Garay 125: Az akadémiától a tébolydáig - Amiről az első tabló mesél

 A tabló és az osztály

Az első tabló 1903-ból. 
A tablót Futter Gyula szekszárdi fényképész készítette. Ez Futter egyik utolsó munkája lehetett, mert 1904-ben meghalt, hosszantartó súlyos betegségben, 46 évesen. A tetején lévő, naivitásában is bájos puttó által tartott felirat szerint ekkor a tablót a végzősök még az osztályfőnöküknek adták emlékül. Alul az ismert latin mondás: "Per ardua ad astra", aminek jelentése szabad magyar fordításban "A rögökön át a csillagokig".  Bal oldalon a tudomány istennője ül a kis magyar címeren, előtte a Pallasz Athéné szent állataként a tudás és bölcsesség szimbóluma, a bagoly, és más tudásszimbólumok, a könyvek, iratok  és az éggömb. A régi leírások szerint hasonló -kivitelében is ilyen,  kissé naiv- lehetett a lépcsőházi freskó a gimnázium épületében, aminek ma már nyoma sincs. A jobb alsó sarokban a gimnázium épületét látjuk. 
A fő helyen az igazgató és az osztályfőnök Wigand János és Szabó Ferenc portréja látható. Mellettük a két eminens diák, a két osztályelső, Holub József és Molnár Dezső. 

A tabló közepén Wigand János igazgató és Szabó Ferenc osztályfőnök. Velük már másutt részletesebben foglalkoztam. Wigand Jánossal itt,  Szabó Ferenccel itt. Szabó Ferenc a tantestület legidősebb tagja volt, a fiatalon elhunyt Simon Árpád után vette át az osztályt III.-ban.

Az osztály év végi eredményei 1903-ban. Az osztály 1896-ban, rögtön II. osztályként indult 26 fővel, és egy magántanulóval. Ebből a 27 tanulóból mindössze 11 jutott el az érettségiig. A többi kilenc tanuló vagy más algimnáziumból, polgári iskolából jött át, vagy más iskola magasabb osztályából vették át. A 20 végzős tanulóból végül 19-nek sikerült az érettségit tennie.  Vastagon szedték az osztály két kitűnő tanulójának a nevét. Az egyes érdemjegyek jelentése a következő volt: 1: jeles, 2: jó, 3: elégséges,  4:bukott. 
Rövidítések: e.ref: református; r.k.: katolikus; ev.ref: evangélikus; izr.: izraelita; tm.: tandíjmentes; tm.ö.: az összes tandíj elengedve. A tandíjmentességet tanulmányi és szociális alapon ítélték meg.

A tabló felső részén lévő tanulók. A nevek után az érettségi minősítését, valamint a 25 éves érettségi találkozó idején végzettségét, munkakörét ismertetem, esetleg egy-két szót még róla, ha valami nyomott hagyott a város  vagy a gimnázium történetében.  Az érettségi értékelésében három kategória volt, jelesen, jól és egyszerűen lehetett minősülni. 

Felső sor balról jobbra:
1. John Sándor egyszerűen érettségizett. A Tolna Megyei Gazdasági Egyesület titkára, magyar királyi gazdasági tanácsos lett. 

2. Kron Miksa jól érettségizett. A tablón szinte kisfiús még, de azért az életben jól megállta helyét. Apja jó módú kereskedő volt, fia apja üzleteit vitte tovább. Több boltjuk és vendéglőjük volt Szekszárdon.

3. Steiner Kálmán egyszerűen érettségizett. Katonai pályán 25 év múlva honvéd alezredességig  jutott,  Szepessyre magyarosította nevét.

4. Eichardt István egyszerűen érettségizett. Az iskolai tornaválogatott tagja volt. Budapesten befolyásos rendőrfőtanácsos lett, jogból doktorált. 

