Arany Prága magyar szemmel 1.: Az Újváros (Neustadt, Nove Mésto)

Az újvárosi városháza a Károly téren. 
Prágát hagyományos negyedei alapján fogom bemutatni. Az Újvárossal kezdjük. Az Újváros két hatalmas piactér mentén szerveződött. Az egyik a marhavásártér volt, a másik a lóvásártér (ez a mai Vencel tér). A marhavásártér a mai Károly tér (Karlsplatz, Karlovo namesti), ez volt a középkorban is a jelentősebb.  A negyedet 1348-ban hozta létre IV. Károly cseh király és német-római császár. IV. Károly az egyik legtekintélyesebb uralkodó volt a császárok sorában.  Első gyermeke Margit, I. Lajos királyunk felesége lett, Zsigmond nevű fia pedig 50 évig volt Magyarország királya, és élete végén apja rangjain is túlnőtt, annak ellenére, hogy csak másodszülött volt a fiúk sorában. 

 Az Újváros jogilag független település volt.  A függetlenség jele volt az is, hogy a  önálló városházát is kapott. Az új városrész falai mintegy 250 hektárt öleltek körbe, az Óvárosnak több mint kétszeresét, de a  területet sokkal ritkásabban építették be. 

A középkori Prága régi városrészei még a 18. század közepén  elvégzett katonai felmérésben is világosan elkülönülnek.
A mai Prágának két ősi magja volt, a Várnegyed és a Vysehrad. A Várnegyed után nem sokkal jött létre a Moldva másik partján az Óváros, majd a vár alatt a Kisoldal. Amikor IV. Károly elhatározta, hogy birodalmának székhelyévé teszi Prágát, akkor született döntés arról, hogy az Óváros és a Vysehrad közt új városnegyedet épít, amivel rendezi az óvárosi falakra kívülről rátapadó, főleg csehek lakta kis falvak problémáját is. Ennek eredményeként ez az agglomeráció  a 14. század legvégén falakkal határolt területét tekintve Európa 3. legnagyobb  városa (Róma és Konstantinápoly után) lett, népességszámát nézve is a 4. (nem számítva az itáliai városokat) Párizs, Gent és Brugge  után, mintegy 40 ezer lakossal. Ezt a rohamos fejlődést azonban a huszita háborúk megtörték, de a középkor vége felé a város ismét magára talált.

A városháza ma is középkori, reneszánsz részletekkel. 

Tornya az óvárosira emlékeztet. Előtte a Szent József-kút áll, amit az 1680-as pestisjárvány emlékére emeltek. Mätthäus Wenzel Jäckel alkotása 1698-ból. 

 A városháza nagyszerű gót díszítése és a  Szt. József-kút a kis magyar címerrel. A címert Prágában is sok helyen láttuk, mivel a Magyar királyság akkoriban a Habsburg Monarchia négy nagy társországának egyike volt Csehországgal együtt. A kút további oldalain a cseh, a morva és az osztrák címert látjuk.  

A városháza reneszánsz kapuja és a kút egy oroszlánja. 

Az udvar árkádjai. 
Városháza történelmi nevezetessége, hogy itt játszódott le az első prágai defenestráció (ablakon való kidobás)  1419. július 30-án. Jan Želivský huszita prédikátor vezetésével több ezer újvárosi felfegyverkezett lakos vonult a városházához, és követelte a huszita foglyok szabadon bocsátását. A provokatív válasz után megrohamozták a városházát, és kidobták az ablakon a katolikus (német) tanácsosokat és bírákat, a túlélőket pedig leszúrták.  Ez az akció jelentette a tizenöt éves huszita háború kezdetét .

A Károly téren áll a jezsuiták hatalmas temploma is, a Szent Ignác. Ez Prága egyik legkorábbi barokk épülete. Ez a templom a hozzákapcsolódó egykori kollégiumok épületével Európa harmadik legnagyobb jezsuita komplexuma. Az 1685 és 1687 között épült Carlo Lurago (más néven Luraghi ) (1615 – 1684) főként Csehországban tevékenykedő olasz építész tervei szerint.

