Krakkó: A Wawel királyi palota magyar szemmel

 

A bécsi Hofburg, a prágai Hradzsin, a Budai Vár és a belgrádi Kalemegdan mellett a krakkói Wawel kétségtelenül Kelet-Közép-Európa olyan ikonikus épületegyüttese.  Mindegyiknek máskor, más hangsúllyal volt fénykora, mindegyik hosszabb-rövidebb ideig uralkodói székhely is volt. A két véglet a Hradzsin a maga 7 évszázadával, és Kalemegdan a maga fél évszázadával. A Hofburgot -igazán nagy korszakában- a 18-19. században gyökeresen átépítették, ezért a középkori részleteiből szinte semmit nem láthatunk. Hasonlóan csak töredékeket láthatunk Zsigmond, Mátyás és II.Ulászló budai palotájából. A Kalemegdan soha nem volt palota, hanem erőd. Úgyhogy, ha ma valaki érezni akarja azt, hogy milyen lehetett Buda egykori hangulata, a Hradzsinba vagy a Wawelbe kell menni. A Hradzsinról írtak itt vannak. 

A Wawel mai arculatát a reneszánsz kortól való átépítések határozzák meg, amik nagyjából 1502-1537 közt zajlottak két olasz mester irányítása alatt.  Francesco Fiorentino volt a munkálatok elindítója, majd Bartolomeo Berrecci fejezte be az udvar árkádsorát, egységesítette a dizájnt, és neki köszönhetők  a kifinomult dekoratív részletek is. A 16-17. században sok olasz mester dolgozott Lengyelországban. Fiorentino Erdélyből érkezett, itáliai korszakából nincsenek nyomok. Igazi "mindenes" volt, szobrász, pénzverő, építész. Berrecci élvonalbeli firenzei műhelyben tanult, kb. 26 évesen települt át Lengyelországba. A gnieznoi érsek hívta meg, aki laterani zsinat alkalmával ismerkedhetett meg vele. 

Buda tehát kevésbé hasonlított a Wawelre, mint a II. Ulászló alatt sokat gyarapodó Hradzsinra. Több olyan királyunk is van, aki választhatott hogy az említett központok közül melyik lesz a székhelye. Nyilván a Kalemegdan  senkinek nem jött szóba, leszámítva a szerb uralkodókat. Nagy Lajos választhatta volna a Wawelt is, de nem tette. A lengyelek haragudtak is rá. Zsigmond és Habsburg Albert  számára volt a legnagyobb a választék, a Hradzsin, a Hofburg és Buda is lehetett  székhelyük, de ők  Budát választották. I. (Jagello) Ulászló is a Wawelből költözött Budára., V. (Habsburg) László rövid uralkodása inkább a Hradzsinban, kisebb részt a Hofburgban (sőt Bécsújhelyen) telt el, mindössze kétszer járt csak Budán, ebből a második lett emlékezetes. (Hunyadi László kivégzése.)   Mátyásnak a Hradzsin nem jött össze, pedig vágyott rá. Amikor Bécs megadta magát neki, egyből át is tette székhelyét a  Hofburgba, ami porfészek volt Budához képest, pumpálta is a pénzt és az értékeket Bécsbe. (Nem véletlen pl. az, hogy  ma Bécsben van a legtöbb Corvina.) II.Ulászló a Hradzsinból költözött át Budára, és fia II. Lajos is kitartott mellette abban a kevés időben, ami adatott neki. Szapolyai János amikor az övé volt, sokat erősítette  Buda várát, de azt csak Ferdinánddal szemben akarta megvédeni, Szulejmán "szinte ajándékba kapta." A magyar királyok Habsburg-ága így Ferdinándtól kezdődően a Hradzsint vagy főként a Hofburgot választotta a továbbiakban. Végül Báthory Istvánt kell megemlítenünk, aki Gyulafehérvárról tette át székhelyét a Wawelbe. Wawel hivatalosan fővárosa maradt, de élete végét főként a ma belorusz területen fekvő Grodnában töltötte. Ebből is látszik a magyar-lengyel közös életérzés egyik fő jellemzője: a határon túlra került (itt Belorusszia, Ukrajna) "hazai" emlékek sokasága. Ami nekünk Trianon, az a lengyeleknek a Molotov-Ribbentrop paktum, azzal a jelent 

Apollonio di Giovanni di Tommaso: Odüsszeusz kalandjai. Részlet: A küklopszok szigetén.

