2018. augusztus 8., szerda

Tevel (Tewel) : 2. A falukép

Legutóbb Tevel egyházi kisemlékeiből mutattam be jó párat, de még mindig maradt néhány. Ez a kis kápolna a Zombára menő földes út mellett áll.

Nem messze tőle egy ledőlt kereszt csonkja két száradó vadgesztenye mellett.

A kereszt töredékei még ott hevernek, valami traktorról leesett (?) alkatrész mellett.
Ennek a 18-19.századi kis kápolnának mesteri az elhelyezése. Mellőle a Mecsekig is ellátni. A2. katonai felmérés térképén már szerepel.

20.század eleji nádasdi kereszt ("Wekler-stílusú")

A templom a Tsz-pince felé tartva.

A Tsz-pince egy módosabb sváb gazda tulajdona lehetett egykoron.

Hársak közt álló kereszt a Hőgyészi utcában.

A téglagyárat 1914-ben alapította Avar (Antlfinger) István.

A több mint száz éves épület lassan ipari műemlék lehetne.

Hatalmas raktárak és egyéb épületek csatlakoznak hozzá. Ha nem is nagy kapacitással, de a hagyományos "régi" téglákat gyártó üzemben ma is van termelés.

A téglagyári "kastély" az Avar család egykori lakhelye volt.

A teveli téglagyár beindulásával nagy építkezési hullám vette kezdetét a faluban. Sorra épültek a szép téglamíves porták, vagy azok homlokzatát alakították át az új stílusnak megfelelően.

A környező sváb falvakban is látjuk ennek nyomát, de a legtöbb ilyen épület azért Tevelen van.

A hatalmas pajtaajtó is jellegzetes.

Elfalazott ablakok.

Padlásablakok.

Egy homlokzat 1927-ből.

Az Erzsébet köz elején hatalmas hadlásterű, vélhetően még 18. századi épület. A háttérben az előző részben bemutatott Rozália-kápolna tűnik fel a háttérben.

Az iparosház.

Nemrégiben a Darányi-program keretében felújították, szépen rendezték a teret is körülötte, a jó vizű artézi kúttal. Én úgy láttam,  hogy a nagy  épületnek csak töredékét használják.

Tevel mindig is a környék legjelentősebb települése volt, még a Kádár-korszakban is. Itt voltak fejlesztések a szocializmus évei alatt is. Ennek tudható be, hogy a falukép "zilált". Borzasztó ronda, "szocreál" épületek tarkítják az utcaképet. Igazából vadászni kell az értékeket, azok nem alkotnak egységes utcaképet, mint a szomszédos Závodon vagy Mucsiban.

A kitelepítési trauma után, az ötvenes években egyenest nőtt a népessége,   Kádár-korszakban sem zuhanórepülés-szerűen csökkent, mint általában a Völgység falvaiban. A Tsz sokaknak megélhetést biztosított, így a régi sváb porták helyén itt is megjelentek a "Kádár-kockaházak", a teljesen modernizált porták. (Részletes demográfia adatokat majd a "befejező" részben fogok ismertetni.)

Egy régi, hatalmas istálló...

...a szokásos pajtaajtóval. A virág és gondozottság oka, hogy ez a Székelykör épülete, az utcai kerítésén hatalmas székelykapuval. Ez is a Darányi-program keretében újult meg.

Egy pajta frízsora.

Egy, a színekkel is játszó homlokzat a Hőgyészi utcából.

Búcsúzóul az előző ház homlokzata.