A turdossini fatemplom

Turdossin (1899-ig  Turdos, szlovákul Tvrdošín, lengyelül Twardoszyn) a középkorban Árva vármegye területén feküdt, ma Zsolnai kerületben, közel a lengyel határhoz. Középkori jelentőségét is ez adta, hiszen fontos kereskedőút vezetett errefelé, ami a Kassa-Eperjes- Bártfa útvonalnak volt némileg konkurenciája Lengyelország felé. Turdossinon közlekedési vámot szedtek a kereskedőktől, ez alapozta meg a település rangját a középkorban.

Turdossinnak a  kőből épült fő temploma ma is a belváros szívében áll, közel az Árva folyóhoz,   nagyrészt a középkori alapokon. Ez a  Mindenszenteknek volt szentelve.  Ez egy nagy méretű, kb. 36 méter hosszúságú templom. Tőle mintegy 400m -re fekszik a képen látható fatemplom,

A fatemplom a különböző ismertetők szerint a 15. században épült. Gótikus mivoltára utalhat az is, hogy a kapujának kiképzése némileg csúcsíves jellegű. Néhány magyar turisztikai honalap szerint 1390-ben készült. Komolyabb szlovák honalapokon ezt az évszámot nem említik. Szlovák nyelvű munkákat találtam arról is, hogy a fedélszék ácsszerkezete is 15. századra utal, ha jól értelmeztem a Google fordító sajátos nyelvezetét. Ez persze még mindig nem egyértelmű bizonyíték, hiszen a gótikus faácsolási elvek a 18. századig kitartottak egyes vidékeken. Hogy dendrokronológiai, ne adj Isten radiokarbon vizsgálatot végeztek volna a templomon, arra nem találtam adatot.

Források először 1563-ban említik. Ekkor tűzvészben leégett a nagytemplom, aminek oltárát ide menekítik át.  Ezután arról hallunk, hogy a templom titulusát megváltoztatják, és újraszentelik, immár ez lesz a Mindenszentek temploma, a korábbi Hétfájdalmú Szent Szűz helyett.

Valószínűleg ekkor készül el kifestésének első rétege, a reneszánsz ornamentika. Talán ekkor kerül sor a külső tornác építésére is.  A Szent György képet temperával festik fatáblára, 1653-ban. A barokk oltárár a muenlekem.hu szerint 17. század végi.

A szentélyben 1654-ben készül el az apostolok és az evangélisták képsorozata.

A templom hét másik szlovákiai fatemplommal együtt a világörökség része lett 2008-ban.

Szószéke is 1653-54-es átalakítás idejéből való,

A Szépművészeti Múzeum ebből a templomból vásárolta meg a 20.század elején a képen látható Krisztus siratását, amit én még a budavári Nemzeti Galériában láttam.   Török Gyöngyi szerint 1450-60 körül készült. A sokalakos, magas színvonalú kép rokonalkotásait a közeli Lengyelországban találta meg. Véleménye szerint egy szárnyasoltár középső táblája volt. Különböző ismertetések egyöntetűen azt írják, hogy a két szélső oltárszárny, a Szent Péter és Keresztelő Szent János táblája a helyszínen maradt. Én ezt 2003-ban nem láttam, a nemrégiben készült Google Mapsen megtekinthető teljes belső körpanorámákon sincs nyoma.  ( A kép forrása.)

17.századi sírkő a templom tornáca alatt.

Ma a templom körül 19-20.századi temető van.

Turdossinben soha nem lakhattak jelentős számban magyarok. Az 1880-as népszámlásási adatok szerint a városka lakosainak 80% szlovák, 18%-a német, és csak 2%-a (32 fő) magyar. Így még nagyobb meglepetés volt egy 48-as honvédemlék felfedezése a temetőben.