5. Dúzs Sámuel jól érettségizett. Az iskolai tornaválogatott tagja volt. Szekszárd város tűzoltóparancsnoka lett. 

6. Csötönyi János jól érettségizett. Az osztály harmadik legjobban tanulója volt, VII.-ben még Holubbal, Molnárral a legmagasabb iskolai elismerést kapja, VIII.-ra kissé visszaesett. Református lelkész lett Gyöngyösön. 

7. Hradek Ferenc egyszerűen érettségizett. Nevét Hantosra magyarította. Szekszárd város rendőrkapitánya lett.

Második sor balról jobbra:
9. Lunova Jenő (felirata nem látható) egyszerűen érettségizett. Már gimnazistaként kitűnt rajztehetségével.  Joghallgatóként indult, majd iparművész lett, előbb Keszthelyen, majd Szekszárdon működött, helyi jelentőségű mester volt. Festőként szobrászként is tevékenykedett.  Legismertebb műve a szekszárdi belvárosi templom Szent Kereszt-kápolnájának feszülete. Faragott bútorai keresettek voltak. 

10. Tóth Pál jól érettségizett. Szekszárd város főszámvevője lett, azaz a város gazdasági ügyeivel foglalkozott, Vendel István polgármester jobb keze volt. 

11. Perler Ferenc egyszerűen érettségizett. Az iskola tornaválogatottjának tagja volt, póznamászásban országos 2. helyezett lett. Jogot végzett, Budafokon illetve Budapesten szokványos jogi tevékenységet folytatott.  A II. világháborút követően viszont számos koncentrációs táborban eltűnt személy felkutatásának illetve halottá nyilvánításának lett ügygondnoka.

12. Seleznik Károly egyszerűen érettségizett. Tablóképe alapján  a koránál  idősebbnek néz ki. Nyilván ez összefügg azzal, hogy szerényebb tanulmányi eredményei dacára  nagy tekintélye lehetett, hiszen a hetedikes korukban megalakult, az iskola életében nagy szerepet játszó  Eötvös József Önképzőkör első diákelnöke lett. Nevét később Sebestyénre magyarosította, Pécsen lett plébános. 

13. Haypál Vilmos jól érettségizett. Jogászhallgatóként  23 évesen súlyos betegségben elhunyt. Tablóképe alapján talán már fiatalabb korában is egészségügyi problémái voltak, végig felmentett volt testnevelésből. 

14. Helebrand Béla egyszerűen érettségizett. A soproni Bencés Főgimnázium rajztanára lett, majd Esztergomban folytatta rajztanári pályáját.

15. Wendl István (felirat nélkül) egyszerűen érettségizett. Jelentősége miatt vele külön foglalkozunk.

Alsó sor balról jobbra:
16. Untermüller Ferenc egyszerűen érettségizett. Jogot végzett. Az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) titkára majd alelnöke lett Budapesten.
17. Ginther András egyszerűen érettségizett. Apja eredményes gazdálkodó volt Tevelen, ő is ott lett járási állatorvos. Fontos tagja volt annak a "teamnek", amelyik a bonyhádi tarka marhát országos hírűvé tette.
18. Tóth Béla egyszerűen érettségizett.  A Műegyetemre járt, fiatalon elhunyt.
19. Osztermayer Mihálynak később javító érettségit kellett tennie. Az osztály leggyengébb tanulója volt, VIII. osztályban 9 elégségese volt. Talán nem véletlen, hogy a legalsó sor szélére került.  Sikeres javító érettségije után végül anyakönyvvezető lett Pakson, de fiatalon elhunyt. 

