen. A ház a Kleiner Ring legdíszesebb épülete.Nevét onnan kapta, hogy felújított épület átadásán 2005-ben részt vett a luxemburgi hercegi pár is, akik Klaus Johannis-szal, akkori polgármesterrel, jelenlegi államelnökkel, az európai kulturális fővárosi együttműködésről tárgyaltak. 2007-ben Lusemburg és Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa. Bízvást állíthatjuk, hogy ez a programsorozat Nagyszebennek jobban sikerült, mint Pécsnek. Nagyszeben idegenforgalmi szárnyalása azóta is tart. Luxemburg és Nagyszeben együttes választása egyébként nem volt véletlen, Nagyszeben környékére Luxemburg környéki hospesek érkeztek annak idején. |
 |
| A Kleiner Ring házai. |
 |
| A domonkosok középkori templomát 1474-ben költöztették a növekvő török veszély elől városfalak mögé.Az evangélikusok ezt a templomot is átvették, de 1753-ban az orsolyiták kapták meg, akik barokkizálták. |
 |
| A Várostorony, más néven Tanácstorony. A középkori első falgyűrűnek volt ez egykoron tornya, mai alakját 1586-1588 közt nyerte. |
 |
| A református és a görögkeleti templom. A református templom a kisszámú magyarság temploma, a Türelmi rendelet után épült báró Losontzi Bánffy Farkas által adományozott telken, gróf Bethlen Gergely és neje, Nalátzi Borbála költségén. A görögkeletii templom 1902-1906 között épült a budapesti Nagy Virgil és Kommer József tervei alapján. A görögkeleti templom impozáns méretei is mutatják, hogy a románok jelenléte a városban a 20.század elejére már markáns volt. Itt alakult meg 1861-ben a helyi román értelmiség ASTRA egyesülete, ami az erdélyi románok irodalmi és közművelődési egyesülete volt. A román identitás kialakulásában óriási jelentőségű volt. Az ASTRA-ról itt van egy cikk, |
 |
| A Kleiner Ring a templomtoronyból. |
 |
| A középkorban a város falai egy többszörös gyűrűt alkottak. Összesen 43 tornya volt, amik minden török támadást visszavertek. A 18-19.században azonban a funkció nélküli tornyokat és falakat, mint a város fejlődősének gátjait hat kivételével mind lebontották. A képen a Kádárok-tornya látszik. Itt is mint Segesváron, vagy Brassóban az egyes tornyok őrzését, karbantartását egyes céhekre bízták. |
 |
| A Kádárok-tornyával búcsúzunk a várostól. Mögötte a szocializmus mementói emlékeztetnek arra, hogy ez azért mégsem Németország. (Ez persze így erős, valójában sok-sok minden utal arra.) |
