2013. augusztus 30., péntek

Herkulesfürdő-Herkulesbad -Băile Herculane

A Szapáry-fürdő
Hegyek
Mióta Románia EU-s tag lett, lassan elkezdődtek a felújítások
A Szapáry-fürdő
Az egykori Casino
A Szapáry-fürdő csarnoka Zsolnay-kúttal
A csarnok mennyezete
Hegyek
Lassan elkészül Sissy egykori villájának a felújítása is
Részletek
A Sarolta-fürdő pavilonja
Az egykori nagyszálló
Az egyik legrégibb épület a kis kerek templom
Fedett híd
Esszenciális

2013. augusztus 14., szerda

Kosljun, ferences kolostor

Kosljun-szigeten már régebben jártunk, de most lányainkat is elhoztuk erre a szép helyre

A ferencesek megjelenése óta ez a sziget a horvát nemzeti kultúra és a nyugati kultúra egyik találkozási pontja.. Az ősi horvát glagolita  írást itt nem felejtették el, hanem évszázadokon keresztül megőrizték és használták, miközben a horvát papság máshol teljesen ellatinosodott.  A monarchia idején hosszú ideig itt működhetett csak horvát gimnázium az egész Észak-Adrián. A kolostor ma is működik. A hitéleti tevékenység mellett az itteni barátok gondosan művelik kis földjeiket, és fogadják a szigetre látogató nagyszámú turistacsoportot. A kolostor bejáratánál ma is glagolita nyelven hirdetik jelszavukat: Béke és jóság.

F. Ughetto: Isten országa című képének a poklot ábrázoló részlete. A hatalmas kép a szentély falán 1653-ból származik.

A templom belseje.

A templom legértékesebb műalkotása Girolamo da S.Croce poliptichonja 1535-ből

A kolostor kerengője. Kosljun-sziget a Krk-sziget egy öblében fekszik a jachtkikötőjéről híres Punattal szemben. A dús növényzetű, idilli szigeten már a XII. században bencések éltek. 1447-ben a Frangepánok kieszközölték, hogy az általuk támogatott  ferencesek kapják meg a szigetet. A lerobbant állapotú kolostor felújítása ekkor kezdődik meg, és hamarosan Košsljun virágzásnak indul.

A Kálvária-kápolna az utolsó stációval

A sziget nagy részét magyaltölgyes, szúrós csodabogyós erdő borítja

Egy kápolna  sziget sűrűjében

A kolostor a távolból.

2013. augusztus 13., kedd

Zengg (Horvátul: Senj, olaszul: Segna, németül: Zengg)


Zengg városa bizonyos tekintetben a legmagyarabb város az Adrián. Az igaz, hogy régen sem volt, és ma sincs jelentős magyar lakossága, de a középkor során a Magyar Királysághoz tartozott, Velencével sem kellett viaskodni érte, szabad királyi város is lett. Ez volt a  Horvátországot is magába foglaló Magyar Királyság adriai kapuja. Szerepét akkor vesztette el végleg, amikor a vasútvonal Fiume felé épült meg. 

A Nehaj-erőd konyhája
Középkori illemhely az erődben

Az erőd arra a város feletti dombra épült, ahonnan a várost gyerekjáték lett volna ágyúkkal szétlőni. Korábban a horvát-magyar együttélésről volt benne kiállítás. Ma már ennek nyoma sincs és az uszkóknak állítanak emléket.

Az adriai léptékkel nézve szerény székesegyházának románkori részletei

Reneszánsz mellékkapu
Templombelső


Az ördög egy barokk oltáron
Egy középkori síremlék, de nem tudom kié
A székesegyház előtti tér a leghangulatosabb része az óvárosnak

A városfal egy megmaradt és átépített kapuja

A város híres szülötte Nikola Jurisic, akit mi Jurisics Miklósként ismerünk. I. Ferdinánd a
a számára politikailag megbízhatatlanan, Szapolyaihoz,- vagy ne adj Isten!- a szultánhoz húzó magyar
urak helyett gyakran inkább hűséges horvátokat tett a kulcsfontosságú várak élére, amivel elérte,
hogy a horvátok is egyre nagyobb szerepet játszottak a magyar történelemben. Így védte Jurisic
a  800 horvát katonával és felfegyverzett magyar parasztokkal a kőszegi várat 1532-ben.
A kikötőt védő erődrendszer egy megmaradt tornya

Barokk ház részlete

Középkori Krisztus faragvány egy ház homlokzatán

A város egyetlen épségben megmaradt középkori háza ma a helytörténeti múzeumnak ad
otthont.

2013. augusztus 12., hétfő

Hegyi városok az Isztrián 7: Hrastovlje -Cristoglie

Hrastovlje kicsit kakukktojás, mert egyrészt már Szlovénia területén van, másrészt pedig nem volt város, hanem csak kisebb falu. A középkori faluból pedig nem maradt más, mint a fallal kerített kis templom

A falu felett egy középkori torony

A kis románkori templom falképeiről híres. Mivel azonban a templomban nem volt szabad fényképezni, ezért csak egy link jöjjön a falképekről, de ez legalább egy  körpanoráma.
A körítőfal a török betörések ellen védett

Igazi hegyi városok is vannak Szlovéniában. Ilyen például Crni Kal, eredeti olasz nevén San Sergio.


Hegyi városok az Isztrián 6.: Buzet-Pinguente

 Buzet, -eredeti olasz nevén Pinguente- még viszonylag viruló városkának tekinthető. Több mint hatezres lakosságából  ezer ma is hegyen lévő óvárosban lakik. A város kútja az első képen

A városkában a szokásosnál kevesebb a középkori elem, és még historizáló épületet is láthatunk.

A város temetőkápolnája

A zárva talált kőtárnak otthont adó épület részlete

A város a távolból

A város barokk plébániatemploma és a különálló harangtorony

Az  egyik városkapu

Harangtorony