Jelentősége miatt külön foglalkozunk három tanulóval. Az első Wendl István (1883-1967)  Az osztály gyengébb tanulói közé tartozott. Negyedik osztályban bukott latinból,  és javítóvizsgákkal tudott csak továbblépni. Az év végi bizonyítványaiban mindig szerepelt 6-7 elégséges osztályzat   Viszont nagyszerűen szavalt, végzősként ő kapta a legjobb szavalónak ítélt aranykoronást. Sportban is jeleskedett, több futó- és tornászversenyen indult, az iskolai tornaválogatott tagja volt.  A gimnázium után a fővárosban jogot végzett. Szekszárdi városházán kezdett el dolgozni, a tanácsköztársaság után  a város jegyzője lett, és így a zavaros politikai helyzetben a felfüggesztett polgármester helyett már ő irányította a várost. Így szinte ölébe hullt a polgármesterség, amit 1921-től 1944-ig betöltött.  A vitézi címmel névmagyarosítási kötelezettség is járt, ezért Vendelre magyarosított. A polgármesteri  munkásságával a várostörténeti monográfiák részletesen foglalkoznak. Mi most itt pusztán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a osztálytársai közül milyen sokan kerültek a város vezetőségébe, ami nyilván nem a véletlen műve: a főszámvevő (Tóth Pál), a rendőrkapitány (Hradek Ferenc) és a tűzoltóparancsnok (Dúzs Sámuel).  Sorsának 1945 utáni alakulását áttekinthetjük innen.

Az osztály egyik jeles tanulója  Holub József volt, nem véletlenül került Wigand mellé. Apja a polgári fiúiskola igazgatója volt, aki sokfajta módon támogatta a gimnáziumot is. IV.-es  korában jött át a gimnáziumba, és rögtön kitűnt szavalataival. A következő évben az évzáró 16 jutalomban részesülő tanulója közül a "másodsorban" jutalmazottak közt találjuk. Hatodikosként már a legnagyobb jutalmat érdemli ki. Hetedikes korában alakult meg a Eötvös József Önképző kör, ami akkor értelemszerűen, az osztályra épült. A hét tisztség közül ő második legfontosabbat, a titkárit töltötte be. A következő évben az Önképzőkör történelmi pályázatának első díját is elnyeri a „Magyarország és a szentszék 1000 — 1031“ című dolgozatával. Ekkor már nem csak a gimnázium tanárai, hanem főként Wosinsky Mór,  a múzeumigazgató, tudós pap támogatja történészi ambícióit. A Pécsi Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus lett. Rövid életrajza a legfontosabb lexikonokba is bekerült, pl. a wikipédián is olvasható. 

 

 Molnár Dezső, az osztályelső

 

Molnár Dezső Madocsáról származott,  a helyi református lelkész, Molnár Sándor legidősebb fia volt. Molnár Sándor (1864-1918) évtizedeken át Madocsán szolgált, nagy tiszteletnek örvendő ember volt, aki nem ijedt meg attól sem, ha fel kellett emelnie a szavát, például a helyi jegyző ellen. Molnár Sándornak 9 gyermeke volt, mind a négy fiát a szekszárdi gimnáziumba járatta.  Mind jó tanuló, jó sportoló volt. Dezső testvére, ifj.Molnár Sándor 1906-ban érettségizett. Mérnök lett, a Szekszárd-bátai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató-főmérnökeként dolgozott. Az ő gyermeke lesz Molnár Miklós, ki Mészöly Miklós néven  a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja lett.  Molnár Dezső tehát az író legidősebb nagybácsija volt.

A Molnár család családfájának részlete. Bekeretezve az apa, Molnár Sándor, a fia Molnár Dezső, és az unoka, Molnár Miklós, a híres író.  

