Majs, de nekünk Mohács kell!

Majson kb. két éve jártam, de kevés időm maradt a falura. Akkoriban még nem a Mohács-probléma foglalkoztatott, hanem ez a szőlőhegyi Szent Donát képszobor jövetelem elsődleges célja.

1766-ban állították. Ez a Schwäbische Türkeiban a legkorábbi fennmaradt ilyen emlék. Marcus Strack és Margareta Strack állíttatta. 

A Szőlőhegy nem túl magas domb. A falu katolikus temploma  alig látszik innen. Ez a dombsor innen Nagynyárád felé ível. A nagynyárádi templom ezen a dombsoron áll. Ez a dombsor lehetett a mohácsi csatamező nyugati szegélye. 

A falunak sokkal érdekesebb a szerb temploma, persze ezt csak kulcslyukon keresztül tudtam fényképezni. A királykapura láttam rá.  

Meg erre a csodálatos ikonra. 

A templomban 2001-ben találták meg a mész alatt a magyar műemléki anyagban igen ritkának számító falképegyüttest, ami Ráckevével, Székesfehérvárral említhető együtt. 

A templomot kívülről szépen helyreállították. Ez láthatóvá tette a korábbi, még valószínűleg a 16-17. századi templom töredékeit is. A belső felújítását abból remélik, hogy a "Mohács 500"  körüli pénzekből talán erre is jut.  Legutóbbi hírek szerint 10 millió csurrant-cseppent erre a célra. Alig van róla fénykép a neten, de pl. itt találunk.  A faluban itt is a Schwäbische Türkei területén lejátszódó népességdinamika érvényesült. A kezdetben az ortodox rácok által lakott faluban a megtelepő németek számaránya fokozatosan nő, és a 19. század derekára már abszolút többségbe kerülve fokozatosan kiszorították a szerbeket. Majd a Trianont követő szerb megszállás lezártával az utolsó szerbek is elhagyták a falut. 

Majs az utóbbi időkben főleg azzal került be a hírekbe, hogy a Mohács 500 kapcsán egyre inkább kezd kialakulni az a konszenzus, hogy  a csata magja a falutól keleti irányban lévő síkon játszódott le. Itt feküdt az a Földvár nevű település, ami Brodarics leírása óta a küzdelem "epicentrumának" számít. A pontos helyet Végh András (PPKE) lokalizálta, ez kb. itt van, (és nem ott, ahol a Googel Maps térképen jelöli.)

A kutatások lényegét egy szubjektív idősoron megpróbálom összefoglalni, már amennyire egy abszolút külsős laikusként rálát a dolgokra. 

1. A Mohácsi-csata 500. évforduló méltó megünneplése politikai kérdés lett. Egy "legenda" szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogalmazta meg a kutatók felé azt a szándékot, hogy találják meg a csata középpontját, "ahová majd a keresztet fogják állítani." Semjén Zsolt 2021-ben megbízta Hargitai Jánost (KDNP) miniszteri biztosként azzal, hogy "ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat". Hargitai évtizedek óta a mohácsi térség országgyűlési képviselője, eredeti végzettsége történelemtanár volt. 

2. A mai Mohácsi Nemzeti Emlékhely a 450. évfordulón, 1976-ban létesült, két nagy tömegsír közelében. A két nagy tömegsír pontos helyét még 1960-ban (és még 4 kisebb helyét is)  helyi emberek mutatták meg Papp László pécsi régésznek.  Mai álláspont szerint  az emlékhely területén ismét feltárt két tömegsírban lekaszabolt keresztény hadifoglyok holtestei hevernek.  

3. 2018-ban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) konzorciuma egy MTA pályázat keretében Fodor Pál (BTK TTI) és Pap Norbert (PTE Földrajzi és Földtudományi Intézet) vezetésével három éves közös munkába kezdett. Valójában a két fél egészen a személyeskedő hangvételű vitákig jutott el.  BTK TTI  honlapja még elérhető, itt a vitatkozó cikkek linkje is megtalálható.  Ez mellett persze eredmények is születtek, amiket az alábbiakban itt is megemlítünk, arról nem is beszélve, hogy a viták az esetek nagy részében hasznosak a tudományban. 

