2017. május 14., vasárnap

Klasszikus alapok: Az athéni Akropolisz

Garays diákok Dionüszosz színházában, az Akropolisz alatt, útban a hegy felé. Hamarosan ők is azon évi kb. 1 millió ember közé kerülnek, akik felkeresik a hegyet.
Az Akropolisz a  Lükabettusz-hegyről
Az Akropolisz a római agoráról
A hegy a híres Areioszpagosz-dombról
Még mindig garaysták ücsörögnek a Dionüszosz-színház lépcsőin.
Egy szobor, aminek fejét meghagyták az oszmán időkben
A színpad faragványai


Herodes Atticus római politikus volt. Itt tanult Athénban, a város gazdag mecénása lett. Ő építette ezt a fedett színházat a hegy déli lejtőjére, amit az 1950-es években rekonstruáltak. Ma kiváló koncerthelyszín, ahol pl. ilyen "nagyágyúk" szoktak fellépni.
A Propülaia részletei. Az Akropolisz a világ egyik legismertebb műemléke, nehéz úgy fotózni, hogy ne legyen unalomig ismert.
A Propülaia oszlopai közt bújik meg Niké temploma.
Niké temploma
Propülaia oszlopcsarnoka.

Niké temploma hatalmas bástyán épült
Az Erekhtheion. A kariatidák csarnokában furcsa "fémizék" vannak, már hét éve is valami ilyenek voltak ott.
Az Erekhtheion  ion csarnoka az északi oldalon.

Ion oszlopok

A kariatidák. Mint látjuk majd, ezek már mind másolatok.
Még egy kép a ion csarnokról.
A Parthenón a világ legismertebb ókori temploma. Hét éve, amikor legutóbb láttam,  akkor is be volt állványozva, most is. Annak idején tíz év alatt építették fel. Ügyes beállítással eltüntettem minden turistát a képről, és a helyenként már rozsdás állványzatot és darut is minimalizáltam. Sajnos az állványzatmentes oldal meg éppen Nappal szemben volt.
A munkálatok lényege, hogy minden faragványt másolatokra cserélnek.

A faragványok java már egy évtizede az új Akropolisz-múzeumban van, a  másolatok felhelyezése és a földrengésvédelemi  megerősítés halad lassan.

Úgy tűnik, több sima követ is cseréni kell. A kövek mállásának oka a szmog. A kevés zöld területtel rendelkező, túlzsúfolt, 3,5 milliós Athénnek legendáson rossz levegője volt/van.
Az eredeti kariatidák.

Pheidiasz faragta a frízeket és metopékat

Lovasok. A Parthenón frízének részlete. Az Akropolisz-múzeum nyilván hihetetlenül gazdag. Az alsó szinteken nem lehet fotózni. A legfelső szinten viszont igen. Itt rekonstruálták a  Parthenón teljes díszítését. Persze a görög nagy szomorúsága, hogy az anyag java csak gipszmásolat.
Azért gipszmásolat, mert az eredeti díszítések java ma Londonban van, a British Museumban.

Lord Elgin 1801-1812 közt teljesen szabályosan megvásárolta a Török Portától a műalkotásokat, és Angliába vitette azokat.

Már Elgin  kortársai közül is többen helytelenítették a tettét, például a görög szabadságért harcoló Lord Byron egyenesen vandalizmusnak tartotta a faragványok leszerelését és elvitelét.

Az Elgin-márványok visszaszerzése ma is a görögök egyik központi kulturális célkitűzése.

Ráadásul közvélemyény-kutatási felmérések szerint a britek többsége is a márványok visszaszolgáltatását tartaná helyesnek.

Még kariatida is jutott Londonba. Érdekes, hogy ezeket annak idején szintén garaystákkal láttam, csak nem a mostani diákokkal.