2020. március 26., csütörtök

A középkori Magyar Királyság: A Felvidék

Kassa: Szent Erzsébet székesegyház

Ez a fejezet még nincs megírva, lassú lépésekben zajlik a fejlesztése!

Mit értünk Felvidéken? 

 A Felvidék ma Szlovákia szinonimája. Nem  találtam arra adatot, hogy a középkorban használták volna ezt  a fogalmat.  A 16-17. századtól beszéltek Felföldről, és ebbe beleértették a Börzsönytől a Zempléni-hegységig terjedő, ma Magyarországhoz tartozó hegyláncot is, de természetesen a Csallóközt nem. A 16. század második felében a Felső -Magyarországi-Főkapitányságon a mai Felvidék keleti felé értették, de ez kiegészült Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa megyékkel is.  A Felvidéken én a következő vármegyék területét értem: Nyitra keleti fele, Trencsén, Bars, Hont, Zólyom, Turóc, Árva,Lippó, Nógrád,Gömör, Sáros, Torna, Abaúj, Zemplén.  Pozsonyt, és Nyitra nyugati felét a Nyugat-Magyarországnál tárgyalom. Szepest már külön tárgyaltam. 



Sabinov20FotoThalerTamas.JPG
Kép: Wikipedia, By Thaler Tamas - Own work, CC BY-SA 3.0, Link
Kisszeben
anonymous: Altarpiece of the Annunciation from Kisszeben
(Kép: Wikipedia: Google Cultural Institute, Link)
Kiszseben: Mária-oltár (Magyar Nemzeti Galéria)

Lipany2FotoThalerTamas.JPG
Kép: Wikipedia, Készítette: Thaler Tamas - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, Hivatkozás
 Héthárs




Tartalomjegyzék


 
Amatőr történészi hitvallás

     
Bevezetés
Mennyire volt jelentős állam a középkori Magyar Királyság?
A régiók körüli dilemmák
A 13. századi új korszak
A bortermelés, mint húzóágazat
Az ércvagyon  negatív hatása a gazdagságra
Olvasztótégelytől az ország szétszakadásáig
A muszlimokról 
Városainkról, és a Kubinyi-féle centralitási pont rendszeréről
 Néhány város falakkal határolt alapterülete

Régiók


2020. március 24., kedd

A középkori Magyar Királyság régiói: A nyugat határszél

Sopron: Szent György templom kaputimpanonjának részlete

Ez a fejezet még nincs megírva, lassú lépésekben zajlik a fejlesztése!


Pozsony

A pozsonyi vár.

A Szent Márton székesegyház

A Szent Márton székesegyház

A székesegyház déli kapuja

Ferences templom

A ferences templom Szent János kápolnája.

Készítette: Wizzard - A feltöltő saját munkája, Közkincs, Wikipedia
Az Academia Istropolitana épülete

A főtér az Óvárosháza épületével

Az óváros a várhegyről.

A klarisszák templomának tornya

A klarisszák templomának tornya.

Szent Mihály kapu


Kath. Pfarrkirche hll. Nikolaus u. Gallus
Kép forrása: Von Bwag - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link
Nezsider

Egervár (Vas vm.), ferences templom.
 A kolostortemplom építtetője a 13. század óta itt birtokos Geregye nemzetségből eredő Egervári-család legkiemelkedőbb tagja, Egervári László volt, aki  nagybátyja, Váradi István kalocsai bíboros érsek, Mátyás király kancellárja révén került az új arisztokrácia soraiba. A váradi püspökség kormányzóságából 1476-ban tér haza a nyugati határszélre, és zalai főispáni, horvát-szlavón-dalmát bán lesz.  1485-től 1489-ig a Sziléziában harcoló magyar csapatok kapitánya. Annak ellenére, hogy zalai főispán volt, birtokközpontját a már Vas vármegyei területen húzza fel. Várának felépítésévei egy bajor-osztrák tanultságú építőműhelyt bízott meg, mely már dolgozott a szalónaki Paumkirchnerek, a monyorókeréki  Ellebachok birtokain is. A vár felépítése után ezzel a műhellyel emeltette a kor szokása szerint saját és családja számára temetkezési helyéül szánt ferences kolostort a rend szigorú szabályzatú obszerváns ága számára. A templom építéséről adataink az 1490-es évek első feléből vannak, 1493-ban ötvös, 1494-ben pedig már üvegfestő dolgozik rajta. Elkészülését és felszentelését - titulusa a Boldogságos Szűz volt - erre az időre tehetjük, 1495-96-ban már ide temették először az alapító egyik gyermekét, majd magát az alapítót is. 


Egervár, ferences templom. Egervári Bereck (+ 1515) sírköve.
1492 után az épülő kolostor falai között élt Egervári Bereck tinnini (ma: Knin-Horvátország) püspök, László unokaöccse, akit a török elüldözött székhelyéről. Az 1515-ben vörös márványból elkészített egészalakos sírköve a magyar reneszánsz szobrászat kiemelkedő alkotása, a templombelső egyetlen megmaradt középkori emléke. A kolostor működését 1554-ig lehet nyomon követni, majd a lutheránussá lett egykori kegyurak, a Nádasdyak alatt a kolostor teljesen tönkrement, 1664-ben a török a templomot felgyújtotta, gótikus hálóboltozata ekkor semmisült meg.




Tartalomjegyzék


 
Amatőr történészi hitvallás

     
Bevezetés
Mennyire volt jelentős állam a középkori Magyar Királyság?
A régiók körüli dilemmák
A 13. századi új korszak
A bortermelés, mint húzóágazat
Az ércvagyon  negatív hatása a gazdagságra
Olvasztótégelytől az ország szétszakadásáig
A muszlimokról 
Városainkról, és a Kubinyi-féle centralitási pont rendszeréről
 Néhány város falakkal határolt alapterülete

Régiók