2019. november 29., péntek

Szépművészeti kontra Kunsthistorisches

A Kunsthistorisches Museum Wien egy folyosójának részlete, antik szobrokkal.
A cím talán kicsit megtévesztő, mert nem egymásnak akarom ugrasztani a két múzeumot, hanem inkább az összehasonlítás révén rámutatni arra, hogy az idei év nyarán csaknem teljes egészében megnyílt budapesti Szépművészeti Múzeum mennyire jól kiállja a világ egyik leggazdagabb múzeumával,  a bécsi Kunsthistorisches Museummal is az összehasonlítást.

A Kunsthistorisches főlépcsője. A múzeumot 1891-ben adták át,  díszítésén  magyar mesterek is részt vettek. A képen látható mennyezetfreskót éppen Munkácsy Mihály készítette 1890-ben, a Reneszánsz apoteózisa címmel. A szerencsétlen felvételemen még éppen látható Leonardo és Raffaello sétáló alakja a lépcső tetején. Jobb oldalon a korlát mögött Michelangelo gubbaszt.
Nehéz a képzőművészeti múzeumokat összehasonlítani, az egyik ilyen paraméter lehet például a kiállítási alapterület. Ebben a bécsi a maga kb. 14.000 négyzetméterével 40. legnagyobb múzeum a a világon,  Európában a 12. ezen a listán. A felújítások előtt  a budapesti ezen a listán a 80. volt, 10.300 négyzetméterrel. A föld alá tett (egyébként nagyszerű kivitelű)  antik és egyiptomi kiállítások megnyitásával viszont jócskán megnőtt a múzeum alapterülete, úgyhogy ebben a sűrű mezőnyben Budapest jó pár helyet előreugorhat nagyjából a Kunsthistorisches mellé.  Persze az alapterület messze nem minden. Pl. a firenzei Uffizi nyilván a világ egyik leggazdagabb múzeuma a műalkotások hírnevét tekintve, de "csak" 8000 négyzetméter. Az igazgató Baán László szerint, a Szépművészeti ugyan csak a "2. kategóriába" tartozik, de így is a legjelentősebb gyűjtemény Bécs és Szentpétervár közt.

A Nemzeti Múzeumot, hazánk első múzeumát 1802-ben alapították. A nagyszentmiklósi kincs 1799-ben került elő. Esély sem volt arra, hogy hazai közgyűjteménybe kerüljön, hanem egyből vitték a császári kincstárba.Mivel a császári gyűjtemény lett a Kunsthistorisches alapja, ezért a kincs ma Bécsben van. A Szépművészetinek az Esterházy Gyűjtemény lett az alapja. Nyilván az Esterházyak vagyona nem volt mérhető a Habsburgokhoz, arról nem is beszélve, hogy a "Te csak házasodj, boldog Ausztria!" elv alapján a spanyol udvaron keresztül, a  Németalfölddel és Itáliával is eleven kapcsolatban volt a császári ház, így Európa minden részéből áramlottak a műkincsek Bécsbe.

Dürer: A mindenszentek oltára. 1511. A festményt 1585-ben vásárolta II.Rudolf Nürnbergből.
A Kunsthistorischeben a belépő díj 16 euró, azaz kb. 5400 Ft. Egy osztrák a nettó fizetésből átlagosan kb. 140 darab belépőt vehet.  2017-ben  már csak 717 ezer látogatója volt a múzeumnak, ezzel csak az 5. leglátogatottabb múzeum volt Ausztriában.  Évtizedekkel korábban megszokott volt, hogy milliós nagyságrendben van a látogatóik száma.

Id. P.Breugel egy tanulmányrajza a Kunsthistorischesben.
2018-ban a múzeum egy egyedülállóan gazdag Breugel-kiállítással igyekezett a látogatók számát növelni. A kiállítást több, mint 400 ezer ember látta három és fél hónap alatt. Az érdeklődés akkora volt, hogy az utolsó időkben hajnali 1-ig meghosszabbították a nyitvatartási időt, de így is szinte lehetetlen volt jegyet szerezni rá. A kiállítás nagy sikere ellenére sem nőtt jelentősen a múzeum éves látogatottsága, így a régi igazgató lejárt megbízatását nem hosszabbították meg, és az Uffiziből érkezik az új igazgató.

A Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnoka.
Schikedanz Albert és Herzog Fülöp, az épület tervezői szerintem nagyszerű munkát végeztek. Az épületet 1906-ban avatta fel a császár, 15 évvel a Kunsthistorisches után. A 2015-19 közt újjávarázsolt épület lenyűgözött. Bennem a korábbi, "szocreál tatarozás" után kialakult kép emlékei éltek, ehhez képest a mostani fényévekre van látványban. Sokkal jobban tetszett ez az épület, mint a számomra kissé túldíszített bécsi múzeum.
Több mint 70 évig nem volt látogatható a Román Csarnok. Most ezt is restaurálták, és a nagyközönség számára is látogathatóvá tették.  Schikedanz és Herzog épülete a maga 30 ezer négyzetméteres alapterületével a parlament után a legnagyobb alapterületű  műemlék középület hazánkban. (Ennek most mintegy fele látogatható.) Megnyitása idején, de talán ma sincs  annyi eredeti műalkotás, ami kitöltené ezt a hatalmas teret, ezért eleve úgy tervezték, hogy számos híres alkotásnak a gipszmásolatát mutatják be az úgynevezett Román - és Barokk Csarnokokban. Ma már mások a divatok, egy ilyen rangos múzeumnak "zsenánt"  gipszmásolatokat mutogatni, ezért a fennmaradt másolatok a komáromi erőd kiállítására fognak kerülni, és a Román Csarnok  rendezvényhelyszínként fog szolgálni. Restaurálás utáni állapotában egyébként önmagában is műalkotás értékű.   A Barokk Csarnokot a 2015-ös bezárás előtt is rendezvényhelyszínként használták,  most ennek felújítása még zajlik. Nyilván a múzeumnak komoly bevételei vannak abból, hogy impozáns tereit kiadja. Azt, hogy ez nem az ördögtől való, bizonyítja az is, hogy a "Dinner in Museum" rendezvény a Kunsthistorischesben is van, sőt a bécsi múzeum étlapja is megtekinthető. Ott a vacsorát egyébként a Munkácsy-freskós kupolateremben szervírozzák.

A Román Csarnoknak egyetlen gipszmásolata maradt a helyszínen, a freibergi dóm kapuja.
A Szépművészeti Múzeumot 2004 óta Baán László vezeti. Az ő irányítása alatt a múzeum látogatóinak a száma jobb években elérte a félmilliót is, amivel az ország leglátogatottabb múzeumává vált.  Ő honosította meg a nyugaton már bevált tematikus "szuperkiállításokat", amelyekből akadt 230 ezres látogatottságú is.  (Boticellitől Tiziánóig), Az újjáépített Szépművészeti az idén tavasszal egy 100 ezres  "A Test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet" című kiállítással nyitott, most pedig szép hosszú sorok álltak a Rubens és Van Dyck kiállítás előtt.  Úgyhogy minden esély meg van arra, hogy a Szépművészeti visszahódítja az elsőséget a Zsidó Múzeumtól, amit 2017-ben csaknem félmillióan láttak. A  felújítások alatt a Nemzeti Galériával időközben egyesült gyűjtemény csak a budai várpalotában tudott  kiállításon szerepelni, nem is lett túl sok látogatója. A  300 ezres látogatószámával csak a harmadik lett, a Terror Háza is megelőzte.

A Reneszánsz Csarnok.
A Kunsthistorischesben lehetett vakú nélkül fotózni. Kellemes meglepetésemre ez a Szépművészetiben is megengedett, külön fotójegy nélkül is. Az alapkiállítás belépődíja 3200 Ft, tehát jóval olcsóbb egy bécsi belépőnél. Egy átlag magyar így is csak 75 jegyet tud vásárolni a fizetéséből, majdnem fele annyit, mint egy osztrák a drágább bécsiből.  Ugyanakkor mindenképpen kiemelésre érdemes, hogy pedagógusként ingyenesen tekinthettem meg az összes kiállítást, míg Bécsben magyar pedagógus mivoltom nem hat meg senkit.   Mindkét múzeum 10-18 óra közt tart (alapesetben) nyitva, de a Szépművészetiben már fél órával előtte elkezdik a bezárási folyamatot. A Kunsthistorisches hétfőn is nyitva tart, a Szépművészetinél ezt csak rendkívüli esetekben teszik meg, mint pl. most, a Rubens és Van Dyck kiállítás alatt, február 16-ig.

