2019. október 24., csütörtök

Pürgg, egy kis stájer falu rendkívüli műemlékekkel

A kb. 100 lakosú Pürggnek a fekvése sem szokványos. A Multereck 2146m-es tömbje alatt fekszik az Enns völgyében. Pürgg ma már nem önálló falu, a szomszédos Stainachhal alkot közösséget.
A faluszélen a Szent János kápolna a falu egyik kiemelkedő műemléke. A kápolna a jelentős osztrák családhoz, a Traungauerekhez köthető, akik a 11-12.században a stájer őrgrófokat is adták. A kápolna a Graunscharn várának  része volt. A vár szinte nyomtalanul eltűnt az idő forgatagában, de a vár kápolnája szerencsésen fennmaradt.

A kápolna freskóit éppen a restaurálás előtti állapotban találtuk. A románkori keresztet már elszállították a szentélyből. A falképek elkészültét az osztrák történetírás III. Ottokár (1125–1164), stájer grófhoz köti. Itt jön be a történetbe a magyar szál. III. Ottokár éppen keresztes hadjáratra indult, amikor Pécsen meg kellett szakítania útját egy leprajárvány miatt, amelyben a városban el is hunyt. A freskókat később lemeszelték, és csak az 1870-es években találták meg ezeket.

A csodálatos kenyérszaporítás.

A macskák és egerek háborúja. Az Ezópusztól származó történet a középkorban allegorikusan értelmezve időnként feltűnik a templomokban is. 

Jézus születése.

Angyali üdvözlet.

III.Ottokár stájer őrgróf feltételezett portréja.

A kánaáni zsidók.

A diadalíven körbefutó arabeszk motívum. Felette Kain és Ábel.

A szentély boltozata apostolszimbólumokkal.

Szent János evangélista és Keresztelő Szent János  eléggé bizáncias  stílusú ábrázolása.

Gottfried, admonti apát feltétezett portréja.

Dávid király és Szent Ruppert mellett érdemes a különleges drapériát imitáló falfestéseket is megtekinteni.
A kis kápolna kivülről

Középkori jelentőségét elvesztve a falu kálváriakápolnájaként maradt fenn az épület.

Trautenfels várkastélya a kápolna mellől fotózva.

Vasárnap délelőtt a falucska étterme előtt stájer népzenét játszik egy kis zenekar.

A falucska főtere

A falu főtere felett a Szent György templom is különlegesnek tűnt, megnéztük ezt is.

A plébániát körülvevő fal kiskapujának zára is már megállásra késztetett.


A templom egy barokkizált gótikus templom benyomását keltette. A szentély ablakai is az eredeti középkori ablakok.

Korabarokk oltár a gótikus karzaton. A karzaton egy nagyon portrészerű későgótikus büszt. Nem sikerült kiderítenem, kit ábrázol.

A déli mellékhajó maradt fenn a leginkább középkori állapotban.

Gótikus toronyajtó.

Két reneszánsz sirkő.

Keresztelőmedence a reneszánsz korából.

Későgótikus Mettercia.

A templom egykori rangját mutatja, hogy III. Frigyes császár kancellárjának, Konrad Zeidlernek ((† 1442)  is itt van a sírja.

Gótikus Pieta.

Középkori szentek barokk oltárral

Egy újabb gótikus szobor.

A déli mellékhajó

A bejárati ajtó a csodás középkori vasalattal.

A templom körül -akárcsak a középkorban- ott a temető.

Érdekes híd köti össze a templomot a plébánia épületével.

A templom szentélye alatt a középkori csontkamra.

A templom körítőfala, és egyéb épületek. A templomba " készületlenül" estünk be, így nem volt tudomásom az itt látható értékekről. Így eshetett meg, hogy kifelejtettük a toronyban a Szent Katalin kápolna gótikus freskóegyüttesét megtekinteni. Az osztrák templomlátogatásokban az a jó, hogy kimarad a Lajtától nyugatra szokásos kulcs utáni kajtatás, bátran vállalkozhat az ember ilyen csodás templomok spontán felfedezésére.

Egy kopott Szent György freskó a templomba vezető gyaloghíd pillérén. A templom Szent Györgynek szentelt.

Tisztes polgárházak azokból az időkből, amikor mi a törökökkel harcoltunk/"kokettáltunk."

Minden szempontból kellemes meglepetés volt ez a kis osztrák falu.




2019. augusztus 20., kedd

Fürstenfeld (Fölöstöm): Az ágostonos remeték temploma Johannes Aquila freskóival

Johannes Aquila életművének egyik fontos láncszeme a fürstenfeldi templomban található.Az életmű egészével itt már foglalkoztam.

