|
|
Por Vitor Oliveira from Torres Vedras, PORTUGAL, CC BY-SA
2.0, wikipedia
A falakon túli, az istenanyánk szentelt középkori kolostort már
említettük a
középkori emlékeket bemutatva. Most a barokk átépítés eredményeit mutatom be.
|
|
|
A pálmákkal szegélyezett kolostori főbejárat. A kolostor mindig is élvezte a királyi patrónusokat. Mint említettük már, 1509-ben alapított Eleonóra királynő alapította. |
|
| Ezt követően III. János portugál király (aki alatt a birodalom eléri legnagyobb kiterjedését) megbízza Diogode Torralva (kb.1500-1566) rangos építészt a kolostor áttervezésére és bővítésére. |
|
|
A templom káptalanterme. A birodalom rangjának spanyol uralom utáni helyreállítója, II. (Csendes) Péter (168-1706) alatt kezdődött a meg a kolostor templomának és a hozzá kapcsolódó helyiségeknek a belső dekoráció, amelynek eredményeként a "teljesen aranyba varrt" templom elnevezést érdemelte ki. |
|
|
A káptalantermének másik oldala. |
|
|
A főhajó a szentéllyel. A templomot és kórusokat szinte tejesen elborítják keretezett festmények, néhol falképek. Ezek jeles portugál mesterek műhelyeiből kerültek ki (Marcos da Cruz és Bento Coelho da Silveira ) 1670-1690 körüli időkből. |
|
| A kórus a templom felé. |
|
| A kórus a másik irányba. A zsúfolt elrendezés a mai kor emberének furcsán hat, és nem engedi érvényesülni az egyébként színvonalas képek egyediségét. |
|
| A templom szószéke az 1755-ös földrengés követő helyreállítási munkák alatt készült el. |
|
| A Szent család oltár. |
|
| A templom különlegességei közé tartoznak a csempék. Ezek Luís Correia da Paz, a Brazíliai Kereskedelmi Tanács főbírájának a jóvoltából kerültek a templomba, aki 1685-ben rendelte meg őket Hollandiában. Cserébe a klarisszák megengedték, hogy a főbíró és a testület tagjai is a kolostorba temetkezhessenek. |
|
| A templom a karzat felé. |
|
| A templom kegyoltára. Régebben két szent is állt az ereklye mellett, de ezek sorsáról nem tudok. |
|
| A főoltár is az 1755-ös földrengés után készült el. A templom helyreállítása I. József király alatt történt. A királyra olyan döbbenetes hatást gyakorolt a nagy földrengés, hogy ettől kezdve csak sátorban volt hajlandó élni. |
|
| A templom kupolája. |
|
| A kegyúri karzat csempékkel. |
|
| Csemperészlet. A csempéket két holland mester készítette, Willem van der Kloet (1666-1747) rotterdami és a kevésbé ismert Jan van Oort. |
|
| A csempék másik része az 1755-ös helyreállítás után került a templomba. |
|
| A Szent Antal kápolna csempéi. |
|
| A Szent Antal kápolna csempéi a szent életből vett jelenetekkel és talányos puttókkal. |
 |
| A templom boltozata a szokásos keretezett festményekkel. |
 |
| Jelenetek ferences szentek életéből. |
 |
| Mózes és az égő csipkebokor. |
 |
| Tipikus. |
 |
| A portugál templomok zömében hatalmas betlehemeseket találunk. |
|
| A sekrestye. V. János uralkodása alatt és az ő támogatásával 1746-1750 közt készült el az új sekrestye, amelynek művészi koncepciója André Goncalves festő műve. |
 |
| A sekrestye oltára. |
 |
| A sekrestye csempéi. |
 |
| A káptalanteremből nyílik a D. Manuel szoba a Madre de Deus kolostorban. Manuel Santosnak tulajdonított csempepanelek Szent Ferenc életének jeleneteit dolgozzák fel a 18. század elejéről. |
 |
| Szent Ferenc halála barokk vízióban. |
 |
| A Madre de Deus templomától ezzel a szép passiójelenettel búcsúzunk. |
