2015. szeptember 11., péntek

Dubrovnik (Ragusa): Ferences templom

A ferences templom tornya, háttérben a domonkosok templomának tornyával

A ferences templom mellett a Szent Megváltónak szentelt fogadalmi templomot látjuk, amit 1520-28 közt építettek az 1520-as  földrengés emlékére.

Egy igazi reneszánsz ékszerdoboz, ami  épségben átvészelte az 1667-es nagy földrengést is.A főoltárképe már barokk. Rajta Szent Balázs, a város védőszentje könyörög a Megváltóhoz a városért.

A kápolna díszítései a mi Bakócz-kápolnánkkal mutatnak rokonságot. Mesterük a korculai Petar Andrijić. Ez a név nyilván egy horvát fordítása egy korban használt olasz névnek, de az olasz változatot nem találtam meg.  Raguzában ekkoriban még csak olaszos nevet használtak. Majd a 17-18.százdban jelennek meg az első horvát nevek, az adriai városok közül elsőként itt., hisz Raguza független volt gyakorlatilag, és nem tartozott Velence alá. 

A templomot 1317-ben alapították. Azóta megszakítás nélkül működik benne gyógyszertár is.Ma is, persze ma már modern bútorokkal és berendezésekkel. A kerengőt 1367-ben fejezték be. Mestere az itáliai Bariból jött, de természetesen a horvátok az ő a nevet is "lehorvátosították" Mihoje Brajkovra.  

120 oszlopfő van a kerengőben

egy a sok közüül

Még néhány

A káptalanteremben kezdődik a múzeuma.Képtára nem olyan nívós, mint a domonkosoké, de a régi könyvtárának egy-két szép darabja nagyon feldobja. Itt is őriznek egy magyar vonatkozású emléket, Szt. László királyunk egy kézereklyéjét. Ez azonban nincs kiemelt helyen, elvész a tucatnyi hasonló emlék közt.

Vitathatatlanul dalmácia legszebb kerengője határozottan romános izlésvilággal

A rendalapító szobra a kúton

Ökrök

Sárkány

Tipikus

Ez is

Eg ykövér dalmát verébbel

Új hajtást hoz a pálma

A kedves kis kutyusok

A kerengő feletti korlátoszlopok már több gótikát engednek meg

A templom egyik reneszánsz szenteltvíztartója

Az 1667-es nagy földrengésben a boltozat itt is bedőlt. A helyreállítás során ezt is " hodály" stílusban építették meg, majd teleszórták barokk oltárokkal és díszítésekkel. A végeredmény esztétikai minőségére  talán nem túlzó  a siralmas jelző. 

A templom főkapuja, fenn az Atya, két oldal Szt.Jereomos és Kersztelő Szt. János, középen a Piéta. 1498-ban faragta Leonard és Petar Petrović, (a már megszokott horvátosan mondva nevüket.)