Vallettai városnézés

Ahogy véget ért a Nagy ostrom 1565-ben, a Sceberras-félszigeten máris nekiállt a lovagrend Európa legerősebb erődjét megépíteni,  Jean Parisot de La Valette nagymestersége alatt, aki az új főváros névadója is lett. Floriana felől nem védte semmi a félszigetet, ezért itt brutális árkot és falat építettek. Ezen brutális falak közt fekszik Valletta, a főváros.

Én még ilyen erős falakat nem láttam. A 19. század végén az angolok a vasutat is bevezették ide, ennek hidját és alagútját látjuk. A szigeten azonban az 1930-as években minden vasutat felszámoltak. Bal oldalon a modern, minimalista "városkapu" szürke fémes része is belenyúl a képbe. 

A Köztársaság tér valójában egy hosszú utca, a város főtengelye. Balról az egykori, angolok által épített színház romjai, ami 1942-ben  kapott bombatalálatot.

Vallettaban alig több, mint fél négyzetkilométeren 28 templom van, így alighanem csak Vatikán előzi meg templomsűrűségben. (Megnyugtatásul, a 28-ból csak 12-et fogunk megemlíteni.)   Itt 225 emberre jut egy templom, míg az éllovasként számon tartott Firenzében kb. 1600-ra. (Murgán viszont 24-re!😀)   A képen a Kármelhegyi Boldogasszony-bazilika  sarkán található Assisi Szent Ferenc szobor látható. Mivel a várost 1566-ban alapították, és a 17. század derekára már teljesen kész volt, ezért a kora- és érett barokk határozza meg a város hangulatát.

A Szt. János Társszékesegyáz Valletta legfontosabb egyházi intézménye. (A másik "társ" a mdinai székesegyház) Ennek az épületkomplexumnak az egyik sarkán van az Oroszlános-kút, egy helyi barokk mester alkotása. 

A Nemzeti Könyvár és levéltár barokk épülete, előtte Viktória királynő 19. sz. végi szobra, amit még életében állítottak, és egy nem túl jelentős szicíliai szobrász alkotása. Természetesen viharokat is kavart: 1. 1960-ban a függetlenségért küzdők vörös festékkel öntötték le. 2. 1974-ben, miután  kikiáltották a köztársaságot (és formailag sem maradt Erzsébet királynő államfő) többen a lebontását követelték. 3. 2020-ban a BLM-mozgalom vadhajtásaként újra felcsaptak ilyen hangok. 

 Hostel de Verdelin , más néven Palazzo Verdelin. A 17. század közepén épült Jean-Jacques de Verdelin lovag számára, és a máltai barokk építészet korai példája. Utazásunk során számtalan épületen figyelhettük meg a Máltai erkélyeket, az ún. gallarijakat. Ezek a fából készült, zárt erkélyek az észak-afrikai építészet hatását tükrözik. 

A Szent Katalin kolostortemplom az ágostonos apácák számára lett alapítva 1580-ban. 

A rendhez már csak egy apáca tartozik, de már ő sem itt él. Így a kolostor nagy része nemrég meg lett nyitva a nyilvánosság előtt, amit remek módon "hájpolnak" is. Engem eleve érdekelnek a a kolostorok, és apácakolostorban még nem  jártam. Ekkor még nem sejtettem, hogy az idén még két működőt IS fogok látni. Szép kertje van a vallettai kődzsungel közepén. 

Egy részlete a nagyméretű mosókonyhának. Itt mostak a város férfi papjaira. 

Komor falak közt egy kis zöld sziget.

Egy cella.

A kolostorkertet leszámítva rendkívül komor épület.

Kívülről is. 

A város főutcája a Szt. Elmó-erődre néz. A városban a falak közt a 17-20. században stabilan kb. 20 ezren laktak. Ma ennek negyede él csak itt. 

Tipikus. 

Egy középkori graduálé a domonkos kolostorból. 

Az előbb látott apácakolostor ma a domonkosok alá tartozik, így közös belépőjeggyel azt is meg lehet tekinteni. 

