A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Segesvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Segesvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 15., kedd

A segesvári Hegyi templom- Schäßburger Bergkirche

A Hegyi templom a Szarvas-házzal. Ezt a reneszánsz épületet Michaell Dull polgármestr építette újjá az 1676-os nagy tűzvész után.
A Hegyi-templomhoz 176 fokon vezet fel a Diáklécső. 1642 óta ezen mennek fel a diákok a Hegyi templom melletti gimnáziumukba.
Kilátás a Hegyi-templomról a Barátok temploma  és az Óratorony felé.
A lépcsősor végén szembetalálja magát az ember a templom szentélyével. A szentély  a későgótikus csarnoktemplomok stílusában készült, közvetlen előzménye a szászsebesi templom, amivel szoros rokonságot mutat. Így szobrai a 1380 körüli időkből származnak.

Veronika kendője

Menyhért a királyok imádása részeként.
A déli kapu

A templom déli homlokzata. A templom nyomott tornyán jól érzékelhető, hogy azt soha nem tudták befejezni.
A templom későgótikus csarnoktemplom jellegű. A középkorban Szt. Miklósnak volt szentelve.
Több periódusból falképek sokasága található a templomban.  A képen a tipikusan az "internacionális gótika" stílusában készült falképeket látunk, keletkezési idejük tehát 1420 körülre tehetők. Fenn két próféta közt egy ritka Szentháromság ábrázolás, az úgynevezett tricephalus típus, amelynél háromarcú, egyfejű istenségként ábrázolják az egységet a hármasságban. Alatta Szent Miklósnak, a templom védőszentjének a legendarészlete.Alatta egy 1525-ből származósírkő.

1488-as évszámú felírt alatt Krisztus szenvedéseinek története. Az összes falképet 1777-ben lemeszelték, és az 1934-es feltárás során hozták felszínre őket.

Új fejlemény (korábban tíz évvel ezelőtt láttam a templomot) 16-17.századi kelengyeládák megjelenése a templomban. Ezeket a szomorú sorsú szász erődtemplomokból hozták be, ahol korábban őrizték őket.

Nem sikerült kiderítenem, hogy a templomban ma látható gótikus szárnyasoltárok honnan származnak. Ezeket ugyanis szintén felhagyott szász templomokból hozták ide, így ezt a Szent Márton oltárt is. 

Egy tábla -Levétel-a keresztről- egy szárnyasoltárról.

A templomban itt is több városi előkelőség egykori sírkövét látjuk. A jobb oldali Stephanus Mann egykori polgármester köve.

Utolsó ítélet a bal oldali hajó záróképe a 15.század végéről.

Szent György és a sárkány.

A Szent Orsolya oltár Homoródbene-Meerburg-Bela községből. A falu temploma így néz ma ki.

Ezeket a freskókat felirata alapján Bálint mester festette 1483-ban, Szt Mihályt és Szt. Orsolyát ábrázolja.

A templom eredeti oltárát a négy evangélista szobra díszítette, amelyek most a hajóban egy-egy oszlop mellett állnak kettesével. Márk és Lukács.

János és Máté.

Szent Miklós oltár.

Egy korábbi Szent György legenda

Ma a szentélyben egy Szent Anna oltár áll.

A későgótikus szentségtartó fülke szintén jeles alkotás, akárcsak Johannes Reychmuth stallumai, és a gótikus bronz keresztelőmedence.

Részlet az 1520-ban készült stallumról.
A templom mellett ma egy régi evangélikus temető van.

A Házsongári analógiájára kezdetben ezt is 17.századi eredetűnek gondoltam, de  nagyot tévedtem, az 1. katonai térképen még nyoma sincs.

Aztán találtam egy német honlapot, ami híres halottait sorolja fel, de itt sincs a 19. századnál korábbi évszám. A 2. katonai felmérésen már szerepel, úgyhogy a temetőt a 19. század elején nyithatták.

Tíz év alatt itt annyi változás történt, hogy egy sok szép régi gesztenyefát ki kellett vágni.



