2022. február 20., vasárnap

Villány (Willand) és környéke

Ha Villány akkor bor, ha bor akkor pince. Faék egyszerűségű gondolatmenettel elértünk fő témánkhoz.

 
A Villánykövesdi (Gowisch vagy Kornwiespincesor.

Távolról.

Közelről. 

Villány,  szerb templom. A villányi templom 1773-ban épült, amikor még jelentős számú rác lakossága volt Villánynak. 1910-ben is még kb. 10%-nyi, kb. 200 rác élt itt a svábok mellett, de szerb megszállás után nagy részük az új délszláv államba ment át- '940-ben már csak 14 rác élt is, ma is csak maroknyian vannak.  A szőlőművelést is a rácoktól vették át a villányi németek. A nagy filoxéra járvány előtt azonban már kezdett visszaszorulni, mert a németek által kitenyésztett bonyhádi tarka marhának a bornál nagyobb  keletje volt, így a szőlőket inkább kivágták, és marhákat legeltettek a domboldalak egy részén. A villányi bortermelés a filoxéra járvány utáni időkben, már a 20.század elején az új fajták révén kezdett el ismét felfutni. Ekkor váltotta a fel a rác eredetű kadarkát az oportó, a környék németjeinek kedvenc szőlőfajtája. 

A villányi Szüz Mária Szent Neve templomot 1753-ban kezdték építeni, de mai formájában ennel kicsit későbbi. 

Távolban a ma már Villányhoz csapott Virágos (németül Blumenau vagy Wiraagischfalu temploma és pincehegye látszik. 

Palkonya ( Palkan) a negyedik egykori német szőlőtermelő falu. 

A virágosi templo keresztjének lábazatán egy ritka Szent Bálint ábrázolás. 

A kereszt sem nádasdi stílusú. 

Virágos pincesora.

A templom másik oldalán Szent Rókus szobra. 

Régi ház Virágosban

A virágosi templom. 

Kapu részlete.

Szépen felújított ház. Az itteni falvak, ha csökken is lakosságuk az utóbbi időben, nem estek át olyan katasztrofális népességfogyáson, mint a kitelepített német falvak többsége. 

A borjádi Szent Ambrus malom. A Karasicán errefelé rengeteg malom volt. Ez valószínűleg a 19. század elején csak Vörös-malomnak emlegetett épülettel azonos. 

Palkonya, előtérben a pincesora. 

Részlet a pincesorról.