 |
| Mostar és jelképe az Öreg-híd. A hidat 1566-1575 közt emelte Mimar Hajrudin, a kor legnagyobb török építésze. A jobb partján álló erődítés a 17.századi Halebija-tabija(bástya) az 1652-es velencei betörés után épült, amikor a várost majdnem sikerült a keresztény hadaknak elérniük. A város jelképét 1993. november 9-én, a korábban a bosnyákokkal a szerbek ellen harcoló, majd a bosnyákok ellen forduló Slobodan Praljak vezette horvátok megsemmisítették. Praljakot 2004-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság elé idézték, és végül 2017-ben 20 év börtönre ítélték. (A hídfelrobbantásában nem találták bűnösnek.) Az ítélet kihirdetése után Praljak ártatlanságát hangoztatva megmérgezte magát. A hidat 1997-2004 közt állították helyre, nagy nemzetközi és világbanki összefogással. Ebben fontos szerepe volt a magyar békefenntartó egységek műszaki alakulatainak, akik többek között a Neretvába zuhant köveket is kiemelték. A hídon szinte mindig nagy a tömeg, a város nyaranta a közeli Adriának és Medjugorjénak köszönhetően a "túlturizmus" jeleit mutatja. Az Öreg-híd és az óváros ma a világörökség része. |
 |
| A Neretva felett átívelő 30 m hosszú híd 24m magasan van a víz felszíne felett. A parton álló tömeg a hídról ugrókat figyeli. Ez ma már csak egyszerű üzleti vállalkozássá silányult tevékenység. Az ugrók akkor vetik magukat a Neretvába, ha a nagyszámú turistától elég "adomány" gyűlt össze. |
 |
| A hídról az óváros Kunjundzsilok nevű városrészére látni, amelynek uralkodó épülete Koski Mehmed pasa 1617 körül épült dzsámija. A várost az oszmánok tették naggyá, korábban itt csak egy kis, valószínűleg a bogumil eretnekségben élő keresztény közösség élt. A 15.század végén aztán a városkát elfoglalta az Oszmán birodalom, és a város fejlődésnek indult. A Balkánon nagyon elterjedt és üldözött bogumilok aztán tömegesen áttértek az iszlám hitre. A városban ma is meghatározó az iszlám jelenléte, 8 minaretet számoltam össze, köztük egészen újonnan épült is akad. |
 |
| A városban a sok minaret mellett meghatározó a ferences templom tornyának látványa is. A ferencesek a13.század óta jelen vannak Boszniában, az első szerzetesek a bogumil eretnekség féken tartására érkeztek ide. Bosznia 15. századi török megszállása után a szultán tevékenységüket korlátozta, de el nem űzte őket. A ferencesek a 17. században a megerősödő Habsburg befolyás oldalán álltak, ami növelte az iszlám és a ferencesek közti ellentétet. 1878-ban új korszak kezdődött, amikor az oszmánokat kiűzve a Monarchia megszállta Boszniát. Ekkor kezdődött el a város modernizálása, és fokozódott a 19.században már megindult katolikus horvátok, - valamint kisebb számban- a szerbek beáramlása. |
 |
| A Neretva folyó a várost körítő hegyekkel és Koski Mehmed dzsámijával. Ma a városban a kb. 100 ezres lakosság fele katolikus horvát, 45% muzulmán bosnyák, 4,5% ortodox szerb. A Neretva ma elválasztja a jobb partján élő horvátokat, a főként bal parton élő bosnyákoktól és szerbektől. A városnak ma minden intézménye (egyetem, gimnáziumok, iskolák, médiák) duplázva van, külön katolikus horvát és külön muzulmán bosnyák. A képet egy-két ortodox szerb intézmény színesíti, amihez még ráadás az, hogy evangélikus templom és zsinagóga is működik a városban.A horvátok és a bosnyákok állandó rivalizálása komoly problémákat szül, 2008-2014 közt pl. nem volt a városnak polgármestere, mert a két fél nem tudott megegyezni. Nemzetközi békéltetés révén, a várost különleges jogi helyzetbe helyezve sikerült csak megoldást találni, azóta horvát polgármestere van a városnak. |
 |
| A Koski Mehmed pasa dzsámijának sadvránja, azaz kútja. Az 1781-ben épült kút szolgált arra, hogy a dzsámiba tartó muzulmánok a rituális mosdást elvégezzék. |
 |
| A dzsámi bejárata. |
 |
| A dzsámi díszes mihrabja, azaz szent fülkéje, ami a qibla, azaz Mekka irányát mutatja. Mellette a minbár, a szószék. A szószéken a khátib beszél. Ellentétben a imámmal, aki a vallási tanokat közvetíti, a khátib világi, gyakran politikai tartalmú szózatot intéz a hívőkhöz. |
 |
| A dzsámi kupolája életfa motívumokkal. |
 |
| A dzsámi udvarán régi muzulmán temető. Ma temetőkre egészen meglepő helyeken bukkanhatunk, mivel a délszláv háborúk idején több városi parkot is átalakítottak temetővé. |
 |
| A dzsámi udvarát szegélyező bazársor kéményei. |
 |
| Mohamed-baba sejk türbéje.A 17.századi szentéletű ember türbéje 1876-ban készült el. |
 |
| Kilátás a dzsámi minaretjéből. Elől a Nesuh-Aga Vucsjakovics dzsámija 1564-ből. A kép jobb szélén egy 1992-től a mai napig romos épület. A következő torony a Sahat-kula. A gótikus eredetű torony volt Mostar keresztény templomának tornya a törökök előtt. A török időkben óratoronnyá alakították át. Tőle jobbra, már a szerb negyedben álló, Monarchiás időket idéző sárga épület ma a szerb konzulátus. Legfelül a háborúban megsemmisült, 19.század végén épült ortodox templom újjáépítése zajlik. |
 |
| Kilátás az óvárosra a Koski Mehmed pasa dzsámijának minaretjéből.A kép jobb oldalán a Hum-hegy tetején látszik a 33m-es Millenniumi-kereszt, amit a város horvát lakossága állított Jézus születésének 2000. évfordulójára, de nyilvánvalóan a kereszt komoly üzenetet is hordoz. |
 |
| Óvárosi házak a Kujundzsiluk városrészből. |
 |
| A Kujundzsiluk volt hajdanán a rézművesek negyede. |
 |
| Vasajtó a Kujundzsiluk negyedből. |
 |
| Óvárosi házak a Kujundzsiluk városrészből. |
 |
| Az Öreg-híd a Neretva partjáról. A bosnyák-szerb oldalon álló bástya neve Tara-tabija, és ugyanúgy a velencei betörés után épült, mint a túloldali Halebija-tabija. |
 |
| Mostar a vizek városa is. Számtalan kis zubogó, kisebb patak hajtott egykoron sok-sok malmot. |
 |
| A Radobolja nevezetű kis folyócska torkolata. |
 |
| Hadzsi Kurtova dzsámijának minaretje. |
 |
| A Radobolja zubogói. |
 |
| Radobolja menti negyed. |
 |
| Nezir-agina dzsámija |
 |
| A Görbe-híd az Öreg-híd kistestvére, de még korábban épült, 1558 körül. Mellette látni annak a körítőfalnak a tornyát, amit az 1652-es velencei támadás után építettek a város köré. |
 |
| Végül egy nyugodt kutyus képével búcsúzom. (Valójában egy kóbor kutyáról van szó.) |
