2017. január 29., vasárnap

A kakasdi várhegy - Bativár

  A Várhegy egy 211m magas domb Kakasd határában,  a Sötétvölgyi-tó mellett.  A köznyelv sokszor nevezte Bativárnak is a helyet, de majd alább látjuk, hogy a kakasdi Várhegyet Wosoinsky nem mossa össze Bativárral. A Bati-hegy valóban innen kb 1,5 km-re fekszik.  Ma itt csak földsáncok  láthatók, és kell némi gyakorlottság ahhoz, hogy valaki ezt földvárként tudja azonosítani. Ezen a panorámafelvételen délkeleti irányból látjuk a sáncokat.
Az egyik legfontosabb történeti adat a helyről az I. Katonai Felmérés térképe, amelyen a földsáncokat markánsan feltüntetik, és a Schlossberg névvel együtt. A térkép jól mutatja a földvár helyét és nagyságát is.  A felméréshez kapcsolódó leírás is csak a földsáncokat említi, kőfalakat, más romokat nem. A térkép forrása.
A Bativár a népballadákban is szerepelt, melyek  alapján Garay János 1846-ban a Szegzárdi régiségek című írásában a fenti leírást adja. Nem világos, hogy ez tényleg a Bati-hegyre vonatkozik, vagy Garay idejére a néphagyomány már összemosta a két helyet. A népballada után következő elmélkedésnek is ma már csak irodalmi jelentősége van. A szemelvény forrása a books.google.hu.



  A sánc kelet felől. Hőke Lajos,megyénk amatőr régész-történésze az "avargyőrök" egyikének tartotta az 1876-ben.  


A földvár déli "kapuja." A mai igényeknek is megfelelő első tudományos leírását Wosinsky Mór adja, aki terepi vizsgálódásai alapján bronzkori földvárként azonosítja: 

Wosinsky leírása a területről. Azóta persze sok minden megváltozott itt.  (Forrás:  IGYUK) A kakasdi várhegy szerepel Kőszegi Frigyes A Dunántúl Története a későbronzkorban c. tanulmányához kapcsolódó katalógusában, a következő módon:  KAKASD-BELACZ-SCHLOSSBERG (Tolna m.): Erődített település sok hulladékgödörrel. Lengyeli típusú tüzikutyák, polírozott cserepek, közöttük turbántekercses peremű tálak, sok ujjbenyomásos bordás fazék stb. a régibb UK-ból. Wosinszky 1896, 378-. Az SzBM gyűjteményében. Lt.sz. 60.85. 1-9, 86, 1-12.
Suvadás, csuszamlás a nyugati oldalon. Itt talán lehetne is kaparászni, de ezt inkább érdemes a szakemberekre bízni. A terület kutatásába új szempontot vitt be Kristó Gyula. Ő a történészek által már rég ismert, kb. 1030-1040 körüli időkből datálható zarándokút-leírást értelmezte újra. Ebben szerepel egy olyan leírás, hogy a zarándokok "Wzzenburch"-tól (Fehérvártól) három nap alatt "Hanenburch"-ba érnek, majd újabb két bizonytalan helység (Duldumas, Dordomes) után érik el a Szávát(Suouua). Györffy György Hanenburchot Tolnával azonosítja főként földrajzi megfontolások és a burch (vár) kifejezés elemzésének  alapján.  Kristó a "Hanen" kifejezés alapján gondolt Kakasdra, és feltételezését Wosinskyvel tudta alátámasztani. (Kristó tanulmányának forrása a Névtani Értesítő 4.szám.) Ez alapján itt is azzal számolhatnánk, hogy egy bronzkori földvárat a kora középkorban is használnak, amire számos más példa is van. A középkori vár létét régészeti kutatások tudják majd eldönteni. Az persze nehéz kérdés, hogy az ismert Fehérvár-Tolna-Eszék-Belgrád hadiút egy esetleges korábbi változata miért kanyarodott volna el Kakasd felé? Nem véletlen, hogy születtek Hanenburch-ra új magyarázatok. Ezek közé tartozik pl. az, ami a H elhagyásával Anenbuchot Anyavárral azonosítaná.
Ennyit sikerült összeszednem a vár történetéről, ami annak ellenére, hogy nem túl látványos, de rajta van a Tolna Várak  jelvényszerző mozgalmában. Érdemes felkeresni.