Mészöly Miklós, az unokaöcs
Készítette: Kertész Dániel, CC BY-SA 3.0, Wikipedia

Molnár hatodikos korában érkezett a gimnáziumba, és rögvest az osztály egyik legjobb tanulója lett. A következő évben, VII.-ben az Önképzőkör vezetőségének egy alacsonyabb beosztását, az ellenőrt kapta meg. Év végén Holubbal és  Csötönyivel együtt a legnagyobb iskolai elismerésben, a  20 koronás jutalomban részesült.  Az utolsó évében vett részt először az iskola az országos  tornászbajnokságon. Abban az időben még nem volt divatja a tanulmányi versenyeknek, a diákok főként tornaversenyeken vetélkedtek. A gimnázium népes csapattal, 36 fővel vett részt a soproni  megmérettetésen Miklóssy János tornatanár vezetésével. A versenyen Molnár Dezső nyújtón országos bajnoki címet ért el, ez természetesen a szekszárdi csapat legjobb eredménye volt. Holubbal csak ők ketten érettségiznek jelesre. 
Érettségi után néhány évre nyoma vész. Mivel az értesítőből tudjuk, hogy hárman mentek teológiai pályára, de csak Csötönyi és Seleznik végzett papként, megkockáztatjuk, hogy talán atyai nyomásra ő volt a harmadik. Az azonban tény, hogy 1906-08 közt a debreceni Magyar Királyi Gazdasági Kamara növendékei közt találjuk. Itt hároméves mezőgazdászképzésen vett részt. 1915-ben találkozunk újra a nevével, akkor számos mezőgazdász újságban megjelenik ez a hirdetése: "Állást keres a katonai szolgálat alól végleg felmentett 31 éves, kitűnő akadémiai és felsőbb szőlő- és bor-gazdaságbam oklevéllel és gyakorlattal bíró gazdatiszt." (Az is érdekes, hogy a tornászbajnokot nyert fiatalembert felmentenek katonai szolgálat alól.)  Ezután tíz éven keresztül megint nincs  róla hír, 1925-ben azonban neve bekerül több országos napilapba, és még a parlamentben is elhangzott egy országossá dagadó, eléggé zavaros botrány kapcsán.  
Rög című politika hetilap szerkesztője, dr. Domonkos László lapjának 1924. augusztus 31.-i számában cikket írt „Örültek házába csukták, mert pártját fogta a népnek. Molnár Dezső tragédiája“ címmel. A lapról tudni kell, hogy az legbaloldalibb, még legálisan működő párt, a Magyar (néha Nemzeti) Földmunkás és Munkáspárt (MFMP)  lapja volt. A pártnak egyetlen egy parlamenti képviselője volt, Dénes István, aki pesti ügyvédként az alföldi Tótkomlós környékéről jutott be a parlamentbe radikális agrárszocialista programmal. A párt és Dénes István  tevékenysége szálka volt az akkori rendszer szemében. Ennek a radikális baloldali pártnak lett Molnár Dezső a sárbogárdi titkára. A Rög szerint Halassy Tibor sárbogárdi szolgabíró a főbíró távollétét arra használta fel, hogy a MFMP tevékenységét kiirtsa Sárbogárdról. Erre azt találta ki, hogy Molnár Dezsőt közveszélyes őrültnek nyilváníttatja, és a tébolydába záratja.  Ilyen igazolás kiállítására a sárbogárdi körorvos nem volt hajlandó, ezért ezt az igazolást egy a fővárosba került sárbogárdi orvossal állíttatta ki Halassy. A  szolgabíró beidézte hivatalába Molnár Dezsőt, aki Endre nevű, katonatiszt öccsével együtt jelent meg, aki minden jel szerint a történtekbe be volt avatva.( Később Halassy azt vallotta, hogy Molnár Endre volt Dezső elembeteggé nyilvánításának a  kezdeményezője is.) Ott Halassy közölte Molnár Dezsővel, hogy a kiállított igazolás alapján a szekszárdi tébolydába szállítják, mint közveszélyes őrültet. Ennek az intézkedésnek Molnár Dezső természetesen ellenállt, majd a kirendelt csendőrök és Molnár közt dulakodás alakult ki, majd a vasútállomáson Molnár Dezső a sínek közé zuhanva véresre zúzta magát.  