Amivel viszont Bécs nem tud vetélkedni, az a környezet. Hiába állnak glédában a 3,12 cm hosszúságú fűszálak a Mária Terézia téren a Kunsthistorisches előtt, az mégsem vetélkedhet a Hősök terével.
Ugyanakkor Bécs jogi környezete rendezett. Budapesten más a helyzet. A Szépművészeti lényegében pert vesztett már a Batthyányi örökösökkel szemben, akiktől a Tanácsköztársaság orozta el Breugel híres Keresztelő Szent János prédikációját, a múzeum talán legjelentősebb festményét.  A családdal sikerült megegyezni, tartós letétként a múzeumnban maradhatott a kép. Ugyanakkor újabban Burgenland tartomány is szembeszállt a Szépművészetivel, mondván, hogy  a kép eredetileg Németújváron volt. Még kiélezettebb a Herczog-gyűjtemény 11 darabjának  a sorsa, ami főként a múzeum El Greco gyűjteményének a sorsát befolyásolja.Akárhogy is alakul a per, a Szépművészeti örökre ott marad a világ legszebb múzeumai közt.

2019. november 12., kedd

Egy meghitt hely a Zengő völgyében: Püspökszentlászló

A Zengő északi oldalán elterülő kis falu a középkorig visszanyúló szakrális hagyományokkal rendelkezik. A Zengőt a  középkor elején Vas-hegynek nevezték. Szent István a Vas-hegy lábánál alapítja meg a Dunántúl egyik legjelentősebb kolostorát, a bencés Pécsváradot. Az apátság mellett elterülő település jelentős mezővárossá is fejlődött.
A hegy északi oldala a remeték és Szent László kultuszának a vidéke volt. Itt már 1235-ben említik Szent László egyházát, amit a legenda szerint a szent király egy csodás bölényvadászatának emlékére emelt. A hegy oldalában szétszórtan élő remeték később egy bencés perjelségbe is tömörülnek, valószínűleg a pécsváradiak fennhatósága alatt. 1392-ben már pápai engedély is jóváhagyja a búcsújárásokat Szent László kis rendházához.
A török hódoltság után ismét megjelennek a hegy északi oldalában a remeték. A Pécsről érkezett ferences barát, Joannes Reinhard Uhl remetetársával 1725-ben a romokból felépíti újra Szent László egyházát. A fenti kő  a mai templomban ennek az újraalapításnak az emléke.
A falu a pécsi püspökség birtoka volt. Klimó püspöksége alatt (1751-1777) német telepesek érkeznek és megalapítják a mai Püspökszentlászlót. A mély völgy északi oldalán egyetlen egy házsor fut csak végig. A falu hosszan elhúzódik a meredek völgy északi peremén. Mivel  a falu messze van az északi végén álló templomtól, ezért a falu közepén  harangláb épült.
A falu házai Márai Terézia előírásainak megfelelően és sváb szokásoknak megfelelően kő alapon vályogból készültek. (A fachwerkes hagyományos építkezést a császárnő erdőgazdálkodási okokból tiltotta.  A falu lakói állatártásból és egyéb erdei  haszonélvezetekből éltek, a környék üveghutáinál is segédkeztek. 
A Zengő oldalában még megvan annak a bükkfás legelőnek a maradványa, ahol  a szentlászlóiak legeltettek.
A falu szélén,  a kastély felett van a falu temetője.
A temető elején egyen vaskeresztek és egy fém kereszt jelzi, hogy itt egy külön temetőkerület van. Ide temették 1950-től kezdődően a kastélyban elhunyt nővéreket.

Felette a romos kálvária. Szegényebb falu volt, csak bádog latrokra tellett. A19.század végének tipikus nádasdi alkotásai.
A kálvária stációi sincsenek meg ma már.

A falu népességének változása. Soha nem volt nagy lélekszámú település. A 19. század derekától meredek népességcsökkenés játszódott le a faluban. 1941-től nincsenek már adatok, mert onnantól kezdve a Hosszúhetényhez csatolták. Az 1954-es években még sokan lakták, Mindszenty szerint másfél százan. A hatvanas-hetvenes években aztán a szinte teljesen elzárt település szinte elnéptelenedett. Az élet folytonosságát a kastélyban élő szeretetotthon lakói biztosították. Szilárd burkolatú út ide soha nem vezetett, ma is csak egy kőzúzalékos úton  érhető el a település.
A faluban új korszak kezdődött, amikor Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben befejezte a kastély és a mellette álló kápolna építését. Egy makacsul továbbélő  legenda szerint a pálos szerzetesből lett püspök egyfajta nyaralónak álcázott kolostort épített itt a pálosok számára. Ennek a legendának ellentmond az, hogy az építkezésre már II. József halála és a szerzetesrendeket megszüntető rendeletének visszavonása után került sor.  A valóban kissé puritán kastély valószínűleg már eleve nyaralónak épült.