Ez a kép sem volt soha a lengyel királyoké, hanem sok műkincssel egyetemben későbbi lengyel nemesi családok gyűjteményéből került a Wawelbe. 
 A Wawel eredeti kincseinek a nagy része Lengyelország 18. század végi felosztásakor semmisült meg.   A poroszok többek közt elvitték a kincstárát a királyi ékszerekkel, ez utóbbit   beolvasztották, ezzel mély sebet ütve a lengyelek lelkében. Az oroszok is sok mindent elloptak, például a Jagelló-kárpitokat, amikről még lesz szó. Legkevésbé még a Wawelt  kaszárnyává átépítő Habsburgok ártottak, akik  1880-ban autonómiát is adtak Galíciának, ami miatt ma az ő megítélésük sokkal kedvezőbb, mit az említett porosz és orosz megszállóké. (Nyilván aktuálpolitikai életérzés miatt is,  még a Wawel audio guide-jának  kommentjeiben is érződik az orosz antipátia. ) 1880-tól szó volt róla, hogy kiköltözik a kaszárnya, végül 1905-re gyűlt össze annyi pénz, hogy  a Wawelt kiválthatták.  Ezt követően hatalmas lelkesedéssel megindult a  palota  restaurálása. 

2.Odüsszeusz találkozása Nauszikaával.

Tommaso főként bútorokat és miniatúrákat festett. Ezekben a műfajokban a firenzei quattrocento legnagyobbja volt. Az Odüsszeusz-történet eredetileg egy utazóláda oldalain volt.  Tommaso műve is a  Lanckoroński grófok nyugatra került gyűjteményéből került adományozás útján a Wawelbe.

A híres Jagelló-kárpitok egyikének részlete.

A Wawel legfőbb értékének tekinthető az kárpitegyüttes, amit II. Zsigmond Ágoston rendelt meg 1550-1560 közt Brüsszelben. (Feltehetően Jan Tons vagy Pieter Coecke van Aelst körében készültek.) Az egész együttes kb.170 darabból állt.. Lengyelország felosztásakor Oroszországba kerültek, de 1921-ben vissza kellett szolgáltatniuk ezeket az újra létrejött Lengyelországnak. .A II. világháború idején kalandos körülmények közt csempészték ki ezeket nyugatra, majd Kanadába. Kanada 1964-ben szolgáltatta vissza ezeket Lengyelországnak. A 138 darabból 136 -ot őriz a Wawel, de egyszere csak kb. 30-at mutatnak be. 

A középkorban és a reneszánsz korban nagyon népszerű állatszimbolikai alapművére ,Phüsziologoszra, valamint más antik hagyományokra épül az ábrázolások nagy része. Ezek tehát mind összetett szimbólumrendszerrel rendelkező művek. 

A kárpitok három nagy témakörre csoportosíthatók: 1. Biblia jelenetek 2. Királyi és nemesi címerek és  monogramok 3. Állattjelenetek. Számunkra kétségtelenül ez a harmadik kategória volt a legérdekesebb. . 

Az előző képen is szereplő nyúl például a Phüsziologosz leírása szerint az ördög és a bűn elől Krisztushoz menekülő, önmagát kizárólag Istenre bízó embert jelképezi. A történet arra is kitér, hogy a nyúlnak a hátsó lábai hosszúak, az első lábai viszont rövidek. Emiatt a hegyre felfelé rendkívül gyorsan fut, ám ha elkezd lefelé haladni, a lejtőn könnyen elbotlik, és a ragadozók azonnal utolérik, ahogy azt az előző kárpiton is látjuk. A Phüsziologosz erkölcsi tanítása szerint a hívő embernek is a szellemi magasságok (Isten) felé kell törekednie; ha ugyanis alászáll a földi hívságokhoz és a bűnhöz, kiszolgáltatja magát a gonosznak. . 

A daru és a kígyó gazdagon díszített figurális bordűrrel (keretdísszel). 
A daru és az egyéb gémek nemes állatnak számítottak, szemben az abszolút negatívval, a kígyóval. A kép hátterében a szintén nagyon negatív jelleműnek számító róka sunyiskodik.          

