Főként katolikus németek lakták Zombát (Sumba) és környékének majorságait. Zomba Bonyhád és Tevel után a Völgység harmadik legnépesebb települése volt. Ma viszont már a gyorsabban sorvadó Tevelt megelőzve, második. Lakói 1910: 1988 r.k., 21 ev., 1 ref., 43 izr., össz. 2053; 1940: 2755 r.k., 1 g.k., 66 ev., 39 ref., 52 izr., 1 egyéb vall., össz. 2914; 1983: 2250 r.k., össz. 2631. 2010-ben 2131 fő lakta. Határában terült el Paradicsompuszta, Dőry Ádám uradalmi központja. A Dőryek katolikus buzgólkodására jellemző, hogy Zomba evangélikusait is elüldözték. A németek az Esterházyakhoz tartozó baranyai Mekényesen, a magyarok pedig Harucken gróf alföldi pusztáin, Orosháza megalapításával találnak nyugalmat maguknak. A nagyhatalmú Dőry Ádám természetesen szívén viselte a zombai templom sorsát is. A templom 1765-77 közt, Vörös Bálint plébánossága alatt épült. |