A Meteorák

Agios Stefanos (Szen István)-kolostor
A Meteoráknál hét éve jártunk, de most az athéni bizánci templomok hatására leporoltam ezeket a képeket. Itt is nehéz bármi újat fényképezni.

Agia Triada (Szentháromság) -kolostor. Vagy negyven kolostor volt itt a környéken. Ebből ma már csak hat nagyobb és néhány kisebb  áll. Ezek közül volt olyan, amit csak távolról, volt olyan amit közelről láttam, és kettőben járhattam is. Összességében mind a hat feltűnik.

Roussanou-kolostor

Roussanou-kolostor

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro)

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro)

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro)

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro)

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro). A szerzetesi cellák. A 16.-17.században még vagy 30-40 szerzetes lakta ez a kolostort, ma 2-3. A többi kolostornál is hasonlóak az arányok. Persze a középkorban a zarándokok száma meg sem közelítette a turisták több százezres mostani rohamát.

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro). Mivel temtőenek nem nagyon volt hely a környéken, ezért a rendszeresen kihantolták a csontokat, és csontkamrákba gyűjtötték azokat.

Konyha

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro). Pince

Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro)

Varlaam-kolostor

Varlaam-kolostor

Varlaam és a Roussanou-kolostor

Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor

Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor

Varlaam és a Metamorphoseos-kolostor

Klasszikus alapok: Az athéni Akropolisz

Garays diákok Dionüszosz színházában, az Akropolisz alatt, útban a hegy felé. Hamarosan ők is azon évi kb. 1 millió ember közé kerülnek, akik felkeresik a hegyet.

Az Akropolisz a  Lükabettusz-hegyről

Az Akropolisz a római agoráról

A hegy a híres Areioszpagosz-dombról

Még mindig garaysták ücsörögnek a Dionüszosz-színház lépcsőin.

Egy szobor, aminek fejét meghagyták az oszmán időkben

A színpad faragványai

Herodes Atticus római politikus volt. Itt tanult Athénban, a város gazdag mecénása lett. Ő építette ezt a fedett színházat a hegy déli lejtőjére, amit az 1950-es években rekonstruáltak. Ma kiváló koncerthelyszín, ahol pl. ilyen "nagyágyúk" szoktak fellépni.

A Propülaia részletei. Az Akropolisz a világ egyik legismertebb műemléke, nehéz úgy fotózni, hogy ne legyen unalomig ismert.

A Propülaia oszlopai közt bújik meg Niké temploma.

Niké temploma

Propülaia oszlopcsarnoka.

Niké temploma hatalmas bástyán épült

Az Erekhtheion. A kariatidák csarnokában furcsa "fémizék" vannak, már hét éve is valami ilyenek voltak ott.

Az Erekhtheion  ion csarnoka az északi oldalon.

Ion oszlopok

A kariatidák. Mint látjuk majd, ezek már mind másolatok.

Még egy kép a ion csarnokról.

A Parthenón a világ legismertebb ókori temploma. Hét éve, amikor legutóbb láttam,  akkor is be volt állványozva, most is. Annak idején tíz év alatt építették fel. Ügyes beállítással eltüntettem minden turistát a képről, és a helyenként már rozsdás állványzatot és darut is minimalizáltam. Sajnos az állványzatmentes oldal meg éppen Nappal szemben volt.

A munkálatok lényege, hogy minden faragványt másolatokra cserélnek.

A faragványok java már egy évtizede az új Akropolisz-múzeumban van, a  másolatok felhelyezése és a földrengésvédelemi  megerősítés halad lassan.

Úgy tűnik, több sima követ is cseréni kell. A kövek mállásának oka a szmog. A kevés zöld területtel rendelkező, túlzsúfolt, 3,5 milliós Athénnek legendáson rossz levegője volt/van.

Az eredeti kariatidák.

Pheidiasz faragta a frízeket és metopékat

Lovasok. A Parthenón frízének részlete. Az Akropolisz-múzeum nyilván hihetetlenül gazdag. Az alsó szinteken nem lehet fotózni. A legfelső szinten viszont igen. Itt rekonstruálták a  Parthenón teljes díszítését. Persze a görög nagy szomorúsága, hogy az anyag java csak gipszmásolat.

Azért gipszmásolat, mert az eredeti díszítések java ma Londonban van, a British Museumban.

Lord Elgin 1801-1812 közt teljesen szabályosan megvásárolta a Török Portától a műalkotásokat, és Angliába vitette azokat.

Már Elgin  kortársai közül is többen helytelenítették a tettét, például a görög szabadságért harcoló Lord Byron egyenesen vandalizmusnak tartotta a faragványok leszerelését és elvitelét.

Az Elgin-márványok visszaszerzése ma is a görögök egyik központi kulturális célkitűzése.

Ráadásul közvélemyény-kutatási felmérések szerint a britek többsége is a márványok visszaszolgáltatását tartaná helyesnek.

Még kariatida is jutott Londonba. Érdekes, hogy ezeket annak idején szintén garaystákkal láttam, csak nem a mostani diákokkal.