Fürstenfeld fontos határváros volt Stájerországban a Magyar Királyság felé.  Radkersburg (Regede) mellett a másik olyan stájer város, aminek magyar neve is van, Fölöstöm. Míg Radkersburg a Frangepánok révén olyan joghelyzetbe is került, hogy akár a Magyar Királysághoz is tartozónak vélhető, addig Fölöstöm mindvégig Stájerországhoz tartozott, leszámítva néhány évet Mátyás alatt. Neve is utal arra, hogy a stájer hercegek tulajdona volt. A város 1178-ban tart vásártartási jogot. Az ágostonos remeték kolostorát IV. Rudolf stájer herceg alapította 1362-ben, a templom 1365-68-ban épült. A várost és a kolostort először 1418-ban fosztották ki a magyarok. Erről mindössze annyit tudtam kideríteni, hogy 1418 tavaszán,  még Zsigmond király Konstanzi zsinatról történő hazaérkezése előtt a magyar hadak rajtaütöttek Stájerországon, és 18 települést dúltak fel és fosztottak ki, ezek közé tartozott Fürstenfeld is. 1480-ben Mátyás király hadai foglalták el a várost, aminek következtében a kolostor leégett, és kb. 500 polgárát és az ágostonos remetéket is Budára deportálták.Aztán a hajdúk és a kurucok is rajtaütöttek a városon, sőt még 1920-ban is nyugat-magyarországi felkelés egyik nyitányaként Francia Kiss Mihály gerillaakció keretében kifosztotta a városban lévő fegyverraktárat, amivel aztán a Rongyos Gárdát fegyverezték fel.

A templomnak a középkorban nem volt tornya. Déli oldalán egyszerű gótikus résablakok voltak, amiket a barokk átalakítás során befalaztak. Ekkor megváltoztatták az épület jellegét, az északi oldalra a toronyhoz kapcsolódóan új homlokzatot kapott, ide kerül a templom főkapuja is, ami így egy kis térre néz.

A mai templom hajója barokk hatású, a hosszú szentély őrzi középkori hangulatát.

A rendi hagyományoknak megfelelő hosszú szentély és kórus.

A szentély első és második ablaka közt maradtak fenn legjobb állapotban a falképek. Itt 1968-ban kerültek elő a mész alól Johannes Aquila falképei, a szentélyben lévő boltozati gyámkövekhez  kapcsolódóan. Itt rendkívül érdekes megoldásként a boltozati gyámkő volt egykor a négy nagypróféta feje, a testüket festette meg Johannes. Sajnos a gyámköveket a barokk időkben visszafaragták, a falképeket lemeszelték. Jeremiás alatt igen jó állapotban fennmaradt  egy Veronika kendője  ábrázolás is. Mellette Dániel az oroszlánbarlangban. Veronika lábai mellett látjuk azt a címerpajzsot, ami Lővei Pál szerint Johannes címere lehet, Mártonhelyen is feltűnik. Itt viszont a szignós mondatszalagok nem kapcsolódnak a címerhez, hanem az északi falon látjuk a rendkívül töredékes ...orare deum per animam johanne aquila picture feliratot. (Imádkozzatok Istenhez Johannes Aquila lelkéért.) 

A falképek megdöbbentően nem egyeznek a veleméri falképek stílusával. A veleméri falképeken szereplő női fejek meglehetősen egységes stílusúak (ezek vannak a két szélen) lényegében Johannes egy sablont használt a női fejekre, kettőt a férfifejekre. Nem találunk még nála egyéni ábrázolásmódot, még saját magát is ilyen sablonnal festette meg. A fürstenfeldi Veronika feje azonban nagyon eltér ettől a sablontól. Ennek lehet az a magyarázata, hogy időben nagyon távol vagyunk a veleméri képektől, de inkább az  a valószínűbb, hogy Johannes egy  népesebb műhely vezetője volt már, és műhelyében más stílusú alkotók is feltűnnek.A képek keletkezési idejét 1400 körülire teszik.

Dániel az oroszlánbarlangban. Ilyen kis alakos mozgalmas kompozíció feltűnik Radkersburgaban, bizonyos szempontból még Mártonhelyen  is, de ismeretlen Velemérben.

Egy másik nagypróféta.

A harmadik.

A negyedik.

A szentély falán alul az apostolok és a kis próféták folytatódnak félalakban  medalionokban.

A szakma általam ismert forrásai -talán a rendkívüli töredékesség miatt- nem foglalkozik ezekkel, vagy nem sorolja ezeket Johannes Aquila alkotásai közé.

Pedig ezek  töredékességük ellenére, legalább annyira sorolhatók az életműhöz, mint a Veronika kendője.

Középen egy felszentelési kereszt.

Mindenfelé mondatfoszlányokat is találunk, ezek egyikében sikerült felismerni a szignót.

A boltozaton sokkal jobb állapotú reneszánsz díszítőfestés. A zárókő motívuma itt az Agnus Dei.

A zárókő talán itt Szt. Ágoston.

Végül egy Veronika kendője itt is, de ez későbbinek tűnik.

Több, igen töredékes értelmezhetetlen freskótöredék mellett, az északi falon maradt fenn egy nagyobb,  szintén töredékes együttes.

Egy szent, lábánál egy ágostonos remeték szerzetesi ruhájában térdeplő alak, mondatszalaggal. Tipikus donátorábrázolás.

Ez a kép sok hasonlóságot mutat Mártonhely hasonló képével, kár hogy az alsó része rendkívül töredékes. 

A templom középkori berendezése közül figyelemre méltó ez a barokk oltárba foglalt későgótikus Pietà.

Végül az északi kapu reneszánsz angyalfejével zárjuk a fürstenfeldi ágostonos templom középkori részeinek bemutatását.