2025. január 25., szombat

Arany Prága magyar szemmel 3.: A Kisoldal és a Strahovi-kolostor

A Kisoldal (Mála Strana) egyik jelképe a Szent Miklós-templom, a Vrtba-kertből fényképezve.
 A Kisoldal Prága egyik városrésze a Hradzsin alatt. Ez is a II. József alatti városegyesítéskor lett nagy Prága része. Ma alig hatezren lakják, ami ugyan háromszorosa a Várnegyed (Hradzsin) lakosságszámának, de a 18. századinak csak ötöde. Az urbanizáció, újabban az idegenforgalom innen is kiszorította a prágaiakat. 
A Kisoldal történelmi kertjeiből  a másik blogomban már néhányat bemutattam, több részben: 1.  2.  3.4. 5.

U lužického semináře utca, ami nevét onnan kapta, hogy ebben az utcában működött a nálunk még leginkább a német nevén említett Lausitz tartomány papi szemináriuma. Az utcában - mint lényegében bárhol a történeti városmagban- számos híres épület van, de mi azért jöttünk ide, hogy a  karmelita apácák kolostorának egykori kertjét megnézzük, ezt ma Vojanov- keretnek nevezik. Ezt korábban már bemutattam.  

Az egykori Karmelita-apácakolostor korabarokk bejárata. 

Az utca végén a híres Szent Tamás-kolostorhoz jutunk ki, ami az ágostonos kanonokrendé volt. A középkorban már jelentős szerepet betöltő épületet 1725-től barokk stílusban újjáépítették a korábbi prágai bejegyzéseknél már sokszor említett  Kilian Ignaz Dientzenhofer terve alapján. A rend a 17. század elején megszerezte Rubens két alkotását, köztük a híressé vált Szt. Tamás vértanúsága képét is oltárképnek. Ezek ma a Národní Galeriebe kerültek,  a templomban csak másolatok vannak. 

A Szt. Tamás-templom  kupolája a kisoldali hídfővel a Szt. József-templom toronysüvegével. A Vysehrad is idelátszik a háttérben. 

A karmelita apácák Szent József-temploma Prága egyik kevéssé ismert, még korai barokk  stílusban épült kolostortemploma.

A templom érdekes kupolás belső tere.
Az 1686 és 1692 között épült templom alkotója a francia, de főként Csehországban tevékenykedő Jean-Baptiste Mathey volt, aki a Strahovi-kolostor barokk átépítését is tervezte. (Erről a bejegyzés végén lesz még szó.)   


Kicsit dilemmáztam azon, hogy a híres Károly-híd a Kisoldalnál, vagy a még később megírandó Óvárosnál kerüljön bemutatásra. Végül az a kompromisszum született,   hogy amikor a kisoladali hídfő felé néz a felvétel, akkor itt kerül bemutatásra, ha az óvárosi felé, akkor ott. A folyóról készült felvételek is Óvárosnál lesznek bemutatva. 
A híd történetét sok helyen leírják. Az általam átolvasott kb. 5-6 forrás közül a német wikipedia tűnik a legjobbnak. Ennek hiányossága viszont az, hogy a három lehetséges építész közül nem említi a Szt. Vitusnál is alkotó avignoni Arrasi Mátyást, aki feltételezések szerint az Avignoni-hidat tekintette előképnek. 

A Károly-híd kisoldali hídfője a Szent Megváltó szoborral, Szt.Kozmával és Szt.Damiannal. A szobor elkészítését a Prágai Károly Egyetem Orvostudományi Kara finanszírozta. Alkotója Jan Oldřich Mayer prágai szobrász volt 1709-ben. Mayernak három szobra is fennmaradt a hídon. 

A Szent Vitus-szobor Ferdinand Maxmilián Brokoff alkotása 1714-ből.  Adományozója a vyšehradi káptalan volt. 
A híd mai szobrai két nagy periódusban készültek. Az újkorban a 17. sz, végén elsőként Nepomuki Szt. János mártíromságának a helyére tettek egy egyszerű szobrot. Az ezután következő évtizedekben készült el  a hídon álló 30 alkotásnak a kétharmada a Csehorszárgban tevékenykedő élvonalbeli barokk szobrászok és az őket megbízó alapítványok  jóvoltából.  A szobrok közül további 9 db készült el a  19. század közepén,  egy-két esetben korábbi pótlásaként. Végül 1920 után a Csehszlovákká vált Prágában a pánszláv eszmék hatására Szent Ciril és Metód szobra is felkerült a hídra.  
A híd fotózását nagyban megnehezíti a tömeg. Ezért vannak ennyire hülyén levágva alul a felvételek.