Az Esterházyt követő püspökök  csaknem egy évszázadig sorsára hagyták a kastélyt. Nyári rezidenciának a nagyobb és elegánsabb, Klimó idején épült nádasdi kastélyt használták, amihez hatalmas park is kapcsolódott. (Ma a kastély romos,a parkból meg szinte semmi nem maradt.)   Hetyey Sámuel püspök fedezte fel ismét a püspökszentászlóit. 1898-ban felújította a kastélyt, a teljesen elhenyagolt parkot is kezdte rendbe tenni, annak területét  2,5 hektárral megnövelte.
Az Esterházy (középen)  a Hettyey (bal oldal) és a Zichy címer (jobb oldalon) A címereket Zichy Gyula püspök, hetyei utóda készítette el a Zsolnay gyárban 1905-ben. Zichy idején tovább szépült a kastély és a park is.

A kastély emeleti nagyterme.
A 2. világháború után egy időre a dombóvári orsolyita nővérek kapták meg a kastélyt, majd a mindvégig egyházi tulajdonban maradt kastélyt Virág Ferenc püspök 1954-ben átadta egyházi szeretetotthon céljaira. Nem sokkal ezután azonban az ÁVH lefoglalta az épületet, és a kastélyban élő nővéreket Verőcére telepítették át.Mindszenty és Grősz itteni fogsága után (erről lásd lejjebb) ismét szeretetotthon lesz, ahol főként idős, egykori apácák lelnek otthonra. A 1990-es évekre azonban a kastély kiürül, és évekig üresen áll, míg a 2010 körül elkezdődnek a felújítási munkálatok.

A kastély berendezéséből szinte semmi nem maradt fenn. A 2010-2015 közt elvégzett restaurálási munkák után a kastélyt a püspökség régi szőnyegeivel díszítették, szintén a püspökségtől érkezett néhány régebbi bútor és egy-két műtárgy is. A bútorok javát egy minőségi stílbútorokat gyártó olasz cég készítette.

Az emeleti tárgyalóban rekonstruálták az eredeti festést is.
A 19.század végi üvegablakok szerencsésen átvészelték egy püspökségi raktárban.

A Zichy idején a kastélyban dolgozó kőműves és segédje megörökítette magát egy ablakmélyedésben.

A püspöki magánkápolna nem része a kastélyban tartott vezetésnek. Ide még a helyreállítás közben sikerült bekukkantanom.
A kastélyban tartották fogva 1955. július 17-től november 2-ig Mindszenty József bíborost. Egykori szobájában emlékhelyet rendeztek be, ahol látható a bíboros reverendája és egy-két személyes tárgya is. Mindszenty emlékirataiban így ír az itt eltöltött hónapokról: Mindszety rosszul  írta az épület korát.)
"A nekem juttatott kastélyt a pécsi püspök nyaralónak építtette a XVIII. század elején.   A hivatalos nyilatkozat szerint a püspöki kar ajánlotta fel ezt a „megfelelő egyházi épületet” az én tartózkodásomra. Ez sem felel meg a valóságnak. Az állam a házat egyszerűen elkonfiskálta, ugyanakkor „megfelelőnek” sem bizonyult.

Heténynél elhagyjuk a kocsit. Terepjáró autóra kell átszállni, mert a további út járhatatlan. (Az évtizedes „szocialista építőmunka” újabb jele ez is.) Erdős, meredek, vízmosásos terepen haladunk mintegy négy kilométert. A kastély körül új, magas deszkakerítést építettek tiszteletemre, illetőleg rabságom jeleként és annak biztosítására. Az épület egyemeletes, de a közlekedőedény fenekén fekszik – és hozzá a Zengő vidékén, a csonka ország legcsapadékosabb táján –, csupa víz a kastély, az alapoktól szinte a tetejéig. Feltámogatnak az emeletre, ahol két szobát jelöltek ki számomra. Aránylag tűrhető állapotban voltak. Hogy a mosdó, a villany és a vízvezeték körül bajok voltak, hogy fürdőm egész ott-tartózkodásom alatt nem volt, arról előbbi rabnyomorúságaim után nem is panaszkodom... Az ÁVH-sok nagyon vigyáznak arra, hogy senki se lásson a kis faluban. Ha vasárnapokon, ünnepeken a kastélyhoz tartozó templomukba jönnek, akkor a világért se mehetek le a kertbe. Hosszú idő óta itt hallok újra templomi népéneket és szentbeszédet. Leánykántor vezeti az éneket, de arra gondolok, hogy a szükség törvényt bont...

