 |
| A Placa utca a ferences templommal. Dubrovnik főutcáját már 1468-ben kikövezték, ma is jobbára ezeket a köveket koptatja az ember. 1358-tól 1526-ig Magyarországhoz tartozott, ami azt jelentette, hogy némi kis apróval megválthatta függetlenségét. Mátyásnak például évi 500 forintot fizettek és adtak néhány gályát, miközben a király átlagjövedelme 300 ezer Ft körül mozgott. |
 |
| A város védőszentjének, Szent Balázsnak temploma. Háttérben a székesegyház kupolája. |
 |
| A Sponza-palota több városi hivatalnak adott otthont és itt működött a pénzverde is. |
 |
| Az Óratorony és a Minceta-erőd. Ez az erőd a város védelmi rendszerének legmagasabb pontja. 1319-ben kezdték építeni. A török előretörésekor megerősítették, ma falainak vastagsága 6m. |
 |
| A kikötő a domonkosok templomával |
 |
| A Szt.János-erőd. Ezt is a 14.százdban kezdték építeni, de még 1557-ben is erősítettek rajta. |
 |
| A Lazaretinek nevezett épületkomplexum a kikötő melletti. A nagy, 1377-es pestisjárvány után ismerte fel a raguzai tanács, hogy a járványok megelőzése érdekében felállítanak egy izolált kórházat. Ez a mostani épület a 17.század elején épült. Itt 40 napig tartották megfigyelés alatt jövevényeket. Quarantäne, negyven jelentésű szóból alakult ki a karantén szó is, ami a világ csaknem összes nyelvén az egészségügyi zárlatot jelenti. |
 |
| A Rektori Palota oszlopcsarnokának oszlopfői. Ebből a palotából irányították a köztársaság ügyeit. A nevét onnan kapta, hogy a velencei uralom alatt az épület elődjében székelt a velenceiek által kinevezett rektor. |
 |
| A palota mai formája az 1463-as második lőporrobbanás után alakult ki. A sibeniki Giovanni Dalmata (juszt se írom most Juraj Dalmatinacnak) és a firenzei Michelozzo ízlését és keze munkáját dicséri. |
 |
| A palota udvara. |
 |
| A székesegyház apró részlete Szt. József szobrával |
 |
| A székesegyház belülről. Ez az 1677-es földrengésben megsemmisült középkori katedrális helyén épült az urbinoi Andrea Buffalini tervei szerint. 1713-ra lett kész, de valójában soha nem fejezték be. A belső így megmaradt nemes egyszerűségében. A Tiziano által festett triptichont is a Szt.Lázár templomból hozták át, de ennek sem készült el soha barokk foglalata. |
 |
| Az első méterek a falakon. A város falai csaknem 2 km hosszan kerítik az óvárost. Ma ez Dubrovnik elsőszámú turista attrakciója. Az évente ideérkező mintegy 2,3 millió látogató közül több mint 950 ezren mennek végig a falakon, kifizetve a 100 kunás (4200Ft) belépődíjat.(Gyermekeknek csak 30, és a pénztárosok nemeslelkűségére vall, hogy még az én lányaimat is annak vették. Dubrovnik még horvát viszonylatban is drága városnak számít.) Még néhány adat az idegenforgalomról: A városban csaknem 900 ezren szállnak meg évente. Az idejövők fele repülőn érkezik. Kb. 900 ezren hatalmas sétahajókon jönnek néhány órácskára.. A maradék 500 ezer a környékről tesz rövid látogatást. (Például mi is.) A város idegenforgalmában meglepő módon az angolok vannak mostanában az első helyen, Magyarország csak a 19., miközben az egész horvát tengerparton a 10. helyen állunk. (2014-es adatok.) Nem rossz mutatók egy 30 ezres várostól. Mégis rengeteg, elhagyott üres ház van a falakon belül. |
 |
| Az Onforio-kút a ferencesek temploma előtti téren. Nevét Onofrio della Cavaról, a városi vízvezetékrendszer egyik kiépítőjéről kapta. Ez a kút 1438-40 közt épült, és a város feletti hegyekből több mint 10km-es vízvezetékrendszeren szállította ide a vizet. |
 |
| A jezsuiták Szt. Ignác temploma komor szépségével méltó a rend szigorához. A rend első számú építész-festője, a római Andrea Pozzo építette (egyes források szerint.) Méltánytalanul háttérbe szorult épület ez, alig írnak róla a különféle útikönyvek, és általában zárva van. |
 |
| 12 évvel ezelőtt még be tudtam menni, akkor láttam Pozzo nagyszerű falképeit. |
 |
| A székesegyház kupolája. |
 |
| A Bokar-erőd.öt 1461-63 közt építette a rektorpalotán is dolgozó firenzei Michelozzo di Bartololmeo. |
 |
| A tenger felöl vékonyabb falak is megtették. |
 |
| A ferencesek temploma és a Minceta-erőd |
 |
| A város egyik legizgalmasabb strandja a Buza. A bátrabbak a sziklákról ugrálnak a mélybe. |
 |
| A jezsuita templom főhomlokzata |
 |
| A székesegyház kupolájára vezető létrát sem a tériszonyosoknak találták ki. |
 |
| Tetők |
 |
| Jön a vihar |
 |
| A Szt. János erőd a kikötő védelmére épült. |
 |
| Az Óratorony és a jezsuita templom |
 |
| A jezsuita kollégium a templom mellett még a templomnál is komorabb épület. Ma a város legrégebbi gimnáziuma működik benne. |
 |
| A szárazföld felől 25m magas, kettős falak védték a várost, amik helyenként 6m vastagok. |
 |
| Az Óratorony, a székesegyház kupolája és a Szt. Balázs templom kissé nyomott kupolája. |
 |
| Panoráma a városról |
 |
| A jobb szélen lévő három emeletes komor épület volt a városi magtár.Ma néprajzi múzeum van benne. |
 |
| Az északi oldalról jobban mutat a város, mert a parabolaantennák délre néznek, és így a nagy részük most nem látszik a képen, mert a déli oldalra szerelik őket. (Úgy látszik itt sem tudott mit kezdeni a város ezzel a problémával, hiába világörökség.) |
 |
| Búcsú a várostól. Mire a Minceta-erődnél végeztünk, nyakunkba kaptunk egy igazi ki mediterrán záport. |
