 |
| Palotabozsok- Boschok tipikus sváb falu Baranyában. A német telepesek Jáni Ferenc pécsváradi apát kérésére jöttek először Bozsokra, akik 1724-ben a Dunán tutajon (Ulmer Schachtel) érkeztek Ulmból. A falu szelíd dombok közt terül el, a domboldalon az egykori szőlők közt pincék sora. |
 |
| Bozsok demográfia görbéjében két három visszaesés tapasztalható. Ezek közül a 19.század közepén bekövetkezőt a legnehezebb megmagyarázni. Az 1945-ös nyilván a háborús eseményekkel függ össze, az 1950-től bekövetkező tartós visszaesés pedig az ismert falusi népességfogyással. 1845-ben a falu lakkosságának 97%-a volt német, 1890-ben 91%, 1941-ben a kitelepítés előtt már csak 66% vallotta magát németnek, de még a legutóbb is 37%. A katolikusok arány végig 98% körül mozgott. Az írástudatlanság 1890-ben 35% volt. Ekkor a megyei átlag 55%-körül mozgott, de a német falvakban a 35% nem volt kiugróan jó arány. |
 |
| A falu tipikus sváb házai a temetődombról. |
 |
| Az egykori Adolf Thurn gangajtója |
 |
| Kereszt Szent Flórián és Szent Vendel szobrával, az úgynevezett Krepß-Haag kereszt 1868-ból. |
 |
| Egy nemrég felújított Szent Antal-szobor a templom előtt, érdekesen ficánkoló Jézussal. |
 |
| A falu Szentháromságoszlopát felirata szerint 1910-ben állíttatta Barbara Schmidt. |
 |
| Az alapító védőszentje, Szent Borbála. |
 |
| A Rókus-kápolna a falu honlapja szerint egy 1839-es pestisjárvány emlékére épült. Valószínűleg ez elírás, a pestisjárvány 1729-ben lehetett, és a kis kápolna is korábbi. |
 |
| A falu kálváriája is tipikus 19.századi alkotás, újabb stációképekkel. A régebbi latrokat új műkő keresztekre helyezték a legutóbbi felújításkor. |
 |
| A temető elhagyott keresztjeit szépen összegyűjtötték. |
 |
| A temető régi része. |
 |
| Tipikus nádasdi sírkövek. |
 |
| Somberek felé, a Véméndi-patak közelében áll a Sarlós Boldogasszony kápolna, ami régebben környékbeli németek kedvelt búcsújáróhelye volt. A kis kápolna lábánál fakad a forrás (Kirchenbründl), amelynél a Katolikus Lexikon szerint az emberek egyszer fölvett ruhájukat ajánlották föl. A szentkút vizét különösen szemfájásra tartották jónak. |