Október 10-én nagy titokban az elítélt rab Grősz József kalocsai érseket is ide szállítják, és papom lakrészébe helyezik. Utóbbi édesanyám szobáját kapja. Édesanyám – korábbi kijelentések ellenére – csak egy napig maradhatott. Kárpótolt azonban az, hogy édesanyámmal ellenőr nélkül beszélhettem.

A következő napon észreveszem, hogy a kalocsai érsek az őr kíséretével éppen visszatérőben van a sétáról. Amikor az épület előtt a ciszternánál megállnak, hogy a halakat figyeljék, kilépek az erkélyre. Szemközt néz a két rab – öt év múltán először. De mint veterán és jól fegyelmezett rabok, nem köszöntik egymást... És ahogy az ÁVH-személyzet a kertben csúfítja a gyönyörű fákat! A szép, ritka fenyőket vágják, ahol érik. Ezek az ÁVH-legények aligha kezeltek fejszét, fűrészt, csákányt: esetlenül áll kezükben a szerszám. A ház vízvezetéke romlik: ott folyik, ahol nem kellene (a megfeketedett mennyezeten), és nem folyik ott, ahol más rendes vízvezeték folyni szokott. A villanytelep süket az indításra. A ház időnként elsötétedik.."
A kastély parkját Hetyey idején ültették be egzótákkal, különösen sok tűlevelűvel. Sajnos ezek az utóbbi évek szárazabb nyarait rosszul tűrték, sokat ki kellett vágni. Még ma is  20 fenyőfélét és 80 egyéb növényt csodálhatunk meg. A kastély előtt már Esterházy idején volt díszkút, ezt Hetyey Zsolnay kerámiás szökőkúttá építette át. A park rekonstrukciójakor ezt nem újították fel.

A kastéllyal egyidőben épült fel Szt. László új temploma is a korábbi templom helyén. A templom felépülte után  Püspökszentlászló önállósodott a pécsváradi plébániától, sőt Kisújbánya filiája is lett. 
A Szent László templom a kálváriáról

A templom ovális kupolájával nívós alkotás. Nagyrészt eredeti a berendezése. A képen a három meghatározó elemét látjuk,  a szószéket, a Szent Lászlót ábrázoló főoltárt és a püspöki fülkét. Ezt a kastélyból megközelíthető kis fülke arra a célra szolgált, hogy a misét innen hallgathassa az esetleg éppen a kastélyban tartózkodó püspök.
Zichy püspökségének idején megújult a későbarokk kép keretezése, és új oltár is készült.

Az oltárkép témája Szent László hódolata Mára előtt,  a szent istváni felajánlást ismétli. A háttérben azonban a sziklából történő vízfakasztás jelenete egyértelműen Szent Lászlóra utal.

Az ablakok mélyedésében egy-egy mellékoltárt találunk, amik szintén Zichy idején készültek. A képen  a Jézus szíve szobrot látjuk, ez a 20. század eleji műtárgyipar jellegzetes darabját. Mellette  a szószék.

A püspöki fülke.

Az orgonakarzaton ma egy Angster-orgona van.

A gyóntatófülke is a templommal egykorú, míves darab.

A templomkapú részletei.
Zichy állíttatta a kastély feletti Szent László szobrot is 1903-ban. Csukás István  bádogos műve. A szobor kvalitásából is látható, hogy Csukás sokkal több volt, mint egyszerű iparos, bádogból is nagyszerű műalkotásokat alkotott. Pécs művelődéstörténetének is meghatározó alakja volt. Bővebben a wikipédiáról.
A szobor a Zengővel és a kastéllyal.
Zichy püspök állíttatja a falu bejáratánál lévő keresztet is.
A Hetyey és Zichy püspökök idején felerősödő hitélet szép bizonyítéka az is, hogy a környéken két erdei kápolnát is felhúznak. A Fájdalmas Szűzanya kápolnája a Zengő oldalában van. 
A kápolna őrzi Kiss György csodálatos Pietàját. Kiss György a Monarchia korának egyik legnagyobb mestere volt. Mivel szászvári születésű volt, ezért a vidékhez is sok szállal kötődött.
A völgy másik oldalán Szent Ferenc kapott egy szép kápolnát.
Egy szép reneszánsz ízlésű Madonna díszíti. Gondolom ez is Zsolnay darab.