2017. augusztus 12., szombat

A segesvári erődítések

Az Ónművesek tornya és az Íjjászok folyosója.Segesvár-Schäßburg-Sighișoara várát 1280-ban említik először Castrum Sex (néven, de nyilván már korábban is voltak erődítése.  A ma álló  falakat a XV. században építik, de a tornyok jó része későbbi, sőt még az 1676-os nagy tűzvész követően is újjáépíti őket. Pedig ekkora már tényleg hadászatilag teljesen elavultak. Segesváron is látszik, hogy nem kellett itt nagy tűzerejű török fősereg ostromától tartani, az erődítések csak kisebb portyázó seregektől védtek, mint az erődtemplomok. 14 őrtornyot építettek, az óratorony kivételével mindegyik egy-egy céhre volt bízva. 9 ma is áll. A képen szereplő Ónművesek tornya mai alakját 1583-ban nyerte el, több újjáépítés után.
Ma már szinte ismeretlen szakma az ónművesség.  Az erdélyi szász  ónművesség különösen a reformációval virágzott ki, ezek az egyházak ugyanis az olcsóbb ón edényeket szívesen használták. Az erdélyi ónművességről rövid összefoglaló itt.
A Szűcsök tornya és a Törle-kapu. Ezen a kapun keresztül közlekedett a marhacsorda.  Bármilyen meglepő is ma már számunkra, a 19.századig a városi polgárok is tartottak marhákat óvárosi házaiknál.

A város leghíresebb tornya az Óratorony. Egyben a legmagasabb, legerősebb is. 64 m magas, 2,3 m magas falakkal épült a XIV. században. Ez nem valamelyik céhhez tartozott, hanem a város egésze gondoskodott róla. Itt volt a  lőszerraktár,  a levéltár, és kincstár is, 1556-ig az első emeleten a polgármesteri hivatal is működött. Alatta húzódik a város főkapuja is. A középkorban fa óraszerkezete volt, ezt az 1676-os nagy tűzvészben elpusztult. Az újjáépített óra már fémszerkezetű lett.
Az óratoronyfigurái is az 1677-es újjáépítéskor készültek.
A Szabók tornya a XIV. században épült. Az Óratoronnyal szembe,  a vár másik főkapujának védelmére épült. Eredetileg a két toronynak azonos kinézete volt, ám az 1676-os nagy tűzvész idején a Szabók bástyájában lévő lőszerraktár puskapora felrobbant és megrongálta a tornyot, azt követően már nem épült vissza eredeti alakjára.


A Kötélverők tornya a város legmagasabb pontján áll, a Hegyi templom mellett. Ez nem égett le 1676-ban, tehát a leginkább középkori lehetne, ha a 18.század során nem építik hozzá a temetőőr lakását. Ma is az evangélikus temető gondnoka lakik itt.
A Mészárosok tornya szintén a Törle-kapu közelében van...

...akárcsak a már bemutatott Szűcsök tornya.
A segesvári óváros nyugati fele. A hegytetőn baloldalt az evangélikus gimnázium 19. századi épülete, mellette a Hegyi templom. Alatta markánsan felismerhető az Ónművesek tornya. Tőle jobbra, kis fehér, félnyeregtetős torony  a tímároké volt. Ezt egy okker színű torony követi, de ez kakukktojás, egy 19. század végi romantikus épület toronyszerű kiképzése. A jobb oldalon Kovácsok tornyát látjuk, felette az Óratorony részlete még kivehető. A Kovácsok tornya csak 1631-ben épült a Borbélyok tornya helyére.
A Csizmadiák tornya 1521-ben épült, többször újjáépítették, legutoljára 1681-ben. A Csizmadiák tornya körüli kis tér egy "magyar sziget". Itt áll a 19.század végén épült volt ferences templom, amit ma jobbára csak  a magyar katolikusok használnak. Nem véletlenül itt került felállításra a város második Petőfi szobra is.Részletek itt.
Tetők, kémények