Oroszlán az egyik legpozitívabb jelentéstartalmú, gyakran közvetlenül Krisztusra utaló állat,  de általában a hím oroszlánt szokták megjeleníteni. Szintén érdekes a kép hátterében lévő erdő ridegsége, a szarvassal. Itt a szarvas a híres 42. zsoltárt idézi meg: „Mint a szarvasgím a forrásvízre, úgy vágyakozik lelkem utánad, Istenem!” A növények is mind szimbolikus jelentéssel bírtak.

A Phüsziologosz leírása szerint a párduc a legbékésebb és legszebb állat, egyedül a sárkánynak az ellensége. Miután jól lakik, barlangjába vonul és három napig alszik. A harmadik napon felébred, és torkából csodálatos, édes illat árad, amely messziről magához vonzza a közelben és távolban lévő többi állatot. Nem nehéz Krisztusra utaló párhuzamokat találni. 

A  jó és rossz küzdelmének ábrázolása madárjelenetnek álcázva. A kárpit alján kartusok és gyűmölcsfűzérek laza kombinációja.

A gólya egy rendkívül sokrétű, pozitív tartalmú jelkép, amely egyszerre utal Krisztusra, Szűz Máriára és a hívő keresztény ember erényeire.

Egy tipikus szobabelső, a királyi magánlakosztály egy terme. Számos teremben eredeti a kazettás mennyezet és az alattuk végfutó fríz. A frizek mestere a Boroszlói Antoni és nürnbergi Hans Dürer volt, ez utóbbi a híres Albrecht öccse. Hans Dürer Krakkóban telepedett le, udvari festő lett, és 1535 körül halt meg. A falakon a híres Lanckoronski-gyűjtemény darabjait és egy Jagello-kárpítot látunk. 

Egy másik hasonló terem, amelyben új elemként megcsodálhatjuk a reneszánsz mázas cserépkályhát, valamint Benedek mester reneszánsz-gótikus ajtókeretét és egy trecento madonnát.

Újabb két fantasztikus ajtókeret. Ilyenből rengeteg maradt meg itt.. Budán csak néhány kevésbé díszes töredék. 

A  királyi hálószoba baldachinos ágya és egy reneszánsz cserépkályha. Jó poén lenne, hogy ebben Báthory István is feküdt, de valójában ez az ágy egy 20. századi rekonstrukció. 

Jacopo del Sellaio "Orpheusz az állatok közt" című képe is a Lanckoroński-gyűjteményből

származik.. A Wawelben őrzött Lanckoronski-gyűjtemény a szakma véleménye szerint  jelentősebb, mint Krakkó másik híres gyűjteménye, a Czartoryski-gyűjtemény. Mégis ez utóbbiba nem tudtunk az augusztusi főszezonban már online jegyet foglalni indulásunk előtt egy héttel. Ennek oka pedig egyetlen egy festmény: Leonardo Hermelines hölgye. Hiába van tucatnyi neves "B-kategóriás" festő kiváló alkotása a Wawelben,  a Czartoryski Múzeum egyetlen egy A-kategóriás mester  képével beelőz. (Van azért egy kisméretű Rembrandtja is.) A Wawel azonban nem képtár elsősorban, hanem egy elsőrangú  komplex királyi rezidencia, ahol egy nagyszerű képzőművészeti gyűjtemény is van. A volt keleti tömbben (a volt NDK-t és Oroszországot is beleértve) a képtárak rangsorában mindenképpen benne van mindkét krakkói gyűjtemény a top 10-ben. De minden rangsorban előttük áll a Szépművészeti Múzeum, amit csak két-három nagy orosz gyűjtemény (Ermitázs, Puskin és esetleg a Tretyakov)  és a drezdai Zwinger előz meg. 

Az nem meglepő, hogy ifj. Pieter Breughel egy alkotását is láthatjuk, hisz a nagyrészt apja sikerén oldalvizező mesternek csaknem 1400 alkotása maradt fenn. 

Nem fordítottam nagyobb figyelmet a mintegy 1500 darabos  bútorgyűjteményre, de ebben olyan remekművek is akadnak, mint Hugues Sambin burgundia mester manierista kredence.