2019. november 2., szombat

A barokk Kalocsa

A hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc évei után a 18. században Csáky Imre bíboros  idején (1710-1732) indul meg az érsekség tényleges restaurációja. Kezdetben a legfőbb tevékenység - a hitélet beindítás mellett-  az egykori  földbirtok visszaszerzése volt, ami Csákynak és utódjainak nagyrészt sikerült is. A jól működő, 180 ezer hektáros érseki gazdaság hozadékaként, a mezőváros a 18. század végére lélekszámban is megerősödött. A II. József idején elvégzett népességszámláláskor a lakossága  csaknem elérte a 6000 főt. A mezőváros népének zöme földműves volt, akiket rác kereskedők és  német és magyar  iparosok egészítettek ki. (Összehasonlításul, a legnépesebb városunk ekkor Debrecen volt 30 ezer lakossal, és kb. húsz- huszonöt városunk népessége haladta csak meg a 10 ezer főt.)  A barokk korszak  élénk fejlődése a 19-20. században nem folytatódott. A következő évszázadban a kereskedelem, és főként az ipar fejlődéséből kimaradt város csak alig, 4000 fővel növelte lakosságszámát. A visszafogott növekedés a 20.században is folytatódott. 1941-ben Kalocsa 12 ezres lakosú, csendes vidéki kisvárosként nézett szembe a háborúval, majd azzal, hogy az egyház funkcióinak visszasorvasztásával ipari várossá kívánták átalakítani, kevés sikerrel. Ma 16 ezer lakosa van.

Gróf Csáky Imre bíboros idején a középkori romokból kialakított szükségtemplomot használtak.  Az új székesegyház terveit 1728-ban készítették el. Ebben az időben alig 500 lakosa  volt csak Kalocsának. A tervező neve nem maradt fenn. Az alapkőletételt Csáky már nem élte meg, ez  1735-ben volt, ekkor már Patachich Gábor volt az érsek.  Az építkezés a középkori romok lebontásával  kezdődött.  Patachich  először 1738-ban  nyitotta meg az addig elkészült részeket. Patachich utódai Csáky Miklós, majd 1751-től Klobusiczky Ferenc folytatta az építkezést. A falak 1754-ben már álltak, de külső díszítése 1757-re,  a toronysisakok elhelyezésére csak 1774-ben került sor. A mai toronysisakok viszont csak az 1795-ös tűzvész után kapták mai formájukat.


A belső 1768-70-re készült el, de az még sok elemmel bővült, módosult a későbbiek során is. A 19.-20. század során teljesen eltűnt a barokk főoltár, és kikerült a mellékoltárok java is a templomból.   1908-1912 közt került sor a templomtörténeti kutatásokkal és  ásatásokkal összekapcsolt utolsó jelentős átalakításra.   Ezeket a munkákat Foerk Ernő és Petrovácz Gyula vezetésével végezték el.  Ezek után alakult ki a templom végleges mérete is, amik a következők: hossza 64m, szélessége 24m, a főhajó belső magassága 19 m, a tornyok magassága 65 m. 
Szent Péter.
A főhomlokzat legfőbb barokk éke az  oromzat tetején, a kőbalusztrádon a 19.század végi Mária két oldalán elhelyezett Szent Péter és Szent Pál szobor. Az eredetiek 1754-ben készültek, ma már másolatuk díszíti a templomot. Ma ezek a hatalmas, legalább 5-6m magas,  eredeti szobrok az Astriceum Érseki Múzeumban vannak, restaurált állapotban.