A kolostor Áldott szentség kápolnája.

A Szent Domonkos-bazilika. 

A bazilika sekrestyéje. 

A Szent Domonkos templom kívülről. 

Az Old Bakery Street (Régi pékség utca, helyi nyelven Triq il-Fran) az egyik leglátványosabb utca.  A keleti vége a hatalmas falakra támaszkodik. 

Az utca részlete Szt. Ágoston szobrával és egy keresztutcával, a róla elnevezett templomnál.

A utca a Szt. Ágoston templommal. 

A Szent Ágoston templom egy másik nézete, amin a kupolája is látszik. A templom őse a első vallettai templomok egyike volt.  Girolamo Cassar, Málta egyik nemzeti építésze tervezte még 1571-ben. Aztán átépítették. 

Kilátás Sliema felé. A vallettai agglomerációban lévő település plébániatemploma a 19. sz. végén is lényegében a barokk időkben kialakult előképek szerint épült. 

A mai Valletta látványának meghatározó eleme a  Kármelhegyi Boldogasszony-bazilika hatalmas kupolája. A mai templom az 1942-ben súlyos bombatalálatot szenvedett 16-19. századi templom helyére épült 1958-1981 közt. Nem nagyon bajlódtak azzal, miként lehet egy modern templomot beilleszteni a régi városképbe, csináltak egy " neoklasszikus" templomot. Mellette  a Szt. Pál anglikán templom tornya, ami a 19. sz. közepén épült. 

A félsziget északi csúcsán van a Szt. Elmó-erdőd. A Nagy ostrom előtt csak ez a kis erőd védte a félszigetet, és csaknem egy hónapig tartotta magát az oszmán csapatok ellenében.  Ez alatt a többi erőd és a spanyol felmentő sereg is időt nyert. 

Ricasoli-erőd a Nagy Kikötő bejáratát őrzi a Saint Elmó-erőddel együtt. Ezt is  a Lovagrend építette 1670 és 1698 között. Ez Málta legnagyobb erődje. Amióta az 1970-es években kivonult innen a hadsereg, nem nagyon találják funkcióját, legfeljebb néhány kalandfilmet forgatnak itt. 

A Szt. Elmó-erőd részlete. Ez az erőd ma részint hadtörténeti múzeum, részint rendőrakadémia, de a jelentős részei romosodnak. 

Palazzo Bichi-t az öböl másik oldalán eredetileg VI. Sándor pápa unokaöccse számára építette a lovagrend 1675-ben. Az angol uralom alatt haditengerészeti kórház volt, ma rendezvényhelyszín.

Visszakanyarodva a városba, a Szt. Miklós ortodox templom 1569-ben, tehát az elsők közt épült, kifejezetten a Il Gesú stílusában. Ma is a görög ortodox egyházé. 

Sette Giugno emlékmű a Kármelhegyi Boldogasszony-bazilika kupolájával. Az 1989-ben átadott emlékmű az 1919-es Sette Giugno (június 7-i) zavargásoknak állít emléket. A zavargások során a brit csapatok tüzet nyitottak a tömegre, hat embert megölve és ötvenet megsebesítve. 1989 óta június 7-e nemzeti ünnep Máltán, az események emlékére. A szobor alkotója Anton Agius, a 20. század egyik legfontosabb máltai művésze. 

Színes gallariják.

A Manoel-erőd a félsziget másik oldalán van, Vallettát északról védte. 1723–1733 közt építette a rend, és egészen 1960-ig a hadsereg használta. 

Tipikus vallettai utca.

A Szt. Pál anglikán templom főhomlokzata. 

Kilátás a Szt. Elmó-erőd felé.

Banca Giuratale-nak nevezett épület a 1721-ben  épült a városi közigazgatási tanács székházának. A bejárat feletti barokk faragvány közepén a felirat és a mellszobor emléket állít Marc' Antonio Zondadari nagymesternek, aki ezt az épületet emeltette. 