A Szent Kereszt- kápolna Johann Georg Heinsch (csehül: Jan Jiří Heinsch) oltárképével. 

A sziléziai Pěkaryból származó Madonna kép kápolnája.   

 A templomhajóból oldalanként 4-4 oldalkápolna nyílik. A képen a Gonzagai Szt. Lajos és a Xavéri Szt. Ferenc-kápolna. Mindkettő oltárképe a templomnál fél évszázaddal fiatalabb alkotás, és a tehetséges jezsuita festő Ignaz Viktorin Raab műve. 

A templom leghatásosabb díszítőelemei a stukkók. 

Ezek a templommal egyidősek,  Antonio és Tommaso Soldati olasz szobrászok készítették ezeket 1671–1699 között.

Az orgona egy 1680 körüli szekrényben lévő 20. század elei alkotás.  

A szószék 1770-ben készült. Az oltárkép a már említett   Heinsch (1647-1717) műve. A Loyolai Szent Ignác belép a mennyei dicsőségbe című festménye 1688-ból származik. 

A templom főhomlokzata csak 1699-ben lett kész, és ezt Paul Ignaz Bayer (1657-1733) fejezte be. 
A kor vallási küzdelmeire jellemző az, hogy a konkurens domonkos rend bepanaszolta a jezsuitákat,  hogy a homlokzat tetején lévő Szent Ignác szobor glóriája túl nagy, ekkora tisztelet egy jezsuita szentnek nem járhat. A vita végül a pápáig is eljutott, aki a jezsuitáknak adott igazat. A történet jól illusztrálja, hogy a 18. sz. legelején már a r.k. egyházon belül is sokakat zavart a jezsuiták hatalma.

Az egykori kollégium épületei ma Károly Egyetemhez tartoznak, és a klinikák egy részének adnak otthont. 

A Károly-tér déli végén áll a középkori eredetű, de ma barokk homlokzatú Faust-palota. Nevét onnan kapta, hogy a 17. sz-ban egy angol alkimista tulajdona volt.  

Mellette a Sziklán álló Nepomuki Szt. János- templom  kertjének díszes kapuját látjuk. 

Maga a templom  a  barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása, amely 1730 és 1738 között épült Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján. 

A templom hatásosan oldotta meg a szintkülönbségből adódó problémákat, és azokat a erénnyé kovácsolta. Dicsérik Dientzenhofert, hogy a tornyok beforgatásával mozgalmassá tette a homlokzatot, amelynek tetején elhelyezett obeliszkkel megnövelte annak vertikális súlyát.  Minden részletében igényes alkotás. 

A templomkert körítőfalának részlete. 

A Szent István templom tornya.
IV. Károly az Újvárosban két plébániát létesített, a Szent István volt az egyik, a Károly-tér közelében. 

Ez a plébániatemplom is háromhajós gótikus alkotás, barokk oltárokkal.  

A főoltár Szent István mártíromságát ábrázolja Matthias Zimprecht (kb. 1624-1680), bajor származású, cseh festő műve 1669-ből. Zimprechht az 1650-es évek közepétől haláláig Prágában tevékenykedett 

A templom a 19. század végén egy purista restauráláson is átesett, ebből a korból származik a tornya is. 

A templom az újvárosi nemesek temetkező helye is volt a 18. század végéig. A templomban és külsején összesen 209 sírkövet látunk. 

Gazdagabb családok kisebb kápolnákat is építettek a templomhoz. Ilyen a Branberger-kápolna is 1735-ből, ami pestis ellen védő szenteknek állít emléket.  

Az Újváros helyén egy-két kisebb falu állt korábban.  Az egyik ilyenben állt a Keresztes Lovagok szent Istvánnak szentelt rotundája. Amikor IV. Károly megszerezte a területet a lovagoktól, ennek a rotundának a szomszédságában építi fel a Szent István templomot. Mivel a ennek a rotundának a titulusa átszállt a plébániatemplomra,  ezért ezt Szt. Longinusnak szentelték át. 