Szent Pál.
Az egyház diadala. Stukkó a templom boltozatáról. (Több helyen tévesen, Nagy Szent Gergely pápának írják le a jelenetet.)
A belsőben ma is meghatározóak az 1768-1770 közt készült, átlagos színvonalú  stukkók, amelyek összhatása és harmonikus illeszkedése a templomtérbe lenyűgöző hatást kelt.
A szószék  a négy evangélistával, Márk és Lukács közt a Hegyi beszéd domborművével.
A szószék 1752-ben  készült, alkotóját nem ismerjük, de kiváló színvonala okán csak a barokk szobrászat legjobbjai jöhetnek szóba.
A hangvetőjén  a Jó pásztorral.
Részlet a szószékről Lukács és János alakjával.
Lukács és János közt a Mózes átveszi a kőtáblákat domborműve, a hangvetőn a szentlélek galambja és angyalok.
a
Szokatlan nézőpontból.
A templom barokk orgonája a szentélyből nyíló oratóriumban volt. A karzaton ma Angster-orgonát látunk.
A szentély két oldalán lévő míves stallumok 1738-ban készültek el.  Mellettük a kanonoki sekrestye ajtaja nyílik.
A szentélyrekesztő rács.
A kanonoki sekrestye intarziás kapuja.
Számomra a barokk Kalocsa csúcspontja ez a sekrestye, annak ellenére, hogy a székesegyház  kiváló kutatója,  Jernyei Kiss János szerint,  a zsúfolt kompozíciók és az erőteljes levél- és virágfüzérek az 1738-as elkészültükkor  már divatjamúltnak számítottak. Az alkotóról csak annyit jegyeztek fel, hogy itáliai volt. Az egész sekrestye ikonólógiai  programját a szeminárium szintén olasz teológiatanára, Simonetti állította össze. A képen látható két jelenet a Jézus bemutatása a templomban, és Jézus és a szamáriai asszony.
Melkizedek áldozata.
Ábrahám és Izsák.
A sekrestye bútorzata is művészi. A boltozaton Káin és Ábel, az oldalfalon Szent Péter kimenekítése a Genezáreti-tóból. A mennyezeten tehát a miseáldozat ótestamentumi előképeit látjuk, az oldalfalak tondói pedig az ige hatalmát hirdető jeleneteket kaptak.

Az érseki palota 2019 márciusában. Az épület 2019 októberében újabb felújításon esett át, és egy sokkal tetszetősebb színezést kapott.
Gróf Batthyány József a régi, még a középkori lakótorony alapjain álló korábbi  kastélyt lebontatta, és 1775-től kezdődően új kastélyt építését kezdte el Oswald Gáspár váci piarista szerzetes tervei szerint.  Batthyány a  következő évben esztergomi érsek lett, így utódjára hárult a palota befejezése.  A új kalocsai érsek, Patachich Ádám a nagyváradi püspökség éléről került a hierarchiában magasabban jegyzett, de jövedelmeiben szerényebb új szolgálati helyére. Patachich Nagyváradon nem sokkal korábban fejezte be a Hillebradt  tervezte püspöki palota építését. Ennek stílusát kívánta szerényebb formában új székhelyén is alkalmazni, ezért utasította uradalmának építészét, Kronowetter  Lipót Antalt Oswald terveinek  a módosítására.  Az építkezés első szakasza tehát a "nagyváradi stílusban",  1780-84-ben zárult le. A ma U alakú épületnek ekkor csak a főhomlokzati része és a keleti szárnya állt. A nyugati  szárny befejezésére gróf Kollonich László érseksége idején került sor, ennek tervezője a kamara építésze Tallherr József volt.

A főbejárat rokokó erkélyrácsa  Patachich Ádám monogramjával.

A főbejáraton belépve egy pillantást vethetünk a lépcsőházba is. A könyvtár kivételével sajnos a palota többi része nem látogatható.
Az U alakú belső udvar egyik dísze ez a Pietà.
A palota legnagyobb terme a könyvtár Patachich-terme.  A keleti szárnyban kapott helyett Patachich Ádám híres kb. 16 ezres magánkönyvtára is, amelyet egyesített a káptalani és a korábbi érseki könyvtár kb. 3 ezres állományával, létrehozva a nevezetes Kalocsai Érseki Könyvtárat.  Patachich utódai is szívükön viselték a könyvtár gyarapítását, így mára egy 160 ezres fantasztikus gyűjtemény jött létre az érseki palotában.
A könyvtár tölgyfa polcai 1783-84-ben készültek. A könyvek egységes megjelenését pedig az biztosította, hogy Werner Vencel könyvkötő minden könyvet aranyozott bőrkötéssel látott le.
A könyvespolcok tetején egységes copf keretben klasszikus szerzők, egyházatyák, teológusok grisaille képe van. Minden ismertető azt írja, hogy ezek is Franz Anton Maulbertsch, a közép-európai barokk legnagyobb mesterének alkotásai.

