Málta neolitikus emlékei: Hagar Quim és Mnajdra

Hagar Quim (ejtése: Adzsarim) ún. B templomának romjai. (Kr.e-3600 -3000 közt)
Málta számos neolitikus "templommal" rendelkezik, amelyek közül jelentőségüknél fogva az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel öt.  Mi két templomot tekintettünk meg ebből, amik olyan közel vannak egymáshoz, hogy egy belépőjeggyel nézhetők meg.

A "Máltai Vénusz" Hagar Quim egyik leghíresebb lelete. Más helyen is elkerült ilyen "Vénuszok" Máltán. A híres Willendorfitól  több mint 15 ezer év választja el, ez a fiatalabb. Máltán Kr.e. kb. 3600-Kr.e.2500 közt virágzott egy magasszintű "templomépítő" neolitikus kultúra, aminek korszaka rendkívül hirtelen ért véget. Talán egy járvány, vagy tartós aszály, vagy a kis sziget a túlszaporodó lakossága miatt omlott össze az itteni civilizáció, ki tudja?  Az biztos, hogy a következő korszak, a bronzkor leleteinek gazdagsága már nyomában sincs a templomépítőéknek., és az itt megforduló sok-sok nép nem hagyott maga után semmi világraszólót a római korig.          

Geometrikus és fúrt díszítésű kő Hagar Quim leleteiből.

A leghíresebb itteni templom a C jelű főtemplom. Ennek egyik kapuja felé tartok. Ezek a falak másfél évezreddel korábbiak mint a híres stonehenge-i  "templom". Az A jelű a legősíbb, de csak a szakemberek értékelik azt a néhány alacsony kőrakást, ami belőle megmaradt.

By Continentaleurope at English Wikipedia, CC BY-SA 4.0,Wikipedia
A C templomot Kr.e. 3500 körül kezdték el építeni és a kultúra összeomlásáig, kb. még egy évezredig  a D,G,F,E "apszisokkal" fokozatosan bővítették. 

A templomnak volt egy hatalmas kövekből álló körítőfala, ezt azonban nagyon lekoptatta az erős tengeri szél és az esők okozta erózió. Ezért is kapott az egész együttes 2009-ben védőtetőt.  

A C templom bejárata belülről. 

A C templom "hajója"

Egy "szentély" kupolájának indítása.  

Egy faragott, fúrt díszítésű "oltárkő."  A sok idézőjel azért indokolt, mert pontosan ennek a "templomnak" sem tudjuk funkcióját, csak elméletek vannak, illetve állatcsontmaradványok, cserépedény töredékek utalnak a kultikus funkcióra. 

A puha mészkőbe vájt ajtó. 

Itt az "oltárkövek" környékén került elő a Máltai Vénusz. A 17. században fedezték fel, hogy a hatalmas dzsuva és törmelékhalom valami értékeset rejthet. Első leírója , de a tudomány igényű ásatások csak nyilván csak a 19. század elei angol korszakban kezdődtek el, és a 20. század derekán zárultak. 

Egy másik "szentély". 

A körítőfal maradványai. Ezek közt volt a legnagyobb mozgatott tömegű darab, ami eredetileg 57 tonnás volt. (Stonehenge legnagyobb tömbje 50 tonnás, igaz azokat 30 km-ről vitték oda. Itt meg szinte helyben voltak a kövek.) 

Hagar Quimtól pár száz méterre, de a turisták által már nem látogatott helyen egy mészkőfennsík van. Ez a Il-Misqa, magyarul Itatóhely. Nyolc darab hatalmas szabálytalan üreget vájtak itt a kőbe, ami évezredek óta gyűjti az esővizet. Szemmel láthatóan az utóbbi időkben sok eső lehetett, a tartályok nagy része tele. A szomszédos kiskertekhez a vizet ma is innen nyerik. Mint ilyen, szinte egyedülálló emberi alkotás: talán több mint 5000 éve rendeltetésszerűen használják.  

