 |
| Nádasdi stílusú kereszt, az ún. benzinkúti kereszt. Kurd kezdetben rác-magyar település volt, majd 1765-től megjelentek itt svábok is, akiknek aránya az 1790-es nagy tűzvész után nő meg jelentősen. 1854-ben a községben 549 magyar, 791 német és 4 zsidó lakott. Vallása szerint katolikus 1336, evangélikus 3, református 1, zsidó 4. Ezt követően a németek aránya lassú növekedést mutatott a magyarokkal szemben, majd nagyjából állandósult egy 60%-os arány közelében. A két nép közt a viszony nem volt felhőtlen: kocsmai verekedések gyakoriak voltak. Különösen kiéleződtek ezek a búcsú napján, így a "kurdi búcsú" fogalommá vált. A két nép kocsmai szétválasztásával igyekeztek kezelni a problémát. Az új kántortanítók nemzetisége körüli pereskedés is legendássá vált 1867-ban , és három évig tartott. A falu lakossága 1941-ben elérte az 1900 főt. Ez a kitelepítések után ismét növekedni indult, 1983-ban 1532 fő volt. 2015-ben 1139-ben lakták. |
 |
| A kereszt Máriája |
 |
| A temetői kereszt |
 |
| A falu legértékesebb műemlékei a pécsi székesegyházból a 19.sz. végén idekerült alkotások. Zichy Mihály egy korábbi barokk keretbe festett Szt.Anna oltárképe, és Hildebrand szószéke van a képen |
 |
| A temetői kápolna a 19.század legvégéről |
 |
| Német kereszt |
 |
| Öntöttvas kereszt a temetőben |
 |
| Barokkos kereszt a templom előtt a 180?-ból |