A felvilágosodás kétségtelen jele, hogy Newton is helyet kap a klasszikus szerzők sorában.
Maulbertsch 1783-84-ben a palota kápolnáját, az egyik kistermét, és a dísztermét festette ki. Később a díszterem freskói a folyamatos beázások következtében megsérültek, végül 1868-ban a maradékait is leverték. A fennmaradt falképek kétségtelenül Maulbertsch legkevésbé ismert alkotásai, hiszen az érseki palota ezen részei ma sem látogathatók. A neten is csak egyetlen egy helyen találtam képeket róla.
A könyvtár állandó kiállításán lenyűgöző könyvritkaságokat is megcsodálhatunk. A kép előterében Jan Luyken, holland könyvillusztrátor metszete egy 1732-es kiadású Bibliából. A fantasztikus gazdagságú könyvtárról többet innen tudhatunk meg.
A Patachich-terem mellett található kisterem egy hatalmas graduáléval.
Az érseki palotához tartozó, ma is mintegy 14 hektáros  kertet az 1790-es években Kollonich László érsek kezdte el kialakítani az épülettől északra lévő ingoványos  területen, ahol a középkori várpalota idején még mocsár volt.
A palota előtt, valamint a belső udvarban  franciakertet alakított ki Oszwald Gáspár tervei alapján. A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek (1867-1891)- aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottságának is a vezetője volt-  különösen a szívén viselte. Az ő idején alakul ki a nagy területű angolpark a palota mögött. Zichy Gyula érsekségének idején, 1930 körül,  a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettéválasztották. Egy 3,5 hektáros rész a palota mögött az érsekség tulajdonában maradt, a nagyobbik terület az érsekség átadta a városnak a közjó céljaira. Az Érsekkert ma is kedvelt, sokfunkciós parkja a városnak.

A Nagyszeminárium főkapujának részlete.
A székesegyház és az érseki palota együttesét nagyszerű barokk együttes veszi körbe. Ennek a barokk együttesnek az egyik leghangsúlyosabb eleme az egykori Nagyszemminárium épülete.  Borroméi Szent Károly és Nepomuki Szent János szobrával díszített  főbejárat nem a főtérre néz, hanem a város ma Szent Istvánról elnevezett főutcájára. A bejárat  fölött az alapítási emléktáblát láthatjuk a felszentelés 1760-as évszámával. Felette az építtető Klobusiczky Ferenc érsek  címere.
A barokk együttes egyik hangsúlyos eleme az egykori jószágkormányzóság épülete.
Fénykorában az érseki uradalom több mint 180 ezer hektár volt, ez nagyjából fél Tolna megyényi terület. Ennek kormányzását végezték a Kronowetter által tervezett, és 1775-ben felhúzott  épületből. Az épületben a legutóbbi időkig a Beta Hotel  működött, most eladó.
A tér képéhez hozzátartoznak az egykori kanonoki házak is, amelyekből több is van a téren. A képen látható épületben működik az Astriceum Érseki Gyűjtemény. Mellette a nemrégiben ide helyezett Szentháromságot látjuk.
Az 1786-ban a pesti Salm Lipót által készített Szentháromság oszlopot nemrégiben helyezték el immár a negyedik helyére. Mögötte a felújított érseki palotát látjuk. Az oszlop felénk néző oldalán Szent Sebestyén és Szent Flórián közt a város címerét látjuk, alatta magának az oszlopnak a képét látjuk.
Az eredeti nívós szobrok ma szintén az Astriceum érseki gyűjtemény kiállításain láthatóak, a múzeum előtti oszlopra csak a másolatok kerültek fel. 

Az érseki magtár.
Külön kell szólni az érsekség gazdasági épületiről is, amelyek az érseki palotától északnyugatra terültek el. Ezeket még Csáky Imre kezdte el építeni, az 1710-es években, megelőzve még a székesegyház épületét is. Az istálló hatalmas épületegyüttese ma teljesen jellegtelenné átalakítva várja, hogy az építészeti ábrándok megvalósuljanak.  A hatalmas, több mint 1000 négyzetméteres magtár romló állagú raktárként is nívós épület benyomását kelti. Az egykori cselédlakások azonban jelenleg csak elszomorító látványukkal tűnnek ki. 
Végezetül érdemes röviden az érsekség hajósi rezidenciáját is megemlíteni. Ez ugyan csak vadászkastélynak készült, de az érseki palota 1784-es befejezéséig sokkal elegánsabb és lakájosabb hely volt, mint bármi Kalocsán, úgyhogy az érsekek is szívesen időztek itt. A kastélyról itt találunk további részleteket.