A hídfő tornyai a Szt. Miklós templommal és Szt. Adalbert szobrával. Szobrot Marek Bernard Joanelli óvárosi "rendőrfőnök" adományozta a városnak és Ferdinand Maxmilián Brokoff faragta 1709-ben.

A szervita Benizi Szent Fülöp szobra Újvárosi Szervita rend megrendelésére készült, és  Michael Bernhard Mandl osztrák szobrász faragta 1714-ben. 

           Szent Ágoston szobrát a Szt. Tamás-templommal kapcsolatban említett ágostonos kanonokrend finanszírozta.  Mellette Theatinus-kanonokrend által szponzorált szoboregyüttes látható, amit a rendalapító Szent Kajetánt ábrázolja. Mindkét alkotás Ferdinand Maxmilián Brokoff műve, aki a  Károly-híd szobrainak harmadát faragta.
Most egyelőre el is búcsúzunk a hídtól, és majd az Óvárosnál folytatjuk. 

A Kisoladal leghíresebb templomai: Balról a karmeliták temploma (Győztes Szűzanya és Páduai Szent Antal-templom) és a Szent Miklós-templom, ami nem csak a Kisoladal, de az egész barokk művészet
egyik kiemelkedő alkotása. a Szt. Miklós templom 79 méter magas tornyának érdekessége, hogy 1950 és 1989 között a kommunista titkosszolgálati ügynökök ezt használták a környező nyugati országok nagykövetségeinek (USA, NSZK ) megfigyelésére, amik nyilván jól látszottak a toronyból.



A Mikuláš Sörfőzde a komoly nemzeti tradíciókkal rendelkező cseh sörkultúra egy  érdekes színfoltja. 2022-ben határozta el egy kisoldali polgár a maroknyira zsugorodott helyiek hathatós támogatásával, hogy a túlturizmus által sújtott Prága közepén is létrehoz egy kézműves sörfőzdét a hozzátartozó kocsmával. Ehhez megszerezte egy kiszuperált vidéki sörfőzde berendezéseit.


A Kisoldal  szinte minden háza palotaszerű. Ezeken számos érdekes részletet láthatunk. 

A kisoldali főtér Szentháromság-oszlopának érdekessége, hogy tetején az Isten szeme motívum van. Aki szeretne elmélyedni ennek  az oszlopnak a történetében, az olvassa el ezt. A csehek 1713-ban a pestis elmúltának emlékére egy Szt. Vencel szobrot szerettek volna ide, de azt a Helytartótanács nem engedélyezte.

A főtérről léphetünk be (jelentős belépő kifizetése után)  a prágai és az egyetemes barokk építészet egyik legnagyszerűbb épületébe, a Szent Miklós templomba, amit a jezsuiták építettek több részletben 1703 és 1752 közt. 68 méteres hosszával és 79 méter magas tornyával, valamint 80 m-es kupolájával méreteit tekintve is impozáns alkotás. (Összehasonlításúl,  az egyik legnagyobb barokk templomunk a kalocsai főszékesegyház 64 méter hosszú, tornyai 65 méter magasak.) A templomról sok érdekességet el lehet mondani. Egy a sok közül: 2004-ben ebben a templomban forgatták a nagy költségvetésű hollywoodi horrorfilm, a Van Helsing vámpírbálos jelenetét.  Ez is csak alátámasztja azt, hogy ez a templom fantasztikus hangulatú. A filmforgatás után a templomot ismét felszentelték.  