A cikkben megjelent állításokkal szemben  Halassy sajtópert indított dr. Domonkos László ellen, amit meg is nyert.  A bírósági vizsgálat megállapította, hogy Halassy az alispán  rendeletére járt el, és a hatósági orvosok Molnár Dezsőt  csakugyan elmebetegnek nyilvánították. Domonkos Lászlót rágalmazásért egyhavi  börtönbüntetésre, és hárommillió korona sérelmi díj megfizetésére kötelezték. ( Ekkoriban volt a korona inflációja a csúcson, ezért is ilyen magas ez az összeg.) Az ügy itt nem állt meg, a bíróság megállapította, hogy az információt Dénes István szivárogtatta ki Domonkos Lászlónak, így az ügy a nemzetgyűlés elé került, ahol a kormánytöbbség hozzájárult Dénes István mentelmi jogának a felfüggesztéséhez is. Hamarosan azonban a Rög ellen újabb vádak is megfogalmazódtak, aminek eredményeként a lapot betiltották. Domokos Lászlót pedig  nemzetgyalázás és a katolikus hit elleni izgatás miatt újra bűnösnek mondták ki, és újabb 7 hónapi börtönre, 3 évi hivatalvesztésre, ugyanennyi időre politikai jogainak felfüggesztésére ítélték. 
Molnár Dezsőt két hónap múlva szabadon engedték a szekszárdi tébolydából. 1928-ban a 25 éves érettségi találkozón a foglalkozásának ismertetésekor " sárbogárdi magánzónak" mondják. Öt évvel később gazdatisztnek. Molnár Dezső egyébként egyik értettségi találkozón sem jelent meg. Életéről többet nem sikerült kiderítenem.  

Az első érettségi

Az írásbeli vizsgálatokat 1903. május 14-16. és 18-19. napjain tartották meg. Néhány nappal előrébb hozták az érettségik napját, hogy az osztály több tanulója részt vehessen a soproni tornaversenyen.   A következő feladványok voltak kitűzve: 
1. A magyar nyelvből: a) A politikai mozgalmak hatása az irodalomra Széchenyi korában. (Irodalomtörténeti értekezés.) b) A magyar honvédelem fejlődése az állandó katonaság behozataláig (Történeti értekezés.) c) A hő hatása a szilárd testekre és a halmazállapot változására (Természettani értekezés.) Az a) tételt 4-, a b) tételt 14-, és a c) tételt 2 tanuló választotta. Eredmény: 5 jeles, 7 jó, 8 elégséges. 

2 . A latin nyelvből: Vergilius:  Aeneidos lib. IV (Didó királyné átka) 25 sor. Fordítás latinból magyarra. Eredmény: 5 jeles, 5 jó, 10 elégséges.

3. A görög nyelvből. Plato, Gorgias 79. fej. Fordítás görögből magyarra. Eredmény: 3 jó, 4 elégséges.

4. A német nyelvből. Goethe és „Hermann és Dorottya“ című  műve. Fordítás magyarból németre. Eredmény: 2 jeles, 10 jó, 7 elégséges 1 elégtelen.

5. A mennyiségtanból, a) Meghatározandó x és y értéke ezekből az egyenletekből:

b) Egy háromszög két oldalának összege 23,2 m. Ugyanezen két oldal négyzetének különbsége 134,56 m2. A kisebbik oldallal szemben fekvő szög 36°52' 10,7”.  Meghatározandók ezen háromszög többi szögei, oldalai és területe. - Eredmény: 2 jeles, 7 jó, 9 elégséges, 2 elégtelen. 

A szóbeli vizsgálatok június  24. és 25-én tartattak meg Spitkó Lajos tankerületi főigazgató úr elnöklete alatt. A végeredmény áttekintése :

Irodalom:

A Molnár család családfájának forrása: Magyar Családtörténeti Szemle 1942.3. szám. A Kápolnásnyéki Balassa Antal-féle iskolai alapítvány.  Holub József ifjúkori pályáját is érinti Nagy Janka Teodóra - Szabó Géza: Ecsetvonások Holub József tudományos portréjához Levéltári füzetek 11. 
Futter Gyuláról: V. Kápolnás Mária: Az első fényképészek és műtermek Tolna megyében 1870–1914, WMM Évkönyve 24.
A többi adatot én gyűjtöttem össze az ADT és a Hungaricana alapján régi újsághírekből, gimnáziumi értesítőkből.