2017. augusztus 10., csütörtök

A segesvári Barátok temploma

Segesvár-Schäßburg-Sighișoara jelképe a 17.századi óratorony. (Alpár Ignác a városliget Vajdahunyad-vár építéséhez is lemásolta.) Segesvár etnikai összetétele érdekesen alakult. A középkori szász városnak az újkorban már vegyes volt a lakossága. Petőfi idején az alig több, mint 7 ezres város 2/3-a szász volt, a maradék nagy része román, a magyar lakosok száma  5% körül mozgott csak. Ezt követően 1920-ig az volt a trend, hogy a magyarok száma ugrásszerűen, a románok száma erőteljesen, a szászok száma mérsékelten nő. (1920: 11587 fő, német: 47%, magyar: 23%, román: 26%) Ezt követően 1977-ig úgy módosult a tendencia, hogy a románok növekedése lesz ugrásszerű, a magyaroké erőteljes, a németeké meg alig nő. (1977: 30.951 fő, német: 17%, magyar: 19%, román: 62%) Ezt követően kerül sor a németek Ceausescu-féle eladására, innen kezdve a  szászok részaránya meredeken csökken. 1992-ben a város eléri lakosságmaximumát. (34.597 fő, román: 73%, magyar: 20%, német: 4%). A legutóbbi népszámláláskor (2011) már mindhárom népesség csökkenést mutatott, természetesen a német a legerőteljesebbet.. (28.102 fő, román: 74%, magyar: 17%, német: 1,3%)  Így is Segesvár a legmagyarabb az összes szász város közül.  Segesvárt sokan a legszebb erdélyi városnak tartják, 1999-ben az erdélyi városok közül egyedüliként felkerült óvárosa a világörökségi listára is.
Az óváros főterének közelében álló barátok temploma  közvetlenül a tatárjárás után épült. Mondják kolostortemplomnak is, mert a domonkosok kolostortemplomának  épült.  A domonkosok megtelepedése bizonyíték arra, hogy Segesvár már ekkor jelentős, városias település lehetett.
A templom ma a 15.század végi átépítés jegyeit viseli magán. A reformáció óta ez is evangélikus templom lett, a feleslegessé vált kolostor épületeit 1880-as években lebontották.
A templom északi oldala az egykori kolostor felől.
A templom támívei.
A templom az 1676-os nagy tűzvészben leégett, berendezése a keresztelőmedence kivételével megsemmisült. Az ezt követő újjáépítés már számos barokk elemet tartalmazott. 

Ekkor készült el a nagyszerű főoltár a helyi Johannes Fest faragványaival és szebeni Jeremias Stranovius képeivel. A keresztelőmedencét 1440-ben öntötték.
A templomban a tolnai evangélikus templomokból is ismert festett karzatok vannak. Ezek a 17-18.században terjedtek el, és gyakran bonyolult teológiai fejtegetések szimbólumait festették meg, mint itt is. Felsőnána kapcsán egyszer már megpróbálkoztam egy ilyen értelmezésével, most inkább nem megyek bele. Alatta 17.századi török szőnyeg.

Berethalommal kapcsolatban már megemlítettem  a török szőnyegek jelentőségét. Ebben a templomban 38 szőnyeg van, ami a második leggazdagabb ilyen jellegű gyűjtemény Erdélyben. A templomban két orgona is van, ami evangélikusoknál nem is olyan meglepő, gondoljunk arra, hogy Bach Máté-passióját is eleve két orgonás felállásra írta a nagy mester.

Ez a fő orgona, szintén Johannes Fest szobrászati díszítéseivel.
A templom kolostorából megmaradt folyosón elkezdték összegyűjteni szerencsétlen sorsú szász templomok megmaradt berendezési tárgyait. Itt egy karzat részlete, de elfelejtettem, hogy melyik faluból származik.

Stallumok perzsaszőnyegekkel. (Valójában ezek túlnyomó része anatóliai.)

Karzat, szőnyegek, gótika.

A szószék koronája is  Fest műve.

Reneszánsz sekrestyeajtó.
A templom körüli tér házai.

A templom előtti házak. Néhány turista feje belelóg a képbe. Ez itt nehezen kivédhető, mert sok van belőlük. Az óváros kinézetre is nyugat-európai,  az árai is hasonlóak.Szemben a sárga Drakula-ház egyik fele, állítólag itt született III. Vlad havasalföldi fejedelem. Jobbról a Velencei-ház. Ez nevét onnan kapta, hogy a 19.század végi felújításkor velence stílusú ablakokat kapott.  A Velencei ház másik neve a Mann-ház, hiszen ez a ház volt az egykori polgármester Stephanus Mann otthona. Egyébként most Segesváron, és egész Romániában sokkal visszafogottabbnak érzékeltem az egész Drakula-felhajtást, mint pl.tíz évvel ezelőtt.
A templom a házak közt.
A templom körül néhány érdekes sírkő, talán egy korai temetőből.