2018. július 10., kedd

Tevel-Tewel: Egyházi kisemlékek

Tevel volt jó darabig a Völgység második legnagyobb települése Bonyhád után. Mivel itt a lakosság 97%-a katolikus volt, Bonyhádon meg még a lakosság 40%-át sem érték el, ezért a Völgység katolikus központjának is tekinthetjük Tevelt a 18.század végén.

A sváb falvakra jellemző módon, bármelyik irányból is érkezünk a faluba, egyházi kisemlékekbe botlunk. A hőgyészi úton van a 14 segítőszent  18.századi kápolnája.

A kisdorogi úton pedig egy 19.század vági nádasdi kereszt.

A falu (1841-től mezőváros) szakrális központja a templomdomb volt. Itt áll a Szentháromság, mellette
a jobb oldalon Nepomuki Szent János barokk szobra.

A másik oldalon Szent Flórián. A 19.század végi Szentháromság Szent Annát és a kis Máriát
ábrázoló szobra van jobb szélen.

1739. május 30-tól december 23-íg tartó pestisjárvány következtében 53 ember halt meg Tevelen. Ekkor határozta el a közösség, hogy a pestisszentek tiszteletére kápolnát emelnek.

A kápolna Szent Rozáliának szentelt, ő van a jó színvonalú, de mégis csak kissé provinciális barokk
oltárképen. A kép alsó részén a másik két pestisszent, Rókus és Sebestyén.

Szent Rókus kapott egy 19.századi végi nádasdi szobrot is.

A kápolna másik oldalán egy nádasdi kereszt.

Az egyik temetői kápolna nívós faszobra.

A Rábolt-kápolna a temetőben.

Előtte is nádasdi kereszt.
A temető összegyűjtött keresztjei közt két 18.századi is van. Ez 1747-ből.


Ez 176?-ból.

A kálvária érdekesen indul.

A stációkból jobb oldali sora még áll egy darabig, de már kép nélkül. A bal oldali hiányzik. A stációsort 1910-ben készítette a bonyhádi Ellinger János, a már álló hármaskereszt elé.

A latrok közül már csak a jobb oldali áll.

Jézus még áll, keresztje ferde, Mária Magdolna is megvan még, Jánosnak már nincs meg a feje. A bal oldali latort, és Máriát már a bozót takarja. Érdemes megnézni a Csendhegyek blogról, hogy néhány évvel ezelőtt az egész együttes még mennyivel jobban megközelíthető volt. Stílusa alapján ez egy nádasdi alkotás 1870-80 körül.

Ilyen dzsuván kell átvergődni a hármaskeresztig.

Kereszt a Petőfi utca elején. A kép 2003-ban készült. A kereszt azóta teljesen szürke festést kapott. 19.század végi nádasdi alkotás.

A Petőfi utcában egy 18. századi Szenvedő Krisztust is találunk.

A Jó pásztor szobra. 18.századi barokk alkotás. Talán most a
Pécsi Püspökség gyűjteményében van. 

A teveli téglagyár körkemencéjének részlete. Az 1910-ben nyílt téglagyár hatására a faluban nagyon szép téglaornamentikás házak sorát találjuk. Terveim szerint következő teveli bejegyzés ezeket fogja bemutatni.

A Szentháromság templom. Terveim szerint a 3. teveli rész a Völgység legnagyobb
templomáról fog szólni. 1794-97 közt építi fel a szekszárdi Jakob Faulhammer a templomot,
aminek kifestésére csaknem fél évszázaddal később kerül sor. Ekkor a szintén szekszárdi Boros
Nepomuk János készíti el a monumentális hatású és rendkívül dekoratív falképeit.

2018. július 6., péntek

Véménd-Wemend-Beменд

A véméndi katolikus temető távolról.

Véménd demográfia görbéje tipikus a Schwäbische Türkei területén. A demográfia helyzet annyiban más mint Tolnában, hogy itt Baranyában nagyobb volt a szerbek szerepe. Véménd is 1690 környékén szerbekkel települ. Az első németek csak 1748-ban érkeznek a kamara birtokára, és ettől kezdve a szokásos népességdinamika érvényesül: a szerbek részaránya csökkenni kezdett. A 19. század elején a lakosságnak még negyede szerb, Az 1880-as népszámlálásnál már csak 15% a részarányuk. Mellettük magyarok és zsidók élnek kis arányban. 1920 után a szerbek szinte mind a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba települnek át, helyükre fokozatosan magyarok érkeznek egyre nagyobb arányban. A szerbek temploma gazdátlan lett, az 1970-es években lebontották.
A Véménd határában lévő igen pici kis kápolna és a mellette lévő forrást, a Vodicát szent helyként tisztelték.

Néhány éve az enyészettől mentették meg lelkes helyiek.

A katolikus temetőben is szép rendben állnak a megmentett keresztek. Ugyanez a helyzet a szerb temetőben is.

A temető középpontjában jelenleg a egy nagy hársfa, mellette egy kápolna és a kálvária hármaskeresztje áll. A mai kápolna előtt ezen a helyen állt a falu első katolikus temploma. Mai formáját 1912-ben nyerte.


A kápolna belseje.

A faluban még nagy számban lelhetünk fel 19.század végi-20.század elei tipikus nádasdi keresztet. Szinte kivétel nélkül gondozott állapotban.

Temetői részlet.

Még egy kereszt a temetőből.

Véménd csak 1788-ban szerveződött önálló plébániává. Temploma 1796-ban lett Szent Mihály tiszteletére felszentelve, majd a 1830-ban két oldalhajóval és nagyobb szentéllyel bővítették. Előtte Szent Antal és Szent Bálint szobra közt a Szentháromság, aminek alkotója Kálmán Ede (1869-1933), pécsi szobrász. 1906-ban állították Keszler Antal költségén. Ma egy 2015-ben odahelyezett fénykép is látható az építés finanszírozó módos gazdáról.

A Szentháromság oszlop ikonográfiailag egyedülálló, mivel Don Bosco már eleve szokatlan ábrázolása mellett a fatimai három gyermek portréját látjuk.

Don Bosco

Jacinta

Francisco és Lúcia. Mivel a fatimai jelenés 1917-ben volt, és csak a az 1920-as években lett népszerű, ezért ezek az ábrázolások  nyilván később kerültek az oszlopra. Három évvel később Kálmán Ede a véméndi oszlophoz megszólalásig hasonlító, ám kicsit nagyobb oszlopot készít el a Nádasdra (ma Mecseknádasd).

A templom kifestését Graits Endre (1854-1909) pécsi művész végezte el 1894-ben.

Herbert Gaspar háza 1923-ból.

A ma tájháznak otthont adó épületet  1912-ben Elter Ferenc és Hock Anna építette. A házat 1945-ben az Illés család kapta meg, akik 2005-ig éltek itt. A jellegzetes oroszlános-sárkányos ornamentika több más véméndi házon is feltűnik.

19. századi kereszt a főutcáról.

Szent Vendel szobra az egykori dömörkapui út mentén.

A Jackl-kereszt 1910-ből.
Kereszt a főutcáról 1877-ből.

Végül egy Mária Magdolnás és egy Máriás kereszt. (János nincs már meg)