A kis, 1570-ben épült  Szt. Lúcia templom és mögötte a birgui St. Angelo-erőd erős falai, a Nagy Kikötő túloldalán. 

Valletta legfőbb temploma  a már érintett Szt. János társszékeszegyház. 1573 és 1578 között  Jean de la Cassière nagymestersége alatt épült, mértéktartó manierista stílusban. Kezdetben belsejében is ez a mértéktartó stílus dominált, de az a 17. századtól fokozatosan egy latinosan vérbő barokkos dizájnt kapott. A húsvéti liturgikus terhelés és a túlturizmus okán nem sikerült az épületbe bejutnunk. 

Az Auberge de Castille talán a legszebb barokk palota a városban. Jelenleg Málta miniszterelnökének hivatala működik benne. Az épület Valletta legmagasabb pontján található, szép kilátással a Nagy Kikötőre. Eredetileg 1574-ben épült a spanyol és portugál nyelvű  lovagok szálláshelyéül. A jelenlegi, impozáns barokk stílusú épületet 1741-ben került kialakításra a helyi építész, Anderea Belli tervei alapján. 

Máltai Értéktőzsde Az épületet eredetileg 1857-ben építették katonai kápolnaként. Ellőtte A csomó című szobor, a  2015-ös migrációs vallettai csúcstalálkozó emlékműve, Vince Briffa máltai szobrász műve. 

Az olaszországi Szent Katalin-templomot 1576-ban építették a Szent János olasz lovagjai, hogy saját templomukként szolgáljon.  A tervek elkészítésével Girolamo Cassar, a rend építésze  kapta a megbízást. A 17. században a templomot kibővítették. 

Birgu (Vittoriosa) Málta korábbi fővárosa a Nagy kikötő partján. A parton látható jellegzetes épület a Máltai Tengerészeti Múzeumnak ad otthont. A múzeum épülete eredetileg a Szent János Lovagrend gályaarzenálja volt. A britek 1844-ben alakították át Királyi Haditengerészeti Pékséggé. Felette a Szent Lőrinc Kollégiumi Templom  kupolájával és harangtornyaival.  Ez egy történelmileg jelentős épület, mivel a  Lovagrend fő templomaként szolgált, mielőtt a főváros Vallettába költözött volna, és felépült a Szent János-társkatedrális. Efölött a domonkosok Angyali üdvözletének templomát látjuk, amit a középkori előzmények után a domonkosok még a Szent János Lovagrend megérkezése előtt felhúztak. később ezt is "máltai stílusúvá" alakították át. A II. világháború után alapjairól kellett újjáépíteni. A dombtetőn egy katolikus iskolakomplexum komor épülete. 

A Nagy ostrom idején kulcsszerepe volt a birgui St. Angelo-erődnek, mert az az oszmánok nem tudták bevenni. A kép előterében Joe Lewis angol üzletember Aviva-III jachtja húz éppen ki a kikötőből, ami 6m-rel hosszabb Mészáros Lőrinc jelenlegi legnagyobb jachtjánál. 

A Nagy Kikötő. Szemben a Ricasoli-erőd, alul még belelóg a képbe a A Liesse - i Miasszonyunk templom kupolája és tornya. A templomot 1740-ben építették egy 17. századi templom helyén.

Isla (Senglea) városa, a Nagy Kikötő egyik városkája. 

Ha az ember belezoommol véletlenszerűen a máltai tájba, vagy egy erődöt, vagy egy kéttornyú kupolás templomot szúrhat ki a felvételen, jobb esetben mindkettőt. Ezen a  Felső Barakka kertből készült elvételen például bal oldalon a 17-18. században készült Cottonera -erődvonal rendszer Notre Dame-kapuja.  Jobb oldalon pedig a zabbari Kegyelmes Mária plébániatemplom. 

Valletta falai. 

Felső Barrakka kertek bejárata. A máltai kerekről bővebben írtam másik blogomban.

Mi mással búcsúzhatnánk Vallettától, mint egy gallarijaval.