Josef Kramolin nem tartozott a kor legnagyobb festői közé, de mivel ebben a kolostorban nőtt fel, így ő festhette meg Nepomuki Szt. János apoteózisát a neki szentelt kápolnában, ami a kép jobb oldalán látható. Baloldalon a főhajóban Szent Miklós apoteózisát látjuk Johann Lucas Krackertől. Az 1500 négyzetméteres freskó Európában ez egyik legnagyobb barokk alkotás. Kracker 37 éves alkotópályájának 18.-19. évében készítette el az itteni freskóit1760-61-ben, majd innen a jászói kitérő után bejelentkezetett a nagy ambíciójú Esterházy Károly egri püspöknél, aki élete végéig foglalkoztatta egyházmegyéjében. Tíz freskót - közte élete egyik fő művet, a Líceum könyvtátermében - , és számos oltárképet festett az egri egyházmegyében. Lesz még más  példánk is, ami a Habsburg birodalom kulturális egységet hivatott szemléltetni. 

A templomban a szobrászati díszítésének javát Ignaz Franz Platzer  műhelye készítette el műmárványból. A műmárvány lényege hogy a fából kifaragott alapra gipszréteget visznek fel, majd azt felületkezelik. Platzer műhelyéből legalább harminc-negyven életnagyságúnál is nagyobb szobor került ki, nem is beszélve az a puttókról, ornamentikákról és egyebekről.  

A kupola freskói Franz Xaver Palko alkotása, aki néhány évig Esterházy Imre esztergomi érsek udvarában is dolgozott, annak haláláig.  A freskó témája a Szentháromságot. a kupolát tartó oszlopoknál a négy nagy egyházatya műmárvány szobra szintén Ignaz Franz Platzer alkotása.

A főoltár az olasz  Pozzo tervei szerint készült, de az aranyozott Szt. Miklós szoborcsoport Platzer alkotása, akárcsak a bal oldali műmárvány egyházatya.  

A Mária-oltár a vizitáció jelenetével szintén Kracker festménye.

A szószék a Hit, Remény és Szeretet allegorikus szobraival Richard és Peter Prachner, apa és fia alkotása. 

 Szent Ignác látomása freskó  a róla elnevezett kápolnában. Ignaz Raab alkotása. 

A kupola csegelye Palko freskóival és Ignaz Franz Platzer   a Mértéletesség és Megfontoltság  erényét megformázó szobraival. 

A déli kápolnasor és a karzat. 

Részlet a több mint 4000 sípos orgonáról. A barokk orgonát Tomas Schwarz építette 1745 és 1747 között. Ezen az orgonán játszott Mozart 1787-ben. Ma is rendszeresen koncerteznek vele. 

A Szent József halála mellékoltár Johann Lucas Kracker alkotása. A szobrok (Ker. Szt. János és Szt. János szobrával) természetesen Platzertől. 

A templom kapujának kovácsoltvas díszítései. 

Eredetileg a jezsuita kolostorban volt az a Passiósorozat, amely Karel Škréta, kiváló cseh festő alkotása 1673-74-ből. Most a templom északi karzatán állították ki ezt a nagyszerű korabarokk sorozatot. Karel Škréta a cseh művészettörténetben is fontos szerepet játszik, mint nem "honosított", vagy Csehországban működő német, osztrák vagy olasz mester, hanem ízig-vérig prágai alkotó,  aki a Fehérhegyi - csata utáni emigráció néhány évét leszámítva végig a városban alkotott. Sőt, származása révén a város előkelőségéhez tartozott, így a közéletben is jelentős szereppel bírt. 


A Karmelitska utcán elindulunk a Karmelita kolostor felé. 

Ez a templom a 17. század elején az evangélikus volt még, de aztán a Fehérhegyi-csata után semmi nem állta útját a rekatolizációnak, és a karmalitáké lett.  


A templom a Prágai Kis Jézus szoborról híres, ami a katolikusok egyik leghíresebb kegyszobra. A szoborról a biztos történeti források a következők: 1555-ben nászajándékként került Spanyolországból Csehországba,  Polyxena von Lobkowicz spanyol édesanyjához. Polyxena von Lobkowicz 1628-ban adta a karmelitáknak, és innen kezdve számos csodás cselekedetet jegyeztek fel vele kapcsolatban. A Hradzsinnal kapcsolatban már érintettük a Lobkowiczok történetét, Csehország egyik leghíresebb családjáról van szó.  

Állítólag még Avilai Szent Terézzé volt Spanyolországban, nem véletlenül látjuk az ő szobrát ebben furcsa pózban az egyik mellékoltáron. 