A Wawel királyi magánlakosztályok sorába tartozó Oszlopterem eredeti kandallóval.  

Nagyon jó anyaga van Lucas Cranachnak is, ami szintén nem meglepő, hiszen a mester két fiával egy festő manufaktúrát irányított. Ma kb. 5000-re becsülik azon művek számát (grafikákkal együtt) amit a mester a jellegzetes gyűrűt tartó sárkány szignójával (esetleg korai képein LC monogrammal) ellátott. Itt egy gyakran ábrázolt jelenetnek, a "Jézus megáldja a kisdedeket" egy megkapó részletét látjuk.   

 Az 1400 darabos porcelángyűjtemény is rendkívül gazdag, ebből is csak néhány alkotást mutatunk be. Legkiemelkedőbb értékét, egy 140 cm magas Golgotacsoportot egy lengyel műgyűjtő adományozta 1966-ban. A porcelángyűjtemény anyagának 90%-át az 1945 utáni időkben főként magánadományokból szerezték be, amikor arra kérték a lengyeleket, hogy a háborús pusztítások után ismét tegyék gazdaggá a lengyel múzeumokat.  A szoborcsoportot Johann Joachim Kändler (1706–1775), a Meisseni Porcelánmanufaktúra legjelentősebb alkotója tervezte 1745-ben.

A legjelentősebb a meisseni gyűjtemény. A képen látható tányér a Chinoiserie ("kínaiaskodó" stílus) kategóriájába tartozik, azon belül is a világhírű japán Kakiemon -stílusú meisseni porcelánok egyike. 

Azért 16-18. századi olasz majolikákból és fajanszokból is akad bőven. 

A Wawel 2. emeletén a termek díszítettsége még az 1. emeleten is túltesz. 

A Lovagi tornák termében Hans Dürer frízei futnak végig, amiket a Boroszlói Antoni fejezet be 1535-ben.

Ez a kép arra jó bizonyíték, hogy egy  ismeretlen (tehát vélhetően átlagos) toszkán mester a 15. század vége felé már rendkívüli kifejezőerővel tudta elkészíteni egy halott fiát támogató asszony portréját.  

Hans Dürer képein látjuk, hogy kb. milyenek lehettek azok a hadifelszerelések, amivel kb. 10 évvel korában a Mohácsi csatában is küzdöttek a keresztények.  

Itt Hans Dürer I. (Öreg) Zsigmond lengyel királyt festette meg. Körülötte a Landsknecht zsoldosok. A kép azt is elárulja, hogy Hans nem volt Albrecht bátyja szintjén a festészet terén  

Az egyik leghíresebb terem a Követek terme, néha Fejek alatti teremnek is mondják. A falakon itt is Jagelló-kárpitok lógnak, itt most a címeres-monogramosra látunk példát. A klasszikus szobrok megjelenése sem véletlen, mert a falakon végifutó fríz "Az ember életének allegóriája"  antik előképekre megy vissza. Ezt is Hans Dürer kezdte el, de befejezésére csak évekkel később került sor egy bizonyos Dionysius Stuba jóvoltából, akiről semmi mást nem tudunk, mint azt a tényt, hogy itt dolgozott. 

A fríz részletei.

A fejek. A terem kazettáiba eredetileg 194-et faragott ki a boroszlói  Sebastian Tauerbach és Hans Snycerz. A későgótikus-reneszánsz portrészobrászat remekeinek számító allegorikus fejekből mára 30 maradt fenn, kalandos körülmények közt, ebből tíz látható a képen. 

Báthory István portréja. Ismeretlen lengyel mester műve. 

A Jagello-ház kihalása (1572) után az 1569 óta létező  Lengyel-Litván Unió nehéz helyzetbe került, mert a lengyel-litván trónra is bejelentkező  Rettegett (vagy Rettenetes) Iván Oroszországa félelmetes expanzióba kezdett a szlávság, és a Baltikum ortodox alapon álló uralmának megszerzéséért, így elkerülhetetlennek tűnt az, hogy a katolikus  lengyelekkel (illetve a lengyel-litván unióval) szembekerüljenek. A lengyelek előbb a francia Valois-ággal próbálkoztak, de aztán két közelebbi nagyhatalmi jelölt jött számításba: A Habsburg II. Miksa, és az Oszmán-birodalom jelöltje és vazallusa,  Báthory István erdélyi fejedelem.  Báthory került ki győztesen a vetélkedésből,  az oszmánok nagy megnyugvására. Hivatalosan feleségével Jagello Annával volt társuralkodó. A kényszerházasság nem szolgálhatott nagy gyermekáldás reményével, létrejöttekor Anna már 53 éves volt, Báthory is 43. 