4. 2021. március 15-én  Bertók Gábor régész (Janus Pannonius Múzeum, Pécs) , Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és  Varga Szabolcs történész (BTK TTI) a mohácsi csata kutatásában végzett munkájáért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésében részesült. Bertók a csatatértkutatást szervezte meg amatőr fémkeresősökkel,  statisztikus módszerek alkalmazásával. Ő is a Majstól keletre eső területet nevezte meg "epicentrumnak". Négyesi a csatamező magányos kutatója  évtizedek óta,  talán ő épített leginkább Szűcs Józsi bácsi kutatási eredményeire is. A csatahelyszínt  ő is a Bertók-féle kutatási eredmények közelébe tette. Varga Szabolcs a Történettudományi Intézet és a többi kutatóközpont közti egyfajta kapocsnak fogható fel, nem konfrontálódott a vitákban, Pécsen végzett, személyesen kötődik a Dél-Dunántúlhoz is, különösen Magyaregregyhez és a Máré-várhoz. Alapvető szerepe van az új történelmi szemléletváltásban is.   

5. A történelemtudomány új eredményei húsbavágók. A Jagelló korszak újraértékelése  elkerülhetetlenné vált.  Ezt a korában  Kubinyi András (1929-2007) és Kulcsár Péter( 1934-2013) és mások által elkezdett folyamatot C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Neumann Tibor (MOL-BTK TTI) fogalmazta meg legmarkánsabban. A csata történelmi környezetbe való beágyazását főként B. Szabó János végezte el számos cikkben, könyvben, előadásban. Szép lassan átszivárognak ezek az eredmények a széles közvéleménybe is. Lassan  a tankönyvekben,  Szántai Lajos (Nemzeti Művelődési Intézet) és hasonló "amatőrőrök"  előadásaiban is megjelennek pl. a B. Szabóra való hivatkozások. A "bűnös Szapolyai", a "tehetségtelen II. Lajos", a "magára maradt magyarság" a "Jagelló-kor hanyatlása" helyett a török túlerő és civilizációs fölény,  a csata nyerhetetlenségének, a tisztes, sőt hősies helytállás irányába tolódik el az értelmezés. Kérdés hogy a közvéleményben és a tankönyvekben eljutunk-e valaha oda, hogy a Jagelló kor átértékelése után Hunyadi  Mátyást is valósabb perspektívában (lásd C.Tóth Norbert beszélgetését)  kezdjük látni? 

 

6. A csata lefolyását és következményét jól összefoglalja Kovács Olivér egy rövid cikkében, bár néhány mondatán  el lehet vitatkozni. Leírásában megdőleni látszik pl. az, hogy az emlékhely két tömegsírjában a magyar tábor halottait földelték el. Mint említettük,  itt a csata után két nappal később kivégzett hadifoglyok nyugszanak.  Másik vitatható állítása a csata elodázására vonatkozik. Szakértők (pl. Varga Szabolcs) szerint ekkor sereget nem lehetett volna már Tolnáról sem szervezetten hátravonni, és újra mozgósítani.  Elég csak arra gondolni, hogy az ellátmányt a Dunán úsztatták, valószínűleg ebből sok tutaj is volt amivel nem lehetett felfelé haladni a Dunán. 

7. "Kézzelfogható" eredmények viszont még nem születtek. Földvár régészeti feltárással történt hitelesítésével,  újabb tömegsírok megtalálásával még adós a szakma.  Gyakorlatilag 2023 óta nem történt érdemi előrelépés. Ha a hátralévő alig több, mint egy évben ezek az eredmények nem születnek meg, akkor ezt nagy kudarcként fogja megélni a közvélemény, benne én is.