Itt is  felfedeztem a magyar címert

Mária Terézia által vart ruha. A kis jézust itt is öltöztetik, egy külön múzeum mutatja be a rengeteg ajándékot és ruhát, mait kapott. 


Az Óváros képével és egy furcsa kisoldali templommal búcsúzunk ettől a városrésztől.  A kép előterében  Lánc alatti Szűzanya templom kettős tornya és a templomhomlokzat látható egy máltai kereszttel.  Ez a Johannita rend temploma volt a középkorban. A furcsa névadás valószínűleg arra utal, hogy a közelben a Moldván egy forgalmat szabályzó lánc volt. A  közelben álló fából épült Judit-hidat a rend felügyelte, egy  lánccal állították meg a hídnál a hajókat, hogy az adót beszedhessék.   A templom ma torzó.  A  rend ugyanis a két homlokzati tornyot meghagyva lebontotta a templomot, hogy egy nagyobbat építsen. Az elbontott románkori hajó után a huszita háborúk miatt nem készült már soha el a gótikus újjáépítés, a szentélyből lett a mai templom. 


A Strahovi-kolostor inkább a Hradzsinnál kellett volna bemutatnom, de az a bejegyzés  olyan hosszú lett, hogy jobbnak láttam ide tenni. Pedig a 12.században alakult  premontrei kanonokrend olyan nagyhatalmú volt, hogy szinte itt egy második Hradzsin jött létre. A kolostor történetéről nem értekezek sokat, csak a képekhez kapcsolódóan. Az egészet lel lehet elolvasni pl. itt. 

A Szűz Mária mennybemenetele bazilika 67 m-es hosszával a nagyobb kolostortemplomok közé tartozik. Alaprajza csaknem megőrizte a románkorit. 10 mellékoltára van.  A kolostor 1627-ben megszerezte a rendalapító Szent Norbert maradványait is Magdeburgból, azóta a legfőbb premontrei kolostornak tekinthető. 

A főoltár részlete  a már többször említett Ignaz Franz Platzer szobraival.


A kolostor legfőbb értéke a könyvtár. Eleve gazdag gyűjteménye volt, és amikor II. József felfüggesztette a szerzetesrendek működésének a javát, több kolostorból is ide szállították a felszámolt könyvtárakat. A befolyásos apátnak, Václav Mayernek  II. Józsefnél sikerült kilobbiznia, hogy az ő kolostora fennmaradhatott.  

A kolostor apátjainak listája szinte folyamatos, ebben a legnagyobb hiányt éppen a szocializmus évei hozták. A 17.-század óta portrésorozatok is rendelkezésre állnak a főapátokról.  

Az 1780-as években Johann Ignaz Palliardit bízták meg azzal, hogy az egykori barokk magtárból felépítse a Strahovi-kolostor új nagy könyvtárát, ekkor készült el a képen látható Filozófiai terem. A II. József alatt felszámolt hatalmas morvaországi klosterbucki kolostor könyveinek a befogadására épült. 

A terem freskóját a nálunk is jól ismert F.A. Maulbertsch készítette el 1794-ben, két évvel halála előtt. A téma meglehetősen elvont, amit erősen szimbolikusan oldott meg: Az emberi szellem fejlődésének allegóriája. A fenti részleten éppen Orpheus fedezhetjük fel, akit a líra feltalálójának tekintettek.   Egerből jött ide dolgozni, ahol elkészítette a Líceum kápolnájának mennyezeti freskóját.  Prága után ismét Magyarországra ment, Szombathelyen a püspöki palotán dolgozott, végül a pápai templomban megfestette élete utolsó művét. 1796-ban halt meg bécsi otthonában, miközben a szombathelyi székesegyház freskójának a tervein dolgozott. Mindezt csak azért írom le, hogy lássuk azt az osztrák-magyar-cseh kulturális egységet, ami a Habsburgok alatt megvalósult. 


A könyvtár egyik leghíresebb könyve a Strahovi evangélium. Koraközépkori,  9-10. századi, ottókori  német munka. (Ez nyilván csak a  kötéstábla másolata, az eredetit páncélteremben őrzik. )


Egy lap a kódex másolatából.