  Báthory a lengyelek megbecsült királya lett,  nagy katonai sikereket ért el, tönkreverte Rettegett Ivánt is. A Székesegyházban még találkozunk emlékével. Báthory István trónrakerülése egy sajátos lengyel államforma, az ún. nemesi köztársaság nagy sikere volt. A nemesi köztársaság egy a maga korában teljesen egyedülálló politikai rendszer volt, amely a 16. századtól a 18. század végéig működött. Itthon  Szapolyai János megválasztása arra utalt, hogy ebbe az irányba indulhat el a Magyar királyság fejlődése is, de aztán egészen  másként alakult történelmünk. A nemesi köztársaság elkerülhetetlen válsága a 18. században  végül Lengyelország 123 éves megszűnéséhez vezetett. 

Tomasso Dolabella: A lepantói csata (részlet)
Dolabella a legnagyobb barokk mester volt Lengyelországban. Harminc éves korában települt át Velencéből III. Zsigmond hívó szavára, és élete utolsó ötven évét Krakkóban töltötte teljesen elpolonizálódva. Velencéből nem csak a nagy mesterek (Veronese, Tintoretto) hatását hozta fél évszázad késéssel, hanem a nagy méretű vászonra festett olajképek technikáját is. Krakkóban és Varsóban is nagy műhelye volt, és szinte ontotta a képeket hatalma csúcspontja lévő Lengyel-Litván Unióban. A  nagyméretű képet annak ellenére rendelte meg Stanisław Lubomirski herceg, hogy az 1571-es Lepantói-csatában  nem vettek részt a lengyelek. A kép így is egy politikai program része: Dolabella egy különleges kompozíciót hozott létre: a kép általunk bemutatott részében a lepantói diadalt ábrázolta, míg a teljes festmény más részein összekapcsolta ezt a chocimi csatával (1621), ahol a lengyelek sikeresen megállították a hatalmas oszmán fősereget. A festmény így a kereszténységnek az oszmán hódítás felett aratott egyetemes, közös győzelmeit hirdeti, amelynek majd csúcspontja Bécs felszabadítása (1683) lesz. 

Egy barokk kabinet a Vasa-ház korából.
Báthory István halála után a svéd Vasa-ház uralkodóit választották meg a trónra. (1587- 1668) Arra gondolhatnánk, hogy a Vasa-ház révén a svéd és a lengyel állam baráti viszonyba került, de valójában a svéd és lengyel ág végig ellenségeskedett, sőt mély nyomott hagyott a  "svéd özönvíz" (1655-57), mely  végigpusztította Lengyelországot. Ráadásul a svédek még az oroszokkal is szövetkeztek.

A királyi magánkápolnát a krakkói udvarban alkotó neves olasz építész, Giovanni Battista Trevano tervezte és építette 1602-ben, kifejezetten III. Zsigmond király mindennapi, privát imádkozásaihoz. Érdemes az eredeti bőrtapétára is egy pillantást vetni. A barokk kastélybelsők kiemelkedő értékei ezek, amiket a 2. emelet számos termében látunk.

Egy reprezentatív terem a Vasa-termek közül.
A festmény Tommaso Dolabella III. Zsigmondot ábrázoló lovas kompozíciója, Szmolenszk 1611-es sikeres ostroma után. Szmolenszk két évig tartotta megát, közben a lengyelek Moszkvába is bevonultak. A siker azonban nem tartott sokáig, és Moszkvát nem sikerült sokáig megtartani. Az 1618-ban fegyverszünettel záródó lengyel(és litván)-orosz háború összességében jelentős lengyel(és litván) nyereséggel zárult 1618-ban. A 17. század második felére a korábbi erőviszonyok azonban teljesen megfordultak. A Lengyel–Litván Unió belső anarchiába süllyedt a nemesi köztársaság válsága miatt, miközben Oroszország a Romanovok alatt centralizált, stabil abszolutista nagyhatalommá vált. Ez a folyamat egyenesen vezetett oda, hogy a 18. század elején (Nagy Péter korában) Lengyelország már orosz bábállammá vált, a század végén pedig Oroszország, Poroszország és Ausztria teljesen felosztották egymás között a lengyel államot, és ez 123 évig (az 1. világháború utáni időkig)  így is maradt.

