2015. szeptember 12., szombat

Dubrovnik (Raguza)

A Placa utca a ferences templommal. Dubrovnik főutcáját már 1468-ben kikövezték, ma is jobbára ezeket a köveket koptatja az ember. 1358-tól 1526-ig Magyarországhoz tartozott, ami azt jelentette, hogy némi kis apróval megválthatta függetlenségét. Mátyásnak például évi 500 forintot fizettek és adtak néhány gályát, miközben a király átlagjövedelme több mint 600 ezer Ft volt.

A város védőszentjének, Szent Balázsnak temploma. Háttérben a székesegyház kupolája. 

A Sponza-palota több városi hivatalnak adott otthont és itt működött a pénzverde is.

Az Óratorony és a Minceta-erőd. Ez az erőd a város védelmi rendszerének legmagasabb pontja. 1319-ben kezdték építeni. A török előretörésekor megerősítették, ma falainak vastagsága 6m.

A kikötő a domonkosok templomával

A Szt.János-erőd. Ezt is a 14.százdban kezdték építeni, de még  1557-ben is erősítettek rajta.

A Lazaretinek nevezett épületkomplexum a kikötő melletti. A nagy, 1377-es pestisjárvány után ismerte fel a raguzai tanács, hogy a járványok megelőzése érdekében felállítanak egy izolált kórházat. Ez a mostani épület a 17.század elején épült. Itt 40 napig tartották megfigyelés alatt jövevényeket. Quarantäne, negyven jelentésű szóból alakult ki a karantén szó is, ami a világ csaknem  összes nyelvén az egészségügyi zárlatot jelenti.

A Rektori Palota oszlopcsarnokának oszlopfői. Ebből a palotából irányították a köztársaság ügyeit. A nevét onnan kapta, hogy a velencei uralom alatt az épület elődjében székelt a velenceiek által kinevezett rektor.

A palota mai formája az 1463-as második lőporrobbanás után alakult ki. A sibeniki Giovanni Dalmata (juszt se írom most Juraj Dalmatinacnak) és a firenzei Michelozzo  ízlését és keze munkáját dicséri

A palota udvara

A székesegyház apró részlete Szt. József szobrával

A székesegyház belülről. Ez az 1677-es földrengésben megsemmisült középkori katedrális helyén épült az urbinoi Andrea Buffalini tervei szerint. 1713-ra lett kész, de valójában soha nem fejezték be. A belső így megmaradt nemes egyszerűségében. A Tiziano által festett triptichont is a Szt.Lázár templomból hozták át, de ennek sem készült el soha barokk foglalata.

Az első méterek a falakon. A város falai csaknem  2 km hosszan kerítik az óvárost. Ma ez Dubrovnik elsőszámú turistaattrakciója. Az évente ideérkező mintegy 2,3 millió látogató közül több mint 950 ezren mennek végig a falakon, kifizetve a 100 kunás (4200Ft) belépődíjat.(Gyermekeknek csak 30, és a pénztárosok nemeslelkűségére vall, hogy még az én lányaimat is annak vették. Dubrovnik még horvát viszonylatban is drága városnak számít.) Még néhány adat az idegenforgalomról: A városban csaknem 900 ezren szállnak meg évente. Az idejövők  fele repülőn érkezik. Kb. 900 ezren  hatalmas sétahajókon jönnek néhány órácskára.. A maradék 500 ezer a környékről tesz rövid látogatást. (Például mi is.) A város idegenforgalmában meglepő módon az angolok vannak mostanában az első helyen, Magyarország csak a 19., miközben az egész horvát tengerparton a 10. helyen állunk. (2014-es adatok.) Nem rossz mutatók egy  30 ezres várostól. Mégis rengeteg, elhagyott üres ház van a falakon belül.

Az Onforio-kút a ferencesek temploma előtti téren. Nevét Onofrio della Cavaról, a városi vízvezetékrendszer egyik kiépítőjéről kapta. Ez a kút 1438-40 közt épült, és a város feletti hegyekből több mint 10km-es vízvezetékrendszeren szállította ide a vizet. 

A jezsuiták Szt. Ignác temploma komor szépségével méltó a rend szigorához. A rend első számú építész-festője, a római Andrea Pozzo építette (egyes források szerint.) Méltánytalanul háttérbe szorult épület ez, alig írnak róla a különféle útikönyvek,  és általában zárva van.
12 évvel  ezelőtt még be tudtam menni, akkor láttam Pozzo nagyszerű falképeit.

A székesegyház kupolája.

A Bokar-erőd.öt 1461-63 közt építette a rektorpalotán is dolgozó firenzei Michelozzo di Bartololmeo. 
A tenger felöl vékonyabb falak is megtették.

A ferencesek temploma és a Minceta-erőd

A város egyik legizgalmasabb strandja a Buza. A bátrabbak a sziklákról ugrálnak a mélybe. 

A jezsuita templom főhomlokzata

A székesegyház kupolájára vezető létrát sem a tériszonyosoknak találták ki.

Tetők

Jön a vihar

A Szt. János erőd a kikötő védelmére épült.

Az Óratorony és a jezsuita templom

A jezsuita kollégium a templom mellett még a templomnál is komorabb épület. Ma a város legrégebbi gimnáziuma működik benne.

A szárazföld felől 25m magas, kettős falak védték a várost, amik helyenként 6m vastagok.

Az Óratorony, a székesegyház kupolája és a Szt. Balázs templom kissé nyomott kupolája.

Panoráma a városról

A jobb szélen lévő három emeletes komor épület volt a városi magtár.Ma néprajzi múzeum van benne.

Az északi oldalról jobban mutat a város, mert a parabolaantennák délre néznek, és így a nagy részük most nem látszik a képen, mert a déli oldalra szerelik őket. (Úgy látszik itt sem tudott mit kezdeni a város ezzel a problémával, hiába világörökség.) 

Búcsú a várostól. Mire a Minceta-erődnél végeztünk, nyakunkba kaptunk egy igazi ki mediterrán záport.