Egy fiatalon elhunyt kislány sírköve a Szent István-templom falában.

A Szent István plébániatemplom körül a 18. század végéig az Újváros egyik temetője feküdt. Ennek a temetőnek külön harangtornyot emeltek a 17. században. Ma a temető területének nagy részét felélte a város, egy kisebb részen kisebb park van a templom körül. 

Prága a 17-18. században másodvirágzását élte. Német és olasz mesterek tucatjai települtek le a városban, hogy a gombamódra elszaporodó barokk templomok és paloták építkezésein részt vegyenek. Ekkor épült a Spáléna (Megégett)-utcában a trinitárius rend temploma is Antonio Octavio Broggio (1670-172) tervei szerint. Ennek a templomnak a kapuját látjuk. Maga az utca nevét onnan kapta, hogy 1506-ban leégett. 

Valószínűleg nincs még egy olyan város, ahol annyi barokk Nepomuki Szent János-szobor lenne, mint Prágában. Ezen persze nem meglepő hiszen a szent ebben a városban élt és lett mártír. Ez a szobra a Trinitárus-templom mellett áll. 

Szent Judás Tádénak már kevesebb barokk utcai szobra áll világszerte. A  Trinitárius-templom másik oldalán ilyenre is látunk példát. 

Csapongva haladunk most újvárosi sétáink során. A cseh hazafiság monumentális megnyilvánulása a Nemzeti Szinház,  amit már az 1840-es években tervezgettek, de az alapkőletételre csak 1868-ban került sor. A tervpályázatot Josef Zitek,  az akkor még csak 33 éves mérnök készítette el. 

Az építkezés lassan haladt, állandó acsarkodás közepette.  1881-ben Rudolf trónörökös látogatásakor ideiglenesen megnyitották egy Smetana operával, majd rövid idő után újra bezárt, hogy teljesen befejezzék.   

Ekkor következett be a nemzeti tragédia. A Moldva partján álló épület ugyanis a végső átadás előtt porrá égett. Sokan Josef  Zitek felelősségét is hangoztatták, aki ezen annyira megsértődött,  hogy felhagyott mindenféle építészeti tevékenységgel. Megfogadva, hogy soha nem lép be az épületbe, elmenekült a világ elől.  Így az épületet egy tanítványa fejezte be 1883-ra.
 Ekkor már a város jelentős cseh többséggel bírt. Prága népességdinamikája nagyon emlékeztet Budapestére. Itt is a XIX. század derekán kezdi meghaladni a csehek aránya a németekét. A 20. század elejére a németül beszélők aránya 10% alá süllyedt, és ezek jelentős része is német kultúrájú zsidó volt.  

Egy ugrás  Újváros déli részére az Emmauszi-kolostorhoz. Ezt a kolostort is IV. Károly alapította a szláv rítusú bencések számára. Mint az egyetlen ilyen jogállású kolostor,,  a cseh nemzeti érzés kialakulásában is fontos szerepet játszott, és a huszita és plánszláv szellemiséget egészen II. Rudolf császár rekatolizációs  időszakáig sikeresen átmentette. Ezt követően spanyol majd később német bencések vették át. A Cseh-Szlovák Köztársaság létrejöttekor  a németeket elűztek, és ismét  az ortodox rítusú  bencések tulajdona lett.  A náci megszállás alatt apátja Dachauban, két szerzetese pedig  náci börtönben halt meg. A történelem nagy fordulataihoz tartozik, hogy napjainkban a prágai németség temploma. 

A kolostor teraszáról a Prága egyik modernista negyedére látni, amit az 1920-as években hoztak létre. 