Albercht von Sternberg kódexe, 1360 körül. Az iniciáléban IV. Károly német-római császár mellett a Albercht püspök, később érsek térdel a feltámadt Krisztus előtt. Albercht az egyik legfőbb támogatója volt a császárnak. 
         A könyvtárban ma 3000 kódexet, illetve kódextöredéket őriznek (Összehasonlításul, nálunk az  Országos Széchenyi Könyvtárban 1700-at,  az Esztergomi Főszékesegyházi könyvtárban 70-et.). A könyvtár teljes állománya mintegy 200.000 kötet. 

A könyvtár folyósójának stukkódíszei, amik a Teológiai-teremmel egy időben készültek. 

 A Teológiai terem kezdetben a teljes kolostor könyvtárát tartalmazta, de 1790 óta csak teológiai műveknek ad otthont. Jeroným Hirnhaim apát által felkért  1671 és 1679 között épült Giovanni Domenico Orsi de Orsini tervei alapján , majd 1721-ben bővítették. A freskókat Franz S. Nosecký festette 1723 és 1727 között. Ő a kolostorban is élt, elég szerény tudású mester volt. 

 
 1798-ban a kolostor megvásárolta  Karl Jan Eben báró "Wunderkammer" gyűjteményét, amiben a 16.-18. századi gyűjtőszenvedélynek megfelelően mindenféle "tücsök-bogár" belefért. Egyik érdekes részlete ennek az egzotikus állatok szekrénye. 

A rend oktatási tevékenységet is folytatott, amelynek része volt már a 18. században a fizika tanítása

A 17. század végén  a neves francia Jean Baptiste Mathey tervei alapján barokk stílusban újították fel a kolostor templomát. Az 1740-48-as osztrák örökösödési háborúban az ostrom alatt a kolostortemplom is súlyos károkat szenvedett a tüzérségi tűzben, és az utólagos javításokkal kapta meg jelenlegi megjelenését.

II. Rudolf építette a Rókus-kápolnát 1603-1612 közt, hálából, hogy megúszta a 1597-es nagy pestisjárványt. Ez lett Strahov városrész plébániatemploma. Érdekes, hogy mennyi mindent átvettek az olasz építészetből, de a templomterveket nem nagyon, ez a 17. század elején is lényegében gótikus épület. Itt Csehországban ki is alakult egy jellegzetes gótbarokk stílus, amelynek egyik leghíresebb alkotását a Žďár nad Sázavou zarándoktemplomot majd később mutatom be.
A kép jobb oldalán pedig a sörfőző házat látjuk. Mondhatni, szinte az alapítás óta főznek itt sört, bár a a nagy történelmi traumák (husziták (1419-32), harmincéves háború (1618-48), II. József (1782-90), majd a kommunista időszak (1948-89)) alatt szünetelt a sörfőzés. A kommunista időszak után nehezen tért itt magához ez a tevékenység. Azt tudni érdemes, hogy a XX. században mélyrepülésben volt a híres cseh sörkultúra. Míg 1900-ban 650, 1948-ban 223, 1990-ben 71, 1999-ben már csak 57 sörfőzde működött Csehországban. A XXI. század aztán elhozta a sörkultúra valamiféle reneszánszát, ma már újra 500 felett van a sörfőzdék száma. 2000-ben indult újra itt is a sörfőzés. A cseh sörreneszánszt azért árnyalja, hogy a félezer kézműves sörfőzde ellenére a fogyasztás 97%-át itt is jobbára multik kezén lévő nagyüzemek adják. (Nálunk is hasonlóak az arányok, csak nálunk kb. 90 kézműves főzde van.) A cseh söripart azért árnyalja, hogy van állami tulajdonban lévő is (Budweiser, 5%-os részesedés) és cseh magánkézben lévő (Lobkowicz - lásd a karmelita kolostor- 3,5% ) Mi jobbára a kevésbé látogatott újvárosi kocsmákat látogattuk, ott azért a hazai viszonyokhoz képest árban és minőségben is jobb söröket iszogathattunk a finom cseh konyha mellé.

A kolostor is Jean Baptiste Mathey tervei szerint épült. Ez a kolostor hátsó kapuja felé álló épületszárny részlete. Itt hagytuk el az épületkomplexumot, majd lesétáltunk a Petrin-hegy oldalán lévő kerteken keresztül a belvárosba.