2013. január 24., csütörtök

Pécsvárad-Petschwar

Pécsvárad tornyai

Pécsvárad története számos vonatkozásban emlékeztet Szekszárdéra. A mezőváros lakosságának kisebbik része itt is református magyar volt, akik a Mecsek erdőségeiben vészelték át a török uralom végnapjainak megpróbáltatásait.

A mezőváros lakosságának nagyobb részét a 18.század során idetelepített német katolikusok alkották, akik felépítették a Nagyboldogasszonynak szentelt barokk templomot.

A középkori bencés kolostor jelentős hiteleshely volt, akárcsak a szekszárdi, bár ez korábbi alapítású, és sok középkori részlete is fennmaradt. A hódoltság után azonban ide sem tértek vissza a szerzetesek. Az apátság  uradalmi intézményrendszere azonban jogfolytonosan működött egészen Mária Terézia idejéig, aki már nem engedélyezte a pécsi püspöknek további címzetes apát kinevezését, és az uradalmat-akárcsak Szekszárdot- az Egyetemi Alap alá rendelte. Az uradalomnak itt is a volt középkori kolostorvár volt a központja. Pécsvárad azonban -Szekszárddal ellentétben- nem lehetett Pécs mellett vármegyei központ, így fejlődése más pályára állt.

A középkori mezőváros plébániatemploma volt a mai temetőben álló Mindenszentek kápolnája. A hódoltság után jó ideig mezőváros plébániatemploma is volt. A 19. század eleje óta azonban már csak temetőkápolnaként működik.

Mária szobra a plébániatemplom előtt

A Nagyboldogasszony plébániatemplom részlete

Szent Vendel szobra a szokásos svábos viseletben

Kereszt Hosszúhetény felé



2013. január 16., szerda

Kakasd-Kockrsch: Szt. Anna- kápolna

Belac (Belatz) és Kakasd (Kokcrsch ) már a 18.században csaknem összeért, ma pedig ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy hol volt a két falu határa. Megkönnyíti a választ, hogy ma a 6-os főút húzódik az egykori határon, átszelve a már régóta egybeolvadt két falut. Az egykori közös határ mentén áll a Szt. Anna kápolna, amit a 19.század elején építettek.
A kápolna legfőbb értéke az a nagyszerű  Madonna, amit a 18.század elején érkező bajor
telepesek hoztak magukkal az óhazából az új hazába. Nem ritka esettel állunk szembe, több ilyen
Madonnát is ismerünk, pl. Tevelen, Hajóson is van ilyen. 
A templom kívülről. Régen némi helyi búcsús szerepe is volt.


2013. január 7., hétfő

Kakasd -Kockrsch: A régi temető és a Kálvária

Az alábbi képek tíz évvel ezelőtt készültek. Azóta  a Kálváriát helyreállították, az 1891-ben elhelyezett stációdomborműveket kiegészítettek, színesre festették, részint pedig újakkal helyettesítették. 

A falu plébániatemploma a Kálvária-dombról

A stációsor

A temető széle 1.

A temető széle 2.

Kereszt a temetőben


Egy kereszt talapzatának Máriája

Egy megbecsült kereszt a korai időkből

Keresztek

Egy szintén 18.századi sírkő keresztje

Egy másik korai, 18.sz-i sírkő

A régi sváb sírköveket lassan benövi a bozótos

Szép 19.század végi nádasdi keresztek

Az Ádámot már ékezettel írták 1942-ben. Szegény Schuler Ádám sem élhette meg a kitelepítést.

Szemben a belaci dombok

Mállik a nádasdi homokkő

Egy 19.század végi kereszt