A tér közepén a Csehszlovák légió emlékművét látjuk, amit az 1932-as években emeltek, és természetesen a náci megszállás alatt lebontották. A Cseszhlovák légióról röviden annyit, hogy  túlnyomórészt csehekből és szlovákokból álló fegyveres erő volt, amely az első világháborúban az antant hatalmak és az orosz polgárháborúban a Fehér Hadsereg oldalán harcolt. Az kétségtelen tény, hogy Trianonban   komoly hivatkozási alap volt.  A részleteketért olvassuk el a magyar, a német és az angol Wikipedia gyakran egymásnak ellentmondó szócikkeit. 

Az épület egy amerikai bombázás alatt súlyosan megsérült, két homlokzati tornya ledőlt. Ezeket nem állították helyre, helyette az 1960-as éveken modern tetőt kapott.  

 

IV. Károly az Újváros legnagyobb templomának a Havasboldogasszony templomot szánta, amelyet a karmelitákra bízott. 

A rendkívül karcsú templomot szokásos módon a szentélynél kezdték el, amelynek 40 m-es magassága szinte példa nélküli. A templom egy 100 m hosszú csarnoktemplom lett volna, amivel méltó párja lett volna a Szent Vitus-székesegyháznak. Mindkét építkezést azonban megakasztotta huszita háború.  

A Szt. Vitust azonban továbbépítették nyugodtabb időszakokban, ezt nem. II. Rudolf a ferenceseknek adta, akik szép kertet hoztak létre a templom mellett. 

A 15. század elején a templom a huszita mozgalom radikális szárnyának központja lett,  és az újvárosi városházánál már megismert Jan Želivský huszita prédikátor székhelyévé vált. 1419-ben innen indult a fegyveres menet az újvárosi városháza felé, amely huszita háborúk nyitánya lett. Želivskýt 1422-es   kivégezése után itt temették el.

Kilátás egy újvárosi utcából a Petrin-domb  felé, tetején a hatalma stadionnal, amiről itt írtam már. 

A Szent Apollináris kolostor a Windberg  (Szél-hegy) nevű dombon áll. Az itt látható kolostort eredetileg párágától 40 km-re alapították még a 12. században, de V. Károly császár 1362-ben Prágába költöztette. Jelenleg felújítás alatt van. 

Az Újvárosról említettük, hogy a középkorban nagyon laza beépítésű volt,. Ez megszűnt a 19. században, és a század végére egy markáns historizáló-eklektikus hangulatot vett fel, akárcsak Budapest, azzal a jelentős különbséggel, hogy itt a gót és barokk templomok szinte mind megmaradtak. 

Kafka még aligha gondolta, hogy annak a biztosítótársaságnak a közelében, ahol évekig szürke kis alkalmazottként dolgozott, 90 évvel a halála után egy 11 méter magas, 23 tonnás kinetikus szobra fog állni. A szobor alkotója David Černý, "menő" cseh szobrász. Ez egy konszolidált alkotása. Černýs számos más kinetikus, és még több polgárpukkasztó  szobrot  készített. A szobor forintban csaknem félmilliárdos költéségét a mellette álló bevásárlóközpont finanszírozta. 

Michal Trpak egy másik kortárs cseh művész Enyhe bizonytalanság című szobrának férfi változata (közelében van egy női is)  egy barokk Mária érdekes ellenpontja "A Roncson" (Na zbořenci ) utcában. 

Vissza a barokkhoz. Ezek már az egykori Borromei Szent Károly templom kerítésének szobrai. A templom 1935 óta Szent Cirillnek és Metódnak szentelve a cseh ortodox egyház temploma. A templom ma a nemzetiszocializmussal szembeni cseh ellenállás szimbóluma, ugyanis a Heydrich-merénylet elkövetőinek ez a templom lett a búvóhelyük, ami miatt az SS megostromolta 1942. május 27-én. A merénylők meghaltak, vagy öngyilkosságot követtek el, nehogy a nácik kezére jussanak. A őrjöngő náci megtorlásnak lett következménye a Lidicei mészárlás, az egyik legjobban dokumentált német háborús bűntett. 