A két legnagyobb ma már nem tartja meg a vizet. 

A lyukak közt csatornarendszer optimalizálja a vízelosztást.

Ezek talán valamiféle kultikus jelek lehettek. 

A főtemplom bejárata előtt is van egy lyuk, talán ez is víztartály lehetett. 

Szintén rejtély, hogy miért építettel Hagar Quimtől mindössze fél kilométerre egy másik templomegyüttest. A két templomot összekötő út a képen is jól látható az út menti belépőjegyet ellenőrző házikóval.

By Hamelin de Guettelet - Wikipedia
Mnajdra három templomból áll. A  legkorábbi az A jelű ez Kr.e. 3600 előtt épült. B a Felső templom, ez  Kr.e. 3600- Kr.e.3000 közt emelték. C neve Alsó-templom, ezt  Kr.e. 3000- Kr.e.2500 közt építették. 

A Felső-templom kőfala. 

Precízen megmunkált kőlapok, pontos illesztések. 

-

Hézagmentes illeszkedés minden falnál. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy milyen közel vannak egymáshoz, Hagar Quim és Mnajdra eltérő kőből épült. Ez utóbbi építéséhez jóval keményebb mészkövet használtak. 

Az A jelű templom még apróbb kövekből épült. 

Az Alsó-templom bejárata.  

Az épület ezen tengelyének fontos jelentősége volt, mert az pontosan a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a felkelő Nap irányába állt. Hasonlóan a téli és nyári napforduló is megfigyelhető volt az épületből. 

Egy kupola indítása. 

Az Alsó-templom "oltárkövei".

Szűk ajtó lépcsővel. 

Mnajdra köveinek egy részét fúrással díszítették. Találtak egy olyan követ is, ahol az egymás alatti fúrt lyukak száma bizonyos fontos csillagászati megfigyeléseken alapuló számsoroknak felel meg. 

A neolitikus emlékeket Zurrieq felől közelítettük meg. Amíg az átszállásra vártunk, a városka főterén  is szembesülhettünk Málta műemléki töménységével.  A városka Szent Katalinról elnevezett temploma 1633-1658 közt épült, elsőrendű barokk alkotás, és a főtér  is hemzseg a régi műemléképületektől. 

By Continentaleurope at English Wikipedia, CC BY-SA 4.0, Wikipedia
A zurrieqi busz egyik megállója a híres Xarolla szélmalom közelében van. (Nekem a nagy hírtelenségben nem sikerült jó képet készítenem, ezért került ide a Wikipedia képe.) A 17-18. század során a Lovagrend vagy 100 gabonaőrlő szélmalmot építtetett a szigeten, ez 1724-ben készült el. Ma Málta egyetlen működőképes szélmalma, amit népünnepélyeken időnként ma is beindítanak. Az 1998-as felújításakor római katakombákat is találtak a lábainál, hogy következő bejegyzésemet is beharangozzam. 

A neolitikus rommező közvetlen környezete is műemlékekben gazdag. Ez a rommezőhöz legközelebbi falu, Qrendi temploma. 1620-1655 közt épült a 18. század végén kicsit átalakították. Ez a templom nálunk és Európa számos más országában nem falusi léptékű alkotás lenne, és akkor még nem említettük, hogy a kis falunak 12 db kisebb temploma, kápolnája, 3 őrtornya,  2 palotája és  1 szélmalma is van ebből a korból.  Mindez utal arra, ahogy a Lovagrend virágzásának idején milyen gazdasági és kulturális fellendülés volt a szigeten. 

A romok közvetlen közelében áll a Hamrija-torony. Ez egy a De Redint-tornyok közül. Martin De Redint a Lovagrend 58. nagymestere 1658-59-ben 13 toronnyal toldotta meg a sziget partvédelmi rendszerét, amelyből nyolc a mai napig fennmaradt.