Majs, de nekünk Mohács kell!

Majson kb. két éve jártam, de kevés időm maradt a falura. Akkoriban még nem a Mohács-probléma foglalkoztatott, hanem ez a szőlőhegyi Szent Donát képszobor jövetelem elsődleges célja.

1766-ban állították. Ez a Schwäbische Türkeiban a legkorábbi fennmaradt ilyen emlék. Marcus Strack és Margareta Strack állíttatta. 

A Szőlőhegy nem túl magas domb. A falu katolikus temploma  alig látszik innen. Ez a dombsor innen Nagynyárád felé ível. A nagynyárádi templom ezen a dombsoron áll. Ez a dombsor lehetett a mohácsi csatamező nyugati szegélye. 

A falunak sokkal érdekesebb a szerb temploma, persze ezt csak kulcslyukon keresztül tudtam fényképezni. A királykapura láttam rá.  

Meg erre a csodálatos ikonra. 

A templomban 2001-ben találták meg a mész alatt a magyar műemléki anyagban igen ritkának számító falképegyüttest, ami Ráckevével, Székesfehérvárral említhető együtt. 

A templomot kívülről szépen helyreállították. Ez láthatóvá tette a korábbi, még valószínűleg a 16-17. századi templom töredékeit is. A belső felújítását abból remélik, hogy a "Mohács 500"  körüli pénzekből talán erre is jut.  Legutóbbi hírek szerint 10 millió csurrant-cseppent erre a célra. Alig van róla fénykép a neten, de pl. itt találunk.  A faluban itt is a Schwäbische Türkei területén lejátszódó népességdinamika érvényesült. A kezdetben az ortodox rácok által lakott faluban a megtelepő németek számaránya fokozatosan nő, és a 19. század derekára már abszolút többségbe kerülve fokozatosan kiszorították a szerbeket. Majd a Trianont követő szerb megszállás lezártával az utolsó szerbek is elhagyták a falut. 

Majs az utóbbi időkben főleg azzal került be a hírekbe, hogy a Mohács 500 kapcsán egyre inkább kezd kialakulni az a konszenzus, hogy  a csata magja a falutól keleti irányban lévő síkon játszódott le. Itt feküdt az a Földvár nevű település, ami Brodarics leírása óta a küzdelem "epicentrumának" számít. A pontos helyet Végh András (PPKE) lokalizálta, ez kb. itt van, (és nem ott, ahol a Googel Maps térképen jelöli.)

A kutatások lényegét egy szubjektív idősoron megpróbálom összefoglalni, már amennyire egy abszolút külsős laikusként rálát a dolgokra. 

1. A Mohácsi-csata 500. évforduló méltó megünneplése politikai kérdés lett. Egy "legenda" szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogalmazta meg a kutatók felé azt a szándékot, hogy találják meg a csata középpontját, "ahová majd a keresztet fogják állítani." Semjén Zsolt 2021-ben megbízta Hargitai Jánost (KDNP) miniszteri biztosként azzal, hogy "ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat". Hargitai évtizedek óta a mohácsi térség országgyűlési képviselője, eredeti végzettsége történelemtanár volt. 

2. A mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely a 450. évfordulón, 1976-ban létesült, két nagy tömegsír közelében. A két nagy tömegsír pontos helyét még 1960-ban (és még 4 kisebb helyét is)  Szűcs József (1927-2021)  amatőr helytörténész mutatta meg Papp László pécsi régésznek.  Mai álláspont szerint  (lásd pl. Varga Szabolcs BTK TTI) összefoglalóját) az emlékhely területén ismét feltárt két tömegsírban lekaszabolt keresztény hadifoglyok holtestei hevernek.  

3. 2018-ban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma egy MTA pályázat keretében Fodor Pál (BTK TTI) és Pap Norbert (PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet) vezetésével három éves közös munkába kezdett. Valójában a két fél egészen a személyeskedő hangvételű vitákig jutott el.  BTK TTI  honlapja még elérhető, itt a vitatkozó cikkek linkje is megtalálható.  Ez mellett persze eredmények is születtek, amiket az alábbiakban itt is megemlítünk, arról nem is beszélve, hogy a viták az esetek nagy részében hasznosak a tudományban. 

4. 2021. március 15-én  Bertók Gábor régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) , Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és  Varga Szabolcs történész (BTK TTI) a mohácsi csata kutatásában végzett munkájáért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült. Bertók a csatatértkutatást szervezte meg amatőr fémkeresősökkel,  statisztikus módszerek alkalmazásával. Ő is a Majstól keletre eső területet nevezte meg "epicentrumnak". Négyesi a csatamező magányos kutatója  évtizedek óta,  talán ő épített leginkább Szűcs Józsi bácsi kutatási eredményeire is. A csatahelyszínt  ő is a Bertók-féle kutatási eredmények közelébe tette. Varga Szabolcs a Történettudományi Intézet és a többi kutatóközpont közti egyfajta kapocsnak fogható fel, nem konfrontálódott a vitákban, Pécsen végzett, személyesen kötődik a Dél-Dunántúlhoz is, különösen Magyaregregyhez és a Máré-várhoz. Alapvető szerepe van az új történelmi szemléletváltásban is.   

5. A történelemtudomány új eredményei húsbavágók. A Jagelló korszak újraértékelése  elkerülhetetlenné vált.  Ezt a korában Kulcsár Péter( 1934-2013)  Kubinyi András (1929-2007) és mások által elkezdett folyamatot C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Neumann Tibor (MOL-BTK TTI) fogalmazta meg legmarkánsabban. A csata történelmi környezetbe való beágyazását főként B. Szabó János végezte el számos cikkben, könyvben, előadásban. Szép lassan átszivárognak ezek az eredmények a széles közvéleménybe is. Lassan  a tankönyvekben,  Szántai Lajos (Nemzeti Művelődési Intézet) és hasonlóak előadásaiban is megjelennek pl. a B. Szabóra való hivatkozások. A "bűnös Szapolyai", a "tehetségtelen II. Lajos", a "magára maradt magyarság" helyett a török túlerő és civilizációs fölény,  a csata nyerhetetlenségének az irányába tolódik el az értelmezés. Kérdés hogy a közvéleményben és a tankönyvekben eljutunk-e valaha oda, hogy a Jagelló kor átértékelése után Hunyadi  Mátyást is valósabb perspektívában (lásd C.Tóth Norbert beszélgetését)  kezdjük látni? Nem túl valószínű, hiszen Himnuszunkban is a "S nyögte Mátyás bús hadát/ Bécsnek büszke vára" sorok olvashatók és nem például ilyenek: " S élvezte jólétét a magyar / Jagelló Ulászló nyugodt évei alatt".

 

6. A csata lefolyását és következményét jól összefoglalja Kovács Olivér egy rövid cikkében, bár néhány mondatán  el lehet vitatkozni. Leírásában megdőlni   látszik pl. az, hogy az emlékhely két tömegsírjában a magyar tábor halottait földelték el. Mint említettük,  itt a csata után két nappal később kivégzett hadifoglyok nyugszanak.  Másik vitatható állítása a csata elodázására vonatkozik. Szakértők (pl. Varga Szabolcs) szerint ekkor sereget nem lehetett volna már Tolnáról sem szervezetten hátravonni, és újra mozgósítani.  

7. "Kézzelfogható" eredmények viszont még nem születtek. Földvár régészeti feltárással történt hitelesítésével,  újabb tömegsírok megtalálásával még adós a szakma.  Ha a hátralévő két évben ezek az eredmények nem születnek meg, akkor ezt nagy kudarcként fogja megélni a közvélemény, benne én is.