Henri Gascar: III. János király apoteózisa a családja körében (1691) c. festménye. 

A Lengyel-Litván Unió egyre elhatalmasodó válságának tengeréből  szigetszerűen emelkedik ki III. (Sobieski) János  uralkodása (1674–1696). 

Amikor a híres francia festővel nyolc évvel bécsi diadala után megfestette családját, aligha gondolt még arra, hogy a Sobieski család őutána csak kevés nyomott hagy majd a történelemben. 
Jobb oldalon az első nőalak Marie Casimire királyné, imádott felesége. Egy közepesen előkelő francia családból származva került Lengyelországba egy vajda feleségeként, majd hamarosan Sobieski János szeretője lett. A szerencséjére hamarosan megözvegyült, így János felesége, majd a lengyel nemesek jóvoltából királyné is lett. Élete végén azonban eredeti hazájában, visszavonultan élt. Marie Casimire mellett  lányuk Terézia Kunigunda, az egyetlen aki trónra került a négy gyermek közül: a bajor uralkodó feleségeként belefolyt a nagy politikába is, rövid ideig még Bajorországot is igazgatta, nem is tehetségtelenül. Nem volt boldog a házassága, a szeretőt tartó férje egy időben  10 évre száműzte. Sok-sok hányadtatás után Velencében magányosan  halt meg. Sok, korán meghalt gyermeke közül a legidősebb fia VII. Károly néven német-római császár lett. 

A kép keretet Jakab herceg  fogja.  Ő volt a trón elsőszámú várományosa , de aztán apja élete vége felé megorrolt rá, és inkább Sándort (zöld ruhában)  kezdte el bíztatni a trón megszerzésére. III. János halála után ezt egyikük sem tudta megszerezni. Ekkor fordult elő először a nemesi köztársaságban, hogy a vér szerinti örökös ellenében mást választottak királynak, jelen esetben II.Erős Ágost  szász választófejedelmet, aki némi megvesztegetéssel érte el célját. (A trónra egyébként 18 jelölt volt). II. Erős Ágost  Jakab egy későbbi  trónszerzési akciója után két évre be is záratta Jakabot és az őt támogató Konstantint (rózsaszín ruhában),   de aztán kiegyezve korábbi birtokaikat visszakapták,  és Jakab gazdag lengyel nemesként halt meg. Konstantin kissé léha és botrányos életéről  híresült el, ő adta el apjuk büszkeségét, a Wilanow-kastélyt is.(A kastélyról még lesz bejegyzés.)   Sándor viszont élete vége felé belépett a kapucinus rendbe, és feleség és utódok nélkül halt meg. 

A trónterem. Talán itt a legdíszesebb a 16. századi bőrtapéta. A falon Kain és Ábel történetét ábrázoló Jagello-kárpit függ. 

A Wawel egy különleges oszmán sátorgyűjteménnyel is rendelkezik, aminek eredete a Sobieski III. János -féle bécsi hadizsákmányokig vezethető vissza. 

A legtöbb darabja azonban 18. századi és tudatos gyűjtés eredménye. 

A több órás múzeumi séta után újra az udvaron, ahol egy esti koncertre készülnek. A Wawelnek 4 látogatói útvonala van. Ebből ki kettőt jártunk végig. Bejártuk a palotát, kihagytuk a fegyvertárat és a kincstárat. 

Szerény kis királyi kert.

A Wawel keleti homlokzat. Balra a Dán-torony, ami nevét onnan kapta, hogy a középkorban itt szállásoltak el egy dán királyt; aztán gótikus alapokon álló Tyúkláb-bástya jön, ami nevét a mellette lévő Tyúkláb-toronyról kapta.   

A XV. századi Szenátus-torony.