A Masaryk-rakpart házsora. 

Egy ház a rakpartról, ma a Geothe Intézet prágai központja. Az épület eredetileg az Első Cseh Általános Biztosító székházának épült (1903-05, tervező: Jiri Stribal) 

Épületdísz. 

A Szent Adalbert-templom eredetileg a Moldva  partján fekvő tímárok negyedének temploma volt. 1370 körül épült, később barokkizálták.  Antonín Dvořák 1874-től három évig volt a templom orgonistája.

A templom szentélye.

Csehszlovákiában a Monarchia felbomlása és az önálló Csehszlovákia létrejötte után gombamódra megszaporodtak a "neohuszita" egyházak. Szálláshelyünkkel csaknem szemben a Ječnái Metodista Evangélikus Egyház imaterme állt, amit 1925-ben építettek. 

Egy nagy kerítés rejti az  ágostonosok Szent Katalin kolostorát és karcsú tornyú templomát. Az ágosotonosok itteni kolostora sem élte túl II. József reformjait. A kolostorból  tébolyda lett, a híres Kateřinky.  Leghíresebb betege Smetana volt, aki életének utolsó hónapját töltötte itt. Ma is hasonló funkciójú egyetemi intézet. 

Az Újvárosban rengeteg egyetemi épület van. A  már bemutatott Jezsuita Kollégium, a Faust-palota és a Kateřinky mellett a képen látható,  1875-ben átadott hatalmas neogótikus szülészeti kórház is a Károly Egyetemhez tartozik, amit természetesen még IV. Károly alapított. Az Újvárosban hatalmas negyed tartozik az egyetemhez. 

Kateřinky és a szülészet sarkán áll Szt.Adalbert, Prága egyik védőszentjének  barokk szobra 1677-ből. 

A Huszita -ház a Cseh Evangélikus Testvérek temploma. Ez is a már említett "neohuszita" egyházak egyike. 1921-es indulásakor még 230 ezer tagja volt, de mára már 200 ezret elveszített. Egyébként a rengeteg templom és mindenféle "neohuszita" felekezetek ellenére Európa legvallástalanabb országa Észtország után Csehország, ahol a cseh statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben a lakosság 47,8%-a mondta magát vallástalannak és mindössze 11,7% kereszténynek. Nálunk ez az arány a KSH szerint ennek majdnem a fordítottja: 42,5% vallja kereszténynek magát, 16,1% vallástalannak.  

A rondokubizmusnak, vagy "cseh art deconak" is nevezett irányzat egyik figyelemreméltó épülete a Havas Boldogasszony templom közelében az Adria-palota, amelyik egy olasz biztositó székházának épült.   

A rendkívül erőteljes épületet Josef Zasch és Pavlo Janák tervezte, épült 1922-25 közt. Ma a Cseh Filmintézetnek ad helyet.  

Stíluskavalkád az Újvárosban. 

Elérkeztünk az utolsó általunk bemutatott újvárosi templomhoz, a Miasszonyunk "Oszlopos"- templomához, amelyik a szervitáké volt. Ezt a kolostort is IV. Károly alapította. Ez a templom is ma az ortodox egyházé. Aki most ezek után arra gondol, hogy minden újvárosi templomot bemutattam, az téved. A bemutatott 13 templom mellett további 12 van itt egy térképes számolásom alapján, köztük nagyon jelentős gótikus templomok is, mint pl. Karslhof.  Az Újváros olyan fontos része is kimaradt, mint Vencel-tér környéke a Nemzeti Múzeummal, de minden nem fér be 4 napba, főleg ha az ember még sörözgetni és knédlizgetni is szeretne.

AZ Újvárostól a Szél-dombról  készült felvétellel búcsúzunk. Előtérben Miasszonyunk "Oszlopos"- temploma, háttérben vysehradi Szt. Péter és Pál székesegyház magasodik. A Vysehrádot korábban a